Nemzetvédő kompromisszum
(Jegyzetek egy lehetséges programhoz)

Azok jogos igényeit próbálom itt artikulálni, akik jelenleg rasszista indítékból a Jobbik táborához csapódtak. Bár ez a csoport meglehetősen szélsőségesnek tűnik, nekik is lehetnek jogos követeléseik, lehetnek olyan szempontjaik, amelyek összhangba hozhatók más társadalmi csoportok érdekeivel.


A haza

Magyarország előbb-utóbb soknemzetiségű ország lesz, ezzel nem lehet mit tenni. De jogos igény, hogy legyenek helyek, ahol igazán otthon érezzük magunkat. Ezért létre kellene hozni a "magyarok házait" - szerte az országban, de legalábbis azokon a területeken, ahol más nemzetiségűek is laknak. Ezek a házak az egész világot behálóznák, meg lehetne bennük szállni, programokat szerveznének. Az anyaföld helyett ez a hálózat lenne a mi igazi hazánk, a magyar lelkek közössége. Összetartana bennünket, bárhol éljünk is a Földön.


Nemzeti legendák

Attól függetlenül, hogy mennyire igazolja vagy cáfolja a tudomány, minden nemzetnek lehetnek legendái, amelyek beépülnek a nemzettudatukba, részét képezik az énképüknek. A bibliai Ószövetség történeti részei is ilyen legendaként foghatók fel. A magyar nép keletkezésének rejtélyét is meg kell ismertetni azokkal, akik itt élnek. Iskolában kellene tanítani azokat a hagyományokat, melyek szerint a magyarok és a sumérok, a magyarok és a hunok között is feltételezünk valamilyen legendás rokonságot, miközben kimutatjuk a finnugor rokonság nyelvészeti bizonyítékait. Az ősmagyar hagyományokat - akár valósak, akár képzeltek - a nemzettudatunk részeként ismernünk kell.

Más népek történeti hagyományait is ugyanígy tiszteletben kell tartanunk, így például a dáko-román hagyományt és a már említett Ószövetséget a zsidók kiválasztottságáról.


Zsidókérdés

El kell ismerni azt a tényt, hogy bizonyos értelmiségi foglalkozásokban a lakosság összetételéhez képest lényegesebben magasabb a zsidó etnikumhoz tartozók aránya. Ez a gyakorlatban ritkán okoz konfliktust, hiszen ezeknek az embereknek a jó része teljesen megérdemelten került a jelenlegi pozíciójába. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor egy nem zsidó állampolgár emiatt hátrányt szenved. Lehet, hogy ezek az esetek ritkák és a gyanú nem megalapozott, de ki kell őket vizsgálni, és amennyiben kimutatható valamiféle etnikai alapú klikkszellem, az ellen fel kell lépni. Természetesen a zsidók kirekesztésének bizonyítható eseteit is ki kell vizsgálni és fel kell lépni a bűnösök ellen.

Hogy az értelmiségi elitünk etnikailag kiegyensúlyozottabb legyen, azért a legtöbbet a zsidó családok nagy részében meglévő kulturális háttér "eltanulásával" tehetünk. Arra kell ösztönözni a nem zsidó családokat, hogy ambíciózusabbak legyenek, nemzedékről nemzedékre emeljék a kulturális színvonalukat, higgyenek abban, hogy a tudás hatalom. Fel kell karolni a tehetséges, de családilag hátrányos helyzetben lévő tanulókat, számukra is meg kell teremteni a kulturális hátteret ahhoz, hogy sikerrel helyt álljanak a szerencsésebb háttérrel rendelkező zsidó (és újabban: kínai) vetélytársaikkal szemben. Kirekesztés helyett az egyenlő esélyek megteremtésére kell törekedni.


Cigánykérdés

A cigánykérdésnek két fő összetevője van Magyarországon. Az egyik: a nem cigányok előítélettel viseltetnek a cigányokkal mint etnikai csoporttal szemben. Toleranciára kell nevelni, el kell érni, hogy a cigányokat semmilyen hátrány ne érhesse cigány voltuk miatt. A tévhiteket el kell oszlatni, a cigányellenes hisztériát le kell szerelni, terjesztőik ellen a jog szigorával fel kell lépni. El kell érni, hogy a munkavállalásban átmenetileg valamiféle "pozitív diszkrimináció" érvényesüljön a cigányok javára. Az egész társadalom érdeke, hogy a cigány lakosság minél nagyobb hányada dolgozzon és a gyerekeit megfelelő módon tudja gondozni és nevelni.

Másrészt fel kell ismerni, hogy a cigány hagyományok több ponton is ellentétben vannak a magántulajdon tiszteletére és a szorgalmas munkára épülő európai értékrenddel. Ezért a cigány érdekvédelmi szervezeteket arra kell ösztönözni, hogy nevelőmunkát végezzenek a cigányok között az európai értékrend terjesztése és a jog tiszteletben tartása érdekében.

Sajátos probléma a sok cigány nagy családban tapasztalható klán-mentalitás. Ez ugyan elsősorban az egyes családok egymás elleni harcában jut kifejezésre, de ennek tulajdonítható az olaszliszkai lincselés is. Meg kell értetni az ilyen esetek részvevőivel, hogy az erőszakos cselekedetekben való részvétel az egyén felelőssége, azt nem enyhíti a családhoz tartozás. Ez a nevelési feladat a cigány érdekvédelmi szervezetek vezetőire hárul.

Nem lehet egy népcsoportot erőszakkal, jogi és kényszerítő eszközökkel "jó útra téríteni", fenn kellene tartani a cigányok választását a hagyományos és az európai értékrend között, szigorúan önkéntes alapon. Meg kellene fontolni olyan egynemű területek létrehozását, amelyeken belül nem érvényesülnek a magyar állami törvények, tehát a cigányok döntenék el, hogy hogyan kívánnak élni. Ez olyan lehetne, mint egy indián rezervátum Észak-Amerikában. Az ezeken a területeken élő nem cigány lakosok kitelepítéséhez állami és civil segítséget kellene nyújtani. Mindkét részről garantálni kellene a "lakosságcsere" békés lebonyolítását.


Bevándorlók

A bevándorlás ösztönzése fontos demográfiai kérdés. A nemzet felhígulása, az értékrendek vegyítése azonban súlyos konfliktusok forrása lehet. Ezen a területen is törekedni kell a konfliktusok kerülésére, illetve helyes kezelésére. A bevándorlóknak írásban kelljen vállalniuk a magyar hagyományok tiszteletben tartását és törvényeink betartását.

A helyzet alakulásától függően ezen a téren is felvetődhet a beolvadás és a különválás alternatívája (utóbbira példa a világ sok nagyvárosában spontán módon létező "Chinatown" modell).

Minden fent említett probléma megoldásánál a kölcsönös tiszteletre és a sajátos etnikai hagyományok megőrzésének lehetőségére kell törekedni.


Rendvédelem

Hogy az állampolgárok nyugodtan aludhassanak, illetve nappal se fenyegessék őket veszélyek, minden településen létre kell hozni a polgárőrséget. Ezek tagjai nem viselnének fegyvert, de kommunikációs eszközeikkel gyorsan el tudnák érni a fegyveres testületeket, illetve dokumentálni tudnák a kérdéses eseményeket. Már a puszta létük és megjelenésük visszatartó erőként hatna a bűncselekmények elkövetőire. Összetételüknek tükröznie kellene a település etnikai arányait (be kell vonni a cigányokat és a bevándorlókat is). Vezetés szempontjából a rendőrség alá lennének rendelve. Fizetést nem, de tiszteletdíjat és erkölcsi megbecsülést kapnának munkájukért. A törvényesen betiltott Magyar Gárdával ellentétben semmilyen kirekesztő és félelemkeltő nézetrendszer nem érévnyesülhetne közöttük, esküt kellene tenniük a lakosság pártatlan védelmére.



(Jelenleg itt tartok. További szempontokat is fel lehet vetni. A lényeg, hogy feltérképezzük azokat az igényeket, amelyek kompromisszumok árán való biztosítása lehetővé tenné egy normális Magyarország megteremtését és hosszú távú működését.)

MG

Vissza a Vita oldalra