MAGYAR KÖZLÖNY 202. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. december 31., péntek MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról* Az Országgyulés a közösség és az egyén érdekeinek felismerésébol, a társadalom integritásának elomozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelo muködésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerosítésének céljából, az Alkotmány és az alkotmányos elvek, valamint a nemzetközi jogi és európai uniós normák tiszteletben tartásával, a technológiai fejlodés által eloidézett körülmények figyelembevételével, megóvva a véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságát, felismerve a médiaszolgáltatások kiemelkedo kulturális, társadalmi és gazdasági jelentoségét és a médiapiaci verseny biztosításának fontosságát, megalkotja a médiáról és a tömegkommunikációról szóló alábbi törvényt: ELSO RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre. (2) A törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minosül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha: a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsodlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érheto el, b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggo szerkesztoi döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák, c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztoi döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentos része a Magyar Köztársaság területén dolgozik, d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentos része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar Köztársaság területén található, vagy e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztoi döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal. (3) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amely az (1)–(2) bekezdés alapján nem minosül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, és amely egyetlen más tagállamban sem minosül letelepedettnek, ha a Magyar Köztársaság területén található muholdas feladó-állomást használ, vagy a muholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló átviteli kapacitását használja. (4) Ha az (1)–(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalom-szolgáltató a Magyar Köztársaság vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió muködésérol szóló szerzodés 49–55. cikke alapján letelepedettnek minosül. (5) A törvény hatálya az (1)–(4) bekezdés alá nem eso, de a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a 176–180. §-ban foglalt feltételekkel terjed ki. * A törvényt az Országgyulés a 2010. december 20-i ülésnapján fogadta el. 31960 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010. évi 202. szám (6) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely egyetlen tagállamban sem minosül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg. (7) A törvény hatálya kiterjed az (1)–(6) bekezdés alapján a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra. 2. § (1) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a Magyar Köztársaság területén nyújtott, vagy a Magyar Köztársaság területén nyújtott musorterjesztési szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészíto médiaszolgáltatásra és szolgáltatójára. (2) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a) a részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén telepített vagy a Magyar Köztársaság területére irányuló elektronikus hírközlo berendezéssel végzett musorterjesztésre, b) a médiaszolgáltató a) pontban foglalt musorterjesztéssel összefüggo muszaki tevékenységére, c) a kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtó a) pontban foglalt musorterjesztéssel összefüggo tevékenységére. (3) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a (2) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggo tevékenységet végzo vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetoleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkezo más szervezetre és ezek vezeto tisztségviseloire. (4) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék közvetítését végzo közvetíto szolgáltatóra és szolgáltatására. (5) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások, kiegészíto médiaszolgáltatások és sajtótermékek nézojére, hallgatójára, vagy olvasójára, valamint a musorterjesztési szolgáltatás felhasználójára, fogyasztójára és elofizetojére. II. FEJEZET A TÖRVÉNY ALAPELVEI 3. § A Magyar Köztársaságban a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetok, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetok. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelosséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért. 4. § A médiaszolgáltatások sokszínusége kiemelten fontos érték. A sokszínuség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E törvényben foglalt rendelkezéseket a sokszínuség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni. 5. § A Magyar Köztársaság területén éloknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fuzodo joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerosödése kiemelkedo alkotmányos érdek. E törvényben foglaltakat a demokratikus közvélemény érdekének figyelembevételével kell értelmezni. 6. § A közszolgálati médiaszolgáltatás a demokratikus társadalmi rend megfelelo muködésének elengedhetetlenül szükséges feltétele. A közszolgálati médiaszolgáltatás érdekeit különös súllyal kell figyelembe venni e törvény alkalmazásakor. 7. § (1) A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtók, a musorterjesztok az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszemuség és a tisztesség követelményének megfeleloen, e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézokkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, elofizetokkel kölcsönösen együttmuködve eljárni. (2) A musorterjesztok, a médiaszolgáltatók és a kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtók az elektronikus hírközlo hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális musorokat, kiegészíto médiaszolgáltatásokat egymás között olyan egyeztetett muszaki feltételrendszerben kötelesek muködtetni és nyújtani, hogy azok a szükséges MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül, vagy megfelelo interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen muködo rendszert alkossanak. 8. § A médiaszabályozás területén, illetve az e törvényben foglaltak alkalmazásában, betartatásában fontos szerepet látnak el a médiaszolgáltatókat, a sajtótermékek kiadóit, a közvetíto szolgáltatókat valamint a musorterjesztoket tömöríto szakmai önszabályozó testületek és a különbözo ön-és társszabályozó eljárások. E törvény alkalmazása során ezek tiszteletben tartásával kell eljárni. MÁSODIK RÉSZ A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. FEJEZET A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK TARTALMÁRA VONATKOZÓ ELOÍRÁSOK A gyermekek és a kiskorúak védelme 9. § (1) A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a hírmusorszám, a politikai tájékoztató musorszám, a sportmusorszám, a musorelozetes, valamint a reklám, a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdeku közlemény kivételével – valamennyi, általa közzétenni kívánt musorszámot a közzétételt megelozoen a (2)–(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja. (2) Azt a musorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekintheto vagy meghallgatható, az I. kategóriába kell sorolni. (3) Azt a musorszámot, amely hat éven aluli nézoben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen musorszám minosítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott. (4) Azt a musorszámot, amely tizenkét éven aluli nézoben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen musorszám minosítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. (5) Azt a musorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlodésének kedvezotlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetlen módon utal eroszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az eroszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen musorszám minosítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. (6) Azt a musorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlodésének kedvezotlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az eroszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen musorszám minosítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott. (7) Azt a musorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlodésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsoséges, illetve indokolatlan eroszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. (8) A (2)–(7) bekezdés szerinti minosítésnél irányadó részletes szempontokra, az egyes musorszámok közzététele elott és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minosítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatának fo elvi szempontjait – amennyiben a kiskorúak védelmével kapcsolatos közérdek vagy a kiskorúak védelmének egységes érvényesülése ezt indokolja – a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) ajánlásban teszi közzé. (9) A médiaszolgáltató kérelmére – igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a musorszám átadásától számított tizenöt napon belül – a Médiatanács a musorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz. (10) Nem minosül az (1)–(7) bekezdés megsértésének, ha a médiaszolgáltató a musorszámot magasabb kategóriába sorolja, mint ahogyan az a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint szükséges lenne. 10. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban a) a II. kategóriába sorolt musorszám hat éven aluliaknak szánt musorszámként nem teheto közzé, egyébként megfelelo jelzéssel bármikor közzéteheto, b) a III. kategóriába sorolt musorszám tizenkét éven aluliaknak szánt musorszámként nem teheto közzé, egyébként megfelelo jelzéssel bármikor közzéteheto, 31962 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám c) a IV. kategóriába sorolt musorszám megfelelo jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra között teheto közzé, d) az V. kategóriába sorolt musorszám megfelelo jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra között teheto közzé, e) a VI. kategóriába sorolt musorszám nem teheto közzé, f) a musorelozetes nem teheto közzé olyan idoszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett musorszám nem lenne közzéteheto, illetve olyan idoszakban, amelyben a musorelozetes megfelelo kategóriába sorolása esetén közzétételének nem lenne helye, g) a III. kategóriába sorolt musorszám musorelozetese nem teheto közzé a tizenkét éven aluliaknak szánt musorszámot megszakítva, illetve közvetlenül azok elott vagy után, h) sportmusorszám, kereskedelmi közlemény és társadalmi célú reklám nem teheto közzé olyan idoszakban, amelyben tartalmának megfelelo kategóriába sorolása esetén közzétételének – elore láthatóan – nem lenne helye. (2) Lineáris médiaszolgáltatásban a) musorszám – e törvényben meghatározott kivételekkel – csak a kategóriájának megfelelo módon teheto közzé, b) a musorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minosítését. (3) Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében nem kell közölni a minosítést, ha a) a II–III. kategóriába tartozó musorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között, b) a IV–V. kategóriába tartozó musorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között kerül sor. (4) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes musorszámok közzétételekor a minosítésének megfelelo jelzést piktogram formájában a képernyo valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a musorszám teljes idotartama alatt jól látható legyen. A piktogramnak tartalmaznia kell a korhatár-kategória által érintett életkori csoport számmal történo megjelölését. Az I. kategóriába tartozó musorszámok esetén a jelzést nem kell feltüntetni. Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében állandó jelzést nem kell alkalmazni. (5) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a musorszám minosítésének megfelelo jelzés (4) bekezdés szerinti folyamatos megjelenítése mellozheto, ha a) a II–III. kategóriába sorolt musorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között, b) a IV. kategóriába sorolt musorszám közzétételére 22 óra és 05 óra között, vagy c) az V. kategóriába sorolt musorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között kerül sor. Ebben az esetben a minosítésre vonatkozó jelzést a musorszám kezdetekor, és reklámokkal történo megszakítását követoen, a musorszám folytatásakor kell megjeleníteni. (6) Az (1) bekezdés c)–f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt eloírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a musorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató csak tizennyolcadik életévét betöltött elofizeto számára tett hozzáférhetové, vagy amely valamely más hatékony muszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a musorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézok vagy hallgatók számára legyen elérheto. A hatékony muszaki megoldások tekintetében a Médiatanács – szükség esetén nyilvános meghallgatást követoen – ajánlást tesz közzé. (7) A médiaszolgáltató musorát közlo sajtótermékben, illetve a médiaszolgáltató internetes honlapján, képújságában és teletextjében – amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével – szereplo tájékoztatásban valamennyi musorszám 9. § szerinti minosítését jól látható módon fel kell tüntetni. 11. § (1) A lekérheto médiaszolgáltatásokra a 9. § (6)–(7) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell. (2) A lekérheto médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapveto szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 19. § (2) bekezdésével összhangban – hatékony muszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V–VI. kategóriákba sorolt musorszámai kiskorúak számára ne legyenek elérhetok. (3) A (2) bekezdés szerinti hatékony muszaki megoldások tekintetében a Médiatanács – szükség esetén nyilvános meghallgatást követoen – ajánlást tesz közzé. Tájékoztatási tevékenység 12. § (1) A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek. (2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a musorszámok jellegétol függoen – az egyes musorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkezo musorszámok sorozatában kell biztosítani. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó musorszámaiban musorvezetoként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremuködo munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett musorszámban szereplo politikai hírhez véleményt, értékelo magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fuzhetnek. (4) A musorszámban közzétett hírekhez fuzött véleményt, értékelo magyarázatot e minoségének megjelölésével és szerzojének megnevezésével, a hírektol megkülönböztetve kell közzétenni. Országgyulési közvetítés 13. § (1) Az Országgyulés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyulési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyulési bizottságok üléseinek közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer muködik. (2) A zártláncú rendszerbol kimeno jelet valamennyi médiaszolgáltató számára hozzáférhetové kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyulés épületének kijelölt helyérol musort közvetítsen vagy rögzítsen. (4) A kimeno jelrol egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférheto példányt az Országgyulési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyulési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetoségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy példányt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alap (a továbbiakban: Alap) archívumában is el kell helyezni. (5) Az országgyulési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyulés Házszabályának mellékleteként kell meghatározni. A figyelem felhívása a sérto tartalmakra 14. § A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyozodést esetlegesen sérto, az eroszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történo bemutatása elott a nézok vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. Rendkívüli helyzetek kezelése a médiaszolgáltatásban 15. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külso fegyveres csoportoknak Magyarország területére történo váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülo eroivel való oltalmazása esetén az Országgyulés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelo szükséges mértékben – kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdeku közleményeknek az általuk meghatározott formában és idoben történo ingyenes közzétételére, illetoleg egyes közlemények, musorszámok közzétételét megtilthatják. A közzététel feltételeinek biztosítása az Alap feladata. A közzétételkor a megrendelot egyértelmuen meg kell nevezni. Kizárólagos közvetítési jogok 16. § (1) Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot olyan módon, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáféro hazai közönség jelentos részét – több mint húsz százalékát – kizárja a társadalom számára kiemelten nagy jelentoséggel bíró eseményeknek az eseménnyel egyidoben vagy késobbi közvetítés útján, elofizetési díj megfizetése nélkül is hozzáférheto audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történo figyelemmel kísérésébol. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatók tekintetében érvényesülo, a társadalom számára kiemelten nagy jelentoséggel bíró eseményeket a Médiatanács – nyilvános meghallgatást követoen – hatósági határozatában állapítja meg. A Médiatanács e határozatában meghatározza azt is, hogy a társadalom számára kiemelten nagy jelentoséggel bíró események egyideju vagy késobbi közvetítésére kerüljön sor. A határozat elfogadásakor figyelembe kell venni azt, hogy a kiemelten nagy jelentoséggel bíró eseménynek minosített esemény iránt a nézok széles körében jelentkezzen érdeklodés, az esemény valamely világ-vagy európai szintu, illetve magyar 31964 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám érdekeltségu esemény legyen, amelyet – ide nem értve a kizárólagosan magyar érdekeltségu eseményeket – az európai országok jelentos részében közvetítenek. (3) A (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás megindításáról a Médiatanács végzésben értesíti az audiovizuális médiaszolgáltatókat. Az értesítésnek kizárólag az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. Az értesítést a Médiatanács hirdetményi úton közli. E hatósági eljárásban az ügyféli jogokat kizárólag az eljárásban részt vevo ügyfelek gyakorolhatják. (4) A Médiatanács a (2) bekezdésben meghatározott hatósági határozatát hirdetményi úton közli. (5) A (2) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevételével a Médiatanács megfeleloen módosíthatja a (2) bekezdés szerinti hatósági határozatát. A módosított határozat közlésére a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott hatósági határozat bírósági felülvizsgálata keretében a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, és a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel. A határozat a keresetlevél benyújtásától függetlenül azonnal végrehajtható. (7) A (2) bekezdés alapján meghozott elso hatósági határozat közlése, illetve késobbi módosításának közlése elott jogszeruen szerzett kizárólagos jogokra az (1) bekezdés és a 18. § (1) bekezdés nem alkalmazható. 17. § (1) A kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható oly módon, hogy az valamely tagállamban a közönség jelentos részét kizárja a számukra kiemelten nagy jelentoséggel bíró – az érintett tagállam által elore rögzített és nyilvánosságra hozott listán szereplo – események audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történo figyelemmel kísérésébol. (2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépo televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzokönyvet kihirdeto törvény (e bekezdés és a 18. § vonatkozásában a továbbiakban: Jegyzokönyv) hatálybalépését követoen szerzett kizárólagos audiovizuális közvetítési jog gyakorlása nem sértheti a Jegyzokönyvet elfogadó államokban a társadalom számára nagy jelentoséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket. 18. § (1) Amennyiben a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása a hazai közönség legalább húsz százalékát kizárná a 16. § (2) bekezdés szerinti esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történo figyelemmel kísérésébol, az audiovizuális médiaszolgáltató köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló – a Magyar Köztársaság polgárainak legalább nyolcvan százaléka által elofizetési díj megfizetése nélkül is elérheto – lineáris audiovizuális médiaszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkéro) számára méltányos és ésszeru feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelo ellenérték fejében szerzodési ajánlatot tenni az esemény éloben vagy késobbi közvetítés útján történo közvetítésére. A kizárólagos jogot szerzett médiaszolgáltató ebben az esetben nem hivatkozhat arra, hogy a kizárólagos jog átruházására nem jogosult. (2) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztüli közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet a Jegyzokönyvet elfogadó valamely állam a társadalom számára kiemelten nagy jelentoséggel bírónak minosített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló – az érintett állam joghatósága alá tartozó, az érintett állam által meghatározott feltételeknek megfelelo, elofizetési díj nélkül is hozzáférheto, valamennyi musorterjesztési mód figyelembevételével polgárainak legalább nyolcvan százaléka által elérheto – külföldi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának ésszeru feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelo ellenérték fejében szerzodési ajánlatot tenni. (3) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet valamely tagállam a társadalom számára kiemelten nagy jelentoséggel bírónak minosített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló – az érintett tagállam joghatósága alá tartozó, és a tagállam által meghatározott feltételeknek megfelelo – külföldi audiovizuális médiaszolgáltatónak ésszeru feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelo ellenérték fejében szerzodési ajánlatot tenni. (4) Az (1)–(3) bekezdés alapján létrejött szerzodés részletes feltételeiben a felek állapodnak meg. (5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetekben a feleket szerzodéskötési kötelezettség terheli. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtol számított tizenöt napon belül nem jön létre, vagy a díjazással kapcsolatban nem tudnak megállapodni, az ajánlatkéro, illetve a kizárólagos közvetítési joggal rendelkezo médiaszolgáltató jogosult a 172–174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács tizenöt napon belül dönt. Az ügyintézési határido indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (6) A 16. § és a 18. § vonatkozásában a médiaszolgáltatások elérhetosége tekintetében a Médiatanács nyilvántartása az irányadó. Rövid híradás 19. § (1) Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszeru és megkülönböztetéstol mentes módon hozzáférni a Magyarországon letelepedett audiovizuális médiaszolgáltató által kizárólagos joggal közvetített – a Médiatanács által közzétett, a 16. § (2) bekezdésben meghatározott listán szereplo, kiemelten nagy jelentoséggel bíró, vagy bármely tagállamban ilyennek minosített – eseményrol adott közvetítéshez. A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történo felvételkészítés vagy az eseményrol rögzített felvétel átadása útján történhet. (2) Ha a hozzáférést igénylo audiovizuális médiaszolgáltatóval azonos tagállamban letelepedett másik audiovizuális médiaszolgáltató kizárólagos jogokat szerzett a nagy jelentoséggel bíró eseménnyel kapcsolatban, a hozzáférést csak ezen audiovizuális médiaszolgáltatótól lehet igényelni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feleket szerzodéskötési kötelezettség terheli. A szerzodést ésszeru feltételekkel kell megkötni; a hozzáférési jog ellenértéke nem haladhatja meg a hozzáférés biztosítása által közvetlenül felmerülo költségek összegét. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtol számított tizenöt napon belül nem jön létre, bármelyik fél jogosult a 172–174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács tizenöt napon belül dönt. Az ügyintézési határido indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. (4) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató szabadon választhatja ki a musorszám – általa a rövid híradásban közzétenni kívánt – részleteit. (5) A közzéteheto részletek összesített idotartama nem haladhatja meg az érintett musorszám idotartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet. Szerzodés ennél hosszabb összesített idotartamú részletek közzétételét is lehetové teheti. (6) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató a rövid híradásban köteles megjelölni a kizárólagos közvetítési jog azon jogosultját, amellyel megállapodott a közzétételrol. (7) A musorszám megállapodás alapján felhasználható részletei önállóan nem, kizárólag általános hír-és tájékoztató musorszámok részeként teheto közzé. Amennyiben a lineáris audiovizuális médiaszolgáltató lekérheto audiovizuális médiaszolgáltatásában is közzé kívánja tenni a rövid híradást, azt csak úgy teheti meg, ha a lineáris és a lekérheto audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, a rövid híradást tartalmazó musorszámok azonosak egymással. Musorkvóták 20. § (1) A médiaszolgáltató a) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes musoridejének több mint felét európai muvek, több mint harmadát magyar muvek bemutatására köteles fordítani, b) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes musoridejének legalább tíz százalékát olyan európai mu, legalább nyolc százalékát pedig olyan magyar mu bemutatására köteles fordítani, amelyeket tole független musorkészítovel készíttetett, vagy független musorkészítotol öt évnél nem régebben készült muként szerzett be. (2) A lekérheto audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetové tett musorszámok egybeszámított idotartamának több mint negyedét magyar muveknek kell kitennie. (3) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes musoridejének a) több mint hatvan százalékát európai muvek, b) több mint felét magyar muvek, c) több mint harmadát tole független musorkészítovel készíttetett, vagy független musorkészítotol beszerzett, öt évnél nem régebben készült muvek, d) több mint negyedét tole független magyar musorkészítovel készíttetett, vagy független magyar musorkészítotol beszerzett, öt évnél nem régebben készült muvek bemutatására köteles fordítani. 21. § (1) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei muvek közzétételére szánt musorido legalább harmincöt százalékát magyar zenei muvek bemutatására kell fordítani. 31966 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei musorszámok legalább huszonöt százaléka öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei mubol, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételbol kell, hogy álljon. 22. § (1) A 20–21. §-ban meghatározott eloírások nem vonatkoznak a) a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlás közzétételére szolgáló médiaszolgáltatásra, b) a kizárólag a médiaszolgáltatót, vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó médiaszolgáltatásra, c) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag az Európai Unió tagállamainak nyelveitol eltéro nyelven közvetíti szolgáltatását; ahol a musorszámok a musorido jelentos részében ilyen nyelven vagy nyelveken kerülnek közzétételre, ott az eloírásokat a musorido adott részére nézve nem kell alkalmazni, d) a közösségi médiaszolgáltatás kivételével a helyi médiaszolgáltatásra, e) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag Európai Unión kívüli országban kerül terjesztésre. (2) A 20–21. §-ban meghatározott arányokat a médiaszolgáltató – erre irányuló, a Médiatanácshoz intézett kérelme esetén – a Médiatanáccsal kötött hatósági szerzodésben rendezett módon, fokozatosan is elérheti. Ilyen mentesítés egy hatósági szerzodésben egyszerre legfeljebb három naptári évre engedélyezheto, azzal a feltétellel, hogy a médiaszolgáltató – az eloírt arányok eléréséig – köteles folyamatosan növelni médiaszolgáltatásában a magyar, az európai, valamint a független eloállítóval készíttetett, általa közzétett muvek arányát. (3) Rádiós médiaszolgáltatást és lekérheto médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerzodés – indokolt esetben – a 20–21. §-ban meghatározott arányoktól való tartós vagy állandó jellegu eltérést is lehetové tehet. Lineáris audiovizuális tematikus médiaszolgáltatást nyújtóval kötött hatósági szerzodés indokolt esetben lehetové teheti, hogy a 20. § (1) bekezdés b) pontban és 20. § (3) bekezdés c)–d) pontban szereplo kötelezettségét öt évnél régebben készült muvekkel teljesítse. (4) A (3) bekezdésben foglalt eseten kívül a musorkvótákra vonatkozó szabályok betartása alóli általános mentesítés nem adható. (5) A 20–21. §-ban, illetve a (2)–(3) bekezdés alapján megkötött hatósági szerzodésben meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti musoridejében is érvényesülniük kell. (6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20–21. §-ban, illetve a (2)–(3) bekezdés szerinti hatósági szerzodésben meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített musoridejének átlagában kötelesek elérni. (7) A 20–21. § alkalmazásában a teljes musorido megállapítása során a hírmusorszámot, sportmusorszámot, játékot, reklámot, televíziós vásárlást, politikai reklámot, közérdeku közleményt, támogatói közleményt, társadalmi célú reklámot, illetve a képújság részére biztosított musoridot figyelmen kívül kell hagyni, (8) A médiaszolgáltató köteles minden év május 31-ig adatokat szolgáltatni a Médiatanács számára a musorkvótákra vonatkozó eloírások betartásának ellenorzéséhez. A (2)–(3) bekezdés szerinti, a következo naptári évi mentesítésre vonatkozó, indokolással ellátott kérelmet legkésobb minden év szeptember 30-ig kell benyújtani a Médiatanácshoz. Új médiaszolgáltatás esetén a kérelmet a nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezésével egyidoben lehet benyújtani. Kereskedelmi közlemények 23. § A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményekre alkalmazni kell az Smtv. 20. § (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket. 24. § (1) A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény a) nem sértheti az emberi méltóságot, b) nem tartalmazhat és nem támogathat a nemen, faji vagy etnikai származáson, nemzetiségen, valláson vagy világnézeti meggyozodésen, fizikai vagy szellemi fogyatkozáson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést, c) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat valamely áru megvásárlására vagy bérbevételére, illetve szolgáltatás igénybevételére, d) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám e) nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságát és hiszékenységét, f) indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben, g) nem fejezhet ki vallási, lelkiismereti, illetoleg világnézeti meggyozodést, kivéve a vallási tematikájú tematikus médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményt, h) nem sértheti nemzeti jelkép méltóságát, vagy vallási meggyozodést. (2) Az alkoholtartalmú italokra vonatkozó, médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény a) nem célozhat kifejezetten kiskorúakat, b) nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút, c) nem ösztönözhet az ilyen italok mértéktelen fogyasztására, d) nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban, e) kiemelkedo fizikai teljesítményt vagy jármuvezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként, f) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez, g) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkento, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik, h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülheto, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága. 25. § A kereskedelmi közlemény közzétételének megrendeloje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fuzodik, nem gyakorolhat szerkesztoi befolyást – a közzététel idopontja kivételével – a médiaszolgáltatásra. A médiaszolgáltatások és a musorszámok támogatása 26. § (1) A médiaszolgáltatások, illetve a musorszámok támogatására alkalmazni kell az Smtv. 20. § (8)–(10) bekezdésben foglalt rendelkezéseket. (2) A támogatott médiaszolgáltatás vagy musorszám esetén a támogató – az Smtv. 20. § (8) bekezdés alapján történo – megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, a támogatóra vagy az általa megjelölt más vállalkozásra utaló jelzés, termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönbözteto jele, logója közzétételével, illetve feltüntetésével. (3) A (2) bekezdés szerinti közzététel a támogatott musorszám jellegét és tartalmát nem sérto módon a musorszámmal egyidejuleg, a musorszámot megelozoen és a végét követoen történhet. 27. § (1) Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve musorszámot a) párt, politikai mozgalom, b) dohányterméket gyártó vállalkozás. (2) Az (1) bekezdés b) pontban foglaltakon túli azon vállalkozás, amely – fotevékenysége szerint – e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható terméket állít elo, illetoleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt, e terméke, illetve szolgáltatása megjelenítésével, népszerusítésével médiaszolgáltatást vagy musorszámot nem támogathat. (3) Az Smtv. 20. § (7) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyszer, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra, valamint az orvosi rendelvény nélkül is igénybe veheto gyógyszerek vagy gyógyászati termékek, eljárások népszerusítéséhez kötött támogatásra. A gyógyszerek, gyógyászati termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve a gyógyászati eljárások szolgáltatásával foglalkozó vállalkozás által támogatott musorszámok nem népszerusíthetnek kizárólag orvosi rendelvényre hozzáférheto gyógyszereket vagy gyógyászati termékeket, eljárásokat. (4) A támogató megnevezésében vagy feltüntetett nevében párt vagy politikai mozgalom neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet. (5) Nem minosül audiovizuális médiaszolgáltatás vagy musorszám támogatásának vagy burkolt kereskedelmi közleménynek, ha egy nyilvános esemény vagy az azon résztvevok támogatójának, vagy a támogató árujának, 31968 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám szolgáltatásának megnevezése, logója az esemény közvetítése során – beleértve az esemény elott, után vagy annak szünetében az eseményhez kapcsolódóan készített beszélgetéseket is – a képernyon a közvetítésbol adódóan megjelenik, feltéve, hogy a médiaszolgáltatót ehhez anyagi érdekeltség nem fuzi, és a megjelenés módja a közvetítésben nem ad a támogatónak indokolatlan hangsúlyt. (6) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltató valamely musorszámában megjeleno személyt vagy vállalkozást támogató más személy vagy vállalkozás, illetve ezek árujának, szolgáltatásának megnevezése, jelzése, logója a musorszámban – az (5) bekezdés esetét kivéve – megjelenik, a médiaszolgáltatások, illetve a musorszámok támogatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve a támogató megnevezésének kötelezettségét. 28. § (1) Audiovizuális médiaszolgáltatásban nem támogatható a) hírmusorszám és politikai tájékoztató, b) a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeirol tudósító musorszám. (2) Rádiós médiaszolgáltatásban nem támogatható a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeirol tudósító musorszám. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozás nem érinti a hír-és politikai tájékoztató musorszámokat közzétevo tematikus médiaszolgáltatás támogatását. 29. § A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott tematikus médiaszolgáltatásra az Smtv. 20. § (8)–(10) bekezdés nem alkalmazható. Termékmegjelenítés a musorszámokban 30. § (1) A médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – tilos. (2) A musorszámokban szereplo termékmegjelenítés megengedett a) a filmszínházban történo bemutatásra szánt filmalkotás, a médiaszolgáltatásban való közzététel céljából készült filmalkotás és filmsorozat, a sportmusorszám és a szórakoztató musorszám esetén, b) az a) pontban foglaltaktól eltéro musorszámokban akkor, ha a médiaszolgáltatót vagy a musorszám készítojét az érintett áru gyártója vagy forgalmazója, illetve szolgáltatás nyújtója vagy közvetítoje – sem közvetve, sem közvetlenül – nem részesíti anyagi juttatásban, azon túl, hogy az árut vagy szolgáltatást a termékmegjelenítés céljából ingyenesen rendelkezésre bocsátja. (3) Nem teheto közzé termékmegjelenítés a) a hírmusorszámban és a politikai tájékoztató, b) a (2) bekezdés b) pontban foglalt eset kivételével a kifejezetten tizennégy év alatti kiskorúaknak szóló, c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeirol tudósító, d) a vallási, illetve egyházi tartalmú musorszámban. (4) A musorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést: a) dohánytermék, cigaretta vagy más, olyan vállalkozástól származó termék, amelynek elsodleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése, b) e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható termék, c) olyan gyógyszerkészítmény, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizárólag orvosi rendelvényre veheto igénybe. 31. § (1) A termékmegjelenítést tartalmazó musorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: a) tartalmuk – és lineáris médiaszolgáltatás esetén annak musorrendje – nem befolyásolható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelosségére és szerkesztoi függetlenségére, b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére, c) nem adhatnak a musor tartalmából egyébként nem következo, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek. (2) A nézoket egyértelmuen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényérol. A termékmegjelenítést tartalmazó musorszám elején és végén, valamint a musorszámot megszakító reklámokat követoen a musorszám folytatásakor a termékmegjelenítésre – optikai vagy akusztikus módon – fel kell hívni a figyelmet. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt kötelezettség nem terjed ki azon musorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett muködo más médiaszolgáltató vagy musorkészíto vállalkozás készített vagy rendelt meg. (4) A termékmegjelenítés és az arra való felhívás e törvényben foglalt feltételeknek való megfelelosége tekintetében a Médiatanács – szükség esetén nyilvános meghallgatást követoen –ajánlást tehet közzé. Politikai reklám, közérdeku közlemény és társadalmi célú reklám 32. § (1) A politikai reklám, közérdeku közlemény és társadalmi célú reklám közzétételének megrendeloje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fuzodik a közzététel idopontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztoi befolyást a médiaszolgáltatásra. (2) A politikai reklámnak, a közérdeku közleménynek és a társadalmi célú reklámnak – e jellegét tekintve – azonnal felismerhetonek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetonek kell lennie. A más médiatartalmaktól való megkülönböztetés módja a lineáris médiaszolgáltatásban a) audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történo, b) rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történo figyelemfelhívás. (3) Választási kampányidoszakban az országgyulési képviselok, európai parlamenti képviselok, illetoleg a helyi, megyei önkormányzati képviselok és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidoszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölheto. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel, amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt. (4) Politikai reklám, közérdeku közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor a közzététel megrendelojét egyértelmuen meg kell nevezni. (5) A közérdeku közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. (6) A közszolgálati, a közösségi és a jelentos befolyásoló ereju médiaszolgáltató köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdeku közleményét, amennyiben az az emberi életet vagy vagyonbiztonságot veszélyezteto vagy károsító események várható bekövetkezésérol, a már bekövetkezett ilyen események következményeinek enyhítésérol, elvégzendo feladatokról tájékoztat. A közzétételre a médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkezo médiaszolgáltatásában, és – a 36. § (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a médiaszolgáltató által meghatározott módon kerül sor. A közzétételi kötelezettség ezen események helyszíne szerinti vételkörzetben muködo helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli. (7) A közérdeku közlemény idotartama az egy percet nem haladhatja meg. E korlátozás nem vonatkozik a 15. §, illetve a (6) bekezdés szerinti közérdeku közleményre. (8) A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács – a kérelem beérkezésétol számított tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében – hatósági határozatában dönt, hogy a kérelem tárgyát képezo közlemény közérdeku közleménynek, társadalmi célú reklámnak vagy politikai reklámnak minosül-e. (9) Nem minosül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállalkozás társadalmú célú, közérdeku szerepvállalásáról történo tájékoztatás, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállalkozás neve, logója és védjegye tüntetheto fel, valamint – amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik – terméke, szolgáltatása jelenítheto meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére. Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiaszolgáltatásban 33. § (1) A lineáris médiaszolgáltatásban a reklám és a televíziós vásárlás más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módja a) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett reklám és televíziós vásárlás esetében az optikai vagy akusztikus módon történo, b) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett televíziós vásárlási musorablak esetében az optikai és akusztikus módon történo, 31970 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám c) rádiós médiaszolgáltatás esetében az akusztikus módon történo figyelemfelhívás. (2) A lineáris médiaszolgáltatásban a musorszám megszakításával közzétett reklám és televíziós vásárlás – figyelembe véve a musorszámon belüli természetes szüneteket, a musorszám idotartamát és jellegét – nem sértheti indokolatlan mértékben a musorszám egységét, valamint a musorszám szerzoi vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát vagy jogos érdekét. (3) Nem lehet reklámmal vagy televíziós vásárlással megszakítani azt a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett musorszámot, amely a) politikai híreket tesz közzé vagy politikai tájékoztatást tartalmaz, és idotartama nem haladja meg a harminc percet, b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és idotartama nem haladja meg a harminc percet, c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeirol tudósít, d) vallási, illetve egyházi tartalmú, ide nem értve a filmalkotásokat. (4) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás, valamint a reklám és a televíziós vásárlás közzétételét akusztikus módon jelzo figyelemfelhívás átlagos vagy a nézo és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környezo musorszámoké. (5) Virtuális reklám lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban csak úgy teheto közzé, ha közzétételére a médiaszolgáltató az érintett musorszámot közvetlenül megelozoen, illetve közvetlenül a musorszámot követoen is – optikai vagy akusztikus módon – felhívja a figyelmet. E kötelezettség nem terjed ki azon musorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett muködo más médiaszolgáltató vagy musorkészíto vállalkozás készített vagy rendelt meg. (6) Nem lehet virtuális vagy osztott képernyos reklámot közzétenni az olyan, lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett musorszámban, amely a) politikai hírt vagy politikai tájékoztatást tartalmaz, és idotartama nem haladja meg a harminc percet, b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és idotartama nem haladja meg a harminc percet, c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeirol tudósít, d) vallási, illetve egyházi tartalmú, vagy e) dokumentumfilm, és idotartama nem haladja meg a harminc percet. (7) Az osztott képernyos reklámot a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a musorszámtól vizuális megjelenítésében jól felismerhetoen elkülönítve, legfeljebb a képernyo területének felén, a reklám jellegének a képernyon való, jól látható feltüntetése mellett lehet közzétenni. 34. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban közzétett sport-és más olyan musorszámban, amelyben természetes szünetek vannak, reklám – az osztott képernyos reklám és a virtuális reklám kivételével – kizárólag a részek között és a szünetekben teheto közzé. (2) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb filmalkotás és a hír-vagy politikai tájékoztató musorszám reklámmal vagy televíziós vásárlással – a sorozat, valamint a dokumentumfilm kivételével – harminc perces idoszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a musorelozetesek idotartamát is. 35. § (1) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok idotartama egyetlen, egész órától egész óráig tartó idoszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, beleértve az osztott képernyos reklámot, a virtuális reklámot, a reklámtartalmú képújságot, valamint – a (2) bekezdés e) pontban foglalt kivétel mellett – a más médiaszolgáltatás musorszámainak népszerusítését. (2) Az (1) bekezdésben foglalt idobeli korlátozás nem terjed ki a) a televíziós vásárlási musorablakra, b) a politikai reklámra, c) a közérdeku közleményre, d) a társadalmi célú reklámra, e) a médiaszolgáltatás saját musorszámáról vagy a médiaszolgáltató, illetve tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett muködo más médiaszolgáltatás musorszámáról közzétett musorelozetesre, f) a 26. § (2) bekezdés szerinti támogatói közleményekre, g) a termékmegjelenítésre, h) a képernyoszövegre, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé, MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám i) azon virtuális reklámra, amely olyan musorszámban jelenik meg, amelyet nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett muködo más médiaszolgáltató vagy musorkészíto vállalkozás készített vagy rendelt meg, j) a kizárólag reklámot és televíziós vásárlást közzétevo médiaszolgáltatóra, k) a kizárólag a médiaszolgáltatót vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásra, l) a médiaszolgáltatást magát, vagy a médiaszolgáltatásban közzétett musorszámokat kiegészíto termékek reklámozását szolgáló közleményekre. (3) A televíziós vásárlási musorablak közzétételére fordított musorido nem haladhatja meg a naptári naponként számított három órát, ide nem értve az elsosorban televíziós vásárlást vagy televíziós vásárlási musorablakokat közzétevo tematikus médiaszolgáltatás musoridejét. Reklám és közérdeku közlemény a közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban 36. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában közzétett reklám és televíziós vásárlás idotartama egyetlen egész órától egész óráig tartó idoszakon belül sem haladhatja meg a nyolc percet, míg a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklám és televíziós vásárlás idotartama egyetlen egész órától egész óráig tartó idoszakon belül sem haladhatja meg a hat percet. (2) A reklám (1) bekezdésben meghatározott idotartamába a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében a reklámtartalmú képújság közzététele is beleszámít. (3) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban reklám csak musorszámok – összetett, több részbol álló musorszámokban az egyes musorszámok – között, illetve musorszámok elott vagy után teheto közzé. A sport-és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben is közzéteheto. (4) A közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett hír-és politikai tájékoztató musorszámokban rendszeresen szereplo bemondók, riporterek, hírolvasók nem jelenhetnek meg vagy szerepelhetnek bármely médiaszolgáltatásban közzétett reklámban – ide nem értve a közszolgálati médiaszolgáltatás önreklámját –, illetve politikai reklámban. (5) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban osztott képernyos reklám és virtuális reklám csak sportmusorszámok közvetítéséhez kapcsolódóan teheto közzé. (6) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkezo médiaszolgáltatásának teljes musorideje tekintetében kétóránként – egész órától egész óráig tartó idoszakon belül – két perc musoridot közérdeku közlemények közzétételének céljára fenntartani. E rendelkezés nem vonatkozik azon egész órától egész óráig tartó idoszakra, amikor kétórásnál hosszabb, jellegénél fogva nem megszakítható musorszám kerül közzétételre. Közérdeku közlemény közlésére irányuló igény hiányában ez az idotartam más musorszámokkal is kitöltheto. A 32. § (6) bekezdés szerinti közérdeku közleményt – amennyiben ez a katasztrófavédelmi szerv döntése alapján indokolt, és e döntést a médiaszolgáltatóval kello idoben közölték – a közszolgálati médiaszolgáltató köteles musorának megszakításával közzétenni. Az e bekezdésben foglalt kötelezettség a közösségi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli. Közzétételi kötelezettség 37. § (1) A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetové kell tennie a nyilvánosság számára a) nevét vagy cégnevét, b) címét vagy székhelyét, illetve postai levelezési címét, c) elektronikus levelezési címét, d) telefonos elérhetoségét, e) a vele szemben médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése miatti eljárásra hatáskörrel rendelkezo szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetoségét, f) a vele szembeni eljárásra általuk felhatalmazott szakmai önszabályozó testületek nevét és elérhetoségét. (2) A médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat valamennyi, a médiaszolgáltatáshoz kötodo internetes honlapján és teletext oldalán köteles közzétenni, amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével. Lekérheto médiaszolgáltatás esetében a szolgáltatás elérési helyén is közzé kell tenni ezen adatokat. A médiaszolgáltató köteles 31972 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám továbbá biztosítani, hogy az érdeklodok az a)–c) és e)–f) pontban meghatározott adatokról telefonon is tájékoztatást kaphassanak. A jelentos befolyásoló erovel rendelkezo médiaszolgáltatók közérdeku kötelezettségei 38. § (1) A jelentos befolyásoló erovel rendelkezo (a továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltató valamennyi munkanapon reggel 07 óra és 08 óra 30 perc között legalább tizenöt perc hosszúságú hírmusorszámot vagy általános tájékoztató musorszámot, továbbá valamennyi napon 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc hosszúságú önálló hírmusorszámot, a JBE lineáris rádiós médiaszolgáltató pedig valamennyi munkanapon reggel 06 óra 30 perc és 08 óra 30 perc között legalább tizenöt perc önálló hírmusorszámot köteles egybefüggoen szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bunügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírmusorszám idotartamának húsz százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmu. (2) A JBE lineáris médiaszolgáltató az (1) bekezdésben és a 32. § (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének köteles a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában eleget tenni. (3) A JBE lineáris médiaszolgáltató a digitális musorterjesztéssel terjesztett valamennyi médiaszolgáltatása során köteles biztosítani, hogy a 19 óra és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérheto legyen, ideértve a 23 óra elott elkezdodo, de azt követoen véget éro musorszámokat is. Hallási fogyatékkal élok számára hozzáférheto musorszámok 39. § (1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy musorszámait fokozatosan hozzáférhetové tegye a hallási fogyatékkal élok számára. (2) A közszolgálati, illetve – legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkezo médiaszolgáltatása vonatkozásában – a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi a) közérdeku közlemény, hírmusorszám és politikai tájékoztató musorszám, b) filmalkotás, valamint a hallási fogyatékkal élo személyek számára készített musorszám naptári naponként ba) 2011. évben legalább négy órán keresztül, bb) 2012. évben legalább hat órán keresztül, bc) 2013. évben legalább nyolc órán keresztül, bd) 2014. évben legalább tíz órán keresztül, be) 2015. évtol teljes egészében magyar nyelvu felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérheto legyen. c) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett musorszámot – a musorszám egységét nem sértve – a médiaszolgáltató köteles annak teljes idotartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni. A kiegészíto médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok 40. § A kiegészíto médiaszolgáltatásokra az Smtv. 14–18. §-át, 19. § (2) bekezdését, valamint 20. §-át megfeleloen alkalmazni kell. II. FEJEZET JOGOSULTSÁG A MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEK KIADÁSÁRA Általános rendelkezések 41. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaságban letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezheto, kivéve azon állami tulajdonban lévo korlátos eroforrásokat igénybe vevo analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton való nyertessé nyilvánítás és szerzodéskötés alapján végezhetok. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérheto médiaszolgáltatást, kiegészíto médiaszolgáltatást és a Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket be kell jelenteni a Hivatalhoz. (3) A nyilvántartásba vételt kezdeményezo bejelento – e törvény keretei között – bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezet lehet. (4) A Hivatal nyilvántartást vezet a) a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról, b) a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról, c) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert audiovizuális médiaszolgáltatásokról, d) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert rádiós médiaszolgáltatásokról, e) a lekérheto audiovizuális médiaszolgáltatásokról, f) a lekérheto rádiós médiaszolgáltatásokról, g) a kiegészíto médiaszolgáltatásokról, h) a nyomtatott sajtótermékekrol, i) az internetes sajtótermékekrol és hírportálokról. (5) Ha a médiaszolgáltató lineáris és lekérheto szolgáltatást is nyújt, illetve ha a sajtóterméket kiadó nyomtatott és internetes sajtóterméket is megjelentet, köteles médiaszolgáltatásait, illetve sajtótermékeit külön-külön bejelenteni. (6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a médiaszolgáltatók, a sajtóterméket alapítók és kiadók nevére, elérhetoségére, valamint a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek elnevezésére vonatkozó adatai nyilvánosak, és a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) internetes honlapjáról elérhetok. A Hatóság a médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási tevékenység ellenorzése céljából a természetes személy médiaszolgáltató, sajtóterméket alapító és kiadó természetes személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig. (7) A lineáris médiaszolgáltatási jogosultság nem ruházható át. Lineáris médiaszolgáltatási jogosultság bejelentés alapján 42. § (1) A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövobeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti. Az a bejelento, aki lineáris médiaszolgáltatását nem állami tulajdonban lévo analóg korlátos eroforrás igénybevételével kívánja végezni, médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése elott legalább negyvenöt nappal köteles a Hivatalnak bejelenteni: a) adatait: aa) nevét, ab) lakcímét (székhelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését, ac) elérhetoségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét), ad) vezeto tisztségviselojének, képviselojének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetoségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét), ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, b) a bejelento hatályos létesíto okiratát, továbbá közjegyzo által hitelesített aláírási címpéldányt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát, amennyiben a bejelento nem természetes személy, c) a tervezett médiaszolgáltatás alapveto adatait: ca) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális), cb) típusát (általános tematikájú vagy tematikus), cc) jellegét (kereskedelmi, közösségi), cd) állandó megnevezését, ce) a terjesztését eloreláthatóan végzo elektronikus hírközlési szolgáltató nevét, lakcímét (székhelyét), elérhetoségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét), cf) az elofizetok tervezett számát, cg) a terjesztéshez használni tervezett elektronikus hírközlo hálózat típusát, ch) a terjesztéssel érintett települések nevét, ci) a médiaszolgáltatás musoridejét, a musorido beosztását és a tervezett musorszerkezetet, cj) a közszolgálati musorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segíto musorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális musoridot, ck) a napi rendszeres híradásra szánt minimális musoridot, 31974 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám cl) a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett napi minimális musoridot, cm) a tervezett kiegészíto médiaszolgáltatást, cn) a médiaszolgáltatás szignálját, illetve audiovizuális médiaszolgáltatás esetén emblémáját, co) vételkörzet-bovítés, illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét. d) muholdas médiaszolgáltatás esetén a bejelento által használni tervezett muholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, muszaki feltételeit és díját is rögzíto szándéknyilatkozatát, e) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentonek, illetve a bejelento vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezonek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely, a Magyar Köztársaság területén médiaszolgáltatást végzo, vagy médiaszolgáltatási jogosultságot igénylo vállalkozásban, f) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett idopontját. (2) A bejelentonek nyilatkoznia kell, hogy nyilvántartásba vétel esetén vele kapcsolatban a törvény szerinti kizáró ok nem keletkezik. (3) Lineáris médiaszolgáltatás csak a nyilvántartásba vételt követoen kezdheto meg. A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételérol a Hivatal negyvenöt napon belül hatósági határozatot hoz, amelyben meghatározza a médiaszolgáltató által az egyes lineáris médiaszolgáltatások után fizetendo médiaszolgáltatási díj mértékét. (4) Ha a bejelentést követoen a nyilvántartásba vételrol a Hivatal negyvenöt napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a nyilvántartásba kerülés tényét és a médiaszolgáltatási díj mértékét ezt követoen tizenöt napon belül a jogosulttal határozatban közölni kell. (5) A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során vizsgálnia kell azt, hogy a bejelentett médiaszolgáltatással kapcsolatban megállapítható-e e törvény alapján a Magyar Köztársaság joghatósága. (6) A Hivatal megtagadja a lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét, ha a) a bejelentovel szemben a 43. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, b) a bejelentonek vagy bármely tulajdonosának korábbi médiaszolgáltatási tevékenységbol származó lejárt díjtartozása van, c) sértené a médiapiaci koncentráció megelozésére vonatkozó, a 68. §-ban meghatározott szabályokat, d) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatást, e) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett és a bejelentés idopontjában a nyilvántartásban szereplo lineáris médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetoségig hasonlít, vagy f) a bejelento nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat. (7) A Hivatal törli a nyilvántartásból a lineáris médiaszolgáltatást, ha a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye, b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését, c) a médiaszolgáltató díjtartozását a Hivatal írásbeli felszólítását követoen harminc napon belül nem teljesítette, d) a jogosult a médiaszolgáltatást a nyilvántartásba vételtol számított hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy a megkezdett szolgáltatást hat hónapnál hosszabb idore megszakítja, kivéve, ha a médiaszolgáltató mulasztását megfeleloen kimenti, e) bíróság jogeros határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstol, vagy f) a médiaszolgáltató ismételt súlyos jogsértése miatt a 185–187. §-ban foglaltak figyelembevételével a Médiatanács e jogkövetkezmény alkalmazását rendelte el. (8) Az (1)–(7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan muhold igénybevételével történo lineáris médiaszolgáltatásra is, amely nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó muhold igénybevételével történik. (9) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának a változást követo tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplo adataiban változás következett be. (10) Az adatváltozás késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása miatt a Hivatal a 187. § (3) ba) vagy bb) pont szerinti bírsággal sújthatja a médiaszolgáltatót. (11) A médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásának, illetve vételkörzet-bovítésének feltétele a Médiatanács e törvény 64. §-ban foglaltak megfelelo alkalmazásával meghozott hatósági határozatában foglalt engedélye. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A lineáris médiaszolgáltatóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok 43. § (1) A lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személyre a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, foigazgatójára és foigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)–c) pontban foglalt szabályokat megfeleloen alkalmazni kell. (2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy: a) a bíró, az ügyész, b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelo Zrt. és az Állami Számvevoszék vezeto beosztású tisztségviseloje, a számvevo, a Gazdasági Versenytanács tagja, c) a Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, foigazgatója, foigazgató-helyettese, a Hatósággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, d) a 118. § (1) bekezdés a)–b) pont, illetve e bekezdés b)–c) pont alá eso személyek közeli hozzátartozója. (3) Nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezet: a) párt, a párt által létrehozott vállalkozás, b) állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha rendkívüli vagy szükségállapot esetén alkalmazandó törvény másként rendelkezik, c) olyan vállalkozás, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van, d) olyan vállalkozás, amelyben az (1)–(2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá eso személy, szervezet. (4) Nem lehet jogosult az önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedo vételkörzetu helyi lineáris médiaszolgáltatásra az a vállalkozás, amelynek igazgatóságában, ügyvezetésében vagy felügyelo bizottságában, és azon alapítvány vagy közalapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselotestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, alpolgármester, fopolgármester, fopolgármester-helyettes vagy ezek közeli hozzátartozója vesz részt. Médiaszolgáltatási díj 44. § (1) A nyilvántartásba vétel útján lineáris médiaszolgáltatásra jogosult a Hivatal által meghatározott mértéku médiaszolgáltatási díjat fizet. (2) A médiaszolgáltató ellenszolgáltatásként negyedévenként elore köteles médiaszolgáltatási díjat fizetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjának a hálózatos musoridovel arányos részét a hálózatos médiaszolgáltató fizeti. (3) A díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerzodést harminc napos határidovel felmondhatja. (4) A díjfizetés késedelme a törvény súlyos megsértésének minosül. (5) A hatósági vagy musorszolgáltatási szerzodés alapján végezheto médiaszolgáltatás esetében a médiaszolgáltatási díj az adott médiaszolgáltatási jogosultságra vonatkozó médiaszolgáltatási alapdíj és a pályázati eljárásban a nyertes pályázó által vállalt díjrészlet összege. A médiaszolgáltatási alapdíjat a Médiatanács a pályázati felhívásban állapítja meg. (6) A médiaszolgáltatási alapdíjnak az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányosnak kell lennie, ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját és a médiaszolgáltatók vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztési mód vagy más jelentos szempont alapján elkülönítheto csoportjai által elért piaci részesedését is. (7) A nyilvántartásba vétel alapján végezheto lineáris médiaszolgáltatások esetében fizetendo médiaszolgáltatási díjnak az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányosnak kell lennie, ugyanakkor tekintetbe kell vennie az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját és a médiaszolgáltatók vételkörzet, médiaszolgáltatás fajta, terjesztési mód vagy más jelentos szempont alapján elkülönítheto csoportjai által elért piaci részesedését is. (8) Az elofizetoi díj fizetése nélkül hozzáférheto földfelszíni digitális musorszóró rendszer vagy muholdas rendszer útján végzett lineáris médiaszolgáltatások esetében a médiaszolgáltatási díj meghatározásánál az adott médiaszolgáltatás vételkörzetére vonatkozó adatok mellett figyelembe kell venni az adott médiaszolgáltatás vételére alkalmas eszközök elterjedtségét. (9) A közösségi médiaszolgáltatás után médiaszolgáltatási díjat nem kell fizetni. (10) Vételkörzet-bovítés esetén az egyes vételkörzetek tekintetében megállapított médiaszolgáltatási díjak összeadódnak. 31976 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A lekérheto médiaszolgáltatások bejelentése 45. § (1) A lekérheto médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövobeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti. A lekérheto médiaszolgáltatás Hivatalhoz történo bejelentésében meg kell jelölni: a) a bejelento adatait: aa) nevét, ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését, ac) elérhetoségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét), ad) a médiaszolgáltató vezeto tisztségviselojének, képviselojének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetoségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét), ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, b) a tervezett médiaszolgáltatás következo alapveto adatait: ba) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális), bb) megnevezését, bc) típusát (általános tematikájú vagy tematikus), c) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett idopontját. (2) A lekérheto médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója nem lehet a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, foigazgatója, foigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelo bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy. A bejelentonek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az a médiaszolgáltatás nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne. (3) A lekérheto médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételérol a Hivatal harminc napon belül hatósági határozatot hoz. Ha a bejelentést követoen a nyilvántartásba vételrol a Hivatal harminc napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni. (4) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha a) a bejelentovel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás ellenére sem egészült ki az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatással, c) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés idopontjában a nyilvántartásban szereplo lekérheto médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetoségig hasonlít, vagy d) a bejelento nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat. (5) A lekérheto médiaszolgáltatást törölni kell a nyilvántartásból, ha a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye, b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését, c) a médiaszolgáltatás megkezdését a nyilvántartásba vételtol számított egy éven át elmulasztják, vagy a megkezdett szolgáltatást egy évnél hosszabb idore megszakítják, vagy d) bíróság jogeros határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstol. (6) A lekérheto médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplo adataiban változás következett be. (7) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében vagy a médiaszolgáltatás (1) bekezdés d) pontban szereplo adataiban változás következik be, az eredeti bejelentést tevo médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplo adatok módosítását. Az erre irányuló eljárásra az (1)–(4) bekezdést megfeleloen alkalmazni kell. A sajtótermékek bejelentése 46. § (1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövobeni kiadója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltéro személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni: a) a bejelento adatait: aa) nevét, ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), ac) elérhetoségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét), ad) képviselojének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét és elérhetoségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét), ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, b) a bejelentett sajtótermék címét és a nemzeti könyvtár által kiadott nemzetközi azonosítószámát, vagy az arról szóló igazolását, hogy azonosító számot nem kell kapnia, c) ha az alapító és a kiadó eltéro személy vagy vállalkozás, mindketto a) pontban megjelölt adatait. (3) A sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, foigazgatója, foigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék alapítását vagy kiadását. A bejelentonek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne. (4) A sajtótermék nyilvántartásba vételérol a Hivatal tizenöt napon belül hatósági határozatot hoz. Ha a bejelentést követoen a nyilvántartásba vételrol a Hivatal tizenöt napon belül nem döntött, a sajtóterméket nyilvántartásba vettnek kell tekinteni. (5) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha a) a bejelentovel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatást, c) a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés idopontjában a nyilvántartásban szereplo sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetoségig hasonlít, d) a bejelento nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat. (6) A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, ha a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye, b) az alapító vagy – amennyiben az alapító és a kiadó eltéro vállalkozás, úgy az alapító jóváhagyásával – a kiadó kérte a nyilvántartásból való törlését, c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtol számított két éven át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb idore megszakítják, vagy d) bíróság jogeros határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstol. (7) A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplo adataiban változás következett be. (8) Amennyiben a kiadó személyében változás következik be, a nyilvántartásban szereplo kiadónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplo adatok módosítását. Ennek elmaradása esetén az alapító is kezdeményezheti a módosítást. Az erre irányuló eljárásra az (1)–(5) bekezdést megfeleloen alkalmazni kell. (9) A sajtóterméken és – ha jogszabály eltéroen nem rendelkezik – az egyéb kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Az impresszumban a következo adatokat kell feltüntetni: a) a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelos személy nevét, b) a sokszorosító szerv megnevezését, továbbá a sokszorosításért felelos személy nevét, c) a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát, d) a szerkesztésért felelos személy nevét. (10) A nyomtatott sajtótermékek nemzetközi azonosítóját (ISSN), az egyéb nemzetközi jelzéseket és a kiadvány árát a külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani és feltüntetni. (11) Jogszabály rövidített impresszum feltüntetését is eloírhatja, kivételes adatok feltüntetésének kötelezettségét, vagy más különös szabályokat határozhat meg. (12) A nyomtatott sajtótermékbol és egyéb kiadványból tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a külön jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv 31978 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám tulajdonában marad. A kötelespéldányok rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg. (13) A nyomtatott sajtótermékekbol és a kiadványokból a kulturális javak megorzése, a nemzeti bibliográfiai számbavétel és a nyilvános könyvtári ellátás céljára, ingyenes kötelespéldányt kell a kormányrendeletben megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad. (14) A megorzési célú kötelespéldányt a közgyujtemény nyilvántartásából csak akkor lehet törölni, ha megsemmisült vagy javíthatatlanul megrongálódott. A kiegészíto médiaszolgáltatások bejelentése 47. § A kiegészíto médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére a lekérheto médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. III. FEJEZET JOGOSULTSÁG LINEÁRIS MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA PÁLYÁZAT ÚTJÁN Általános szabályok 48. § (1) Állami tulajdonban lévo, korlátos eroforrásokat igénybe vevo analóg lineáris médiaszolgáltatás – amennyiben e törvény eltéroen nem rendelkezik – a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton történt nyertessé nyilvánítás és szerzodéskötés alapján végezheto. (2) Állami tulajdonban lévo, korlátos eroforrásokat igénybe vevo lineáris médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján történo elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban pályázati eljárás) a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a Médiatanács látja el. (4) A Médiatanács meghatározott idoszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátása érdekében pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást médiaszolgáltatás végzésére. E médiaszolgáltatási jogosultságra a Médiatanács hatósági határozatában a jogosultság iránti kérelmet elsoként benyújtó médiaszolgáltatót jogosítja fel, amennyiben a médiaszolgáltató a közfeladat ellátásához szükséges feltételeknek megfelel. E bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak minosülnek: a) az Alkotmánynak megfeleloen kihirdetett szükségállapot, az ország jelentos területét érinto elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén történo és azzal kapcsolatos médiaszolgáltatás, vagy b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott közösséget érinto meghatározott eseményhez kapcsolódó igényeinek szolgálata. (5) Az állami tulajdonban lévo, korlátos eroforrásokat igénybe vevo analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a musorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 38. § (1) bekezdésben megjelölt idopontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerzodések lejárnak. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat elott tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határido elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye. (6) A Médiatanács az (5) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tíz hónappal a jogosultság lejárta elott köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni. (7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a) a szerzodést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy b) a kérelem benyújtásakor, illetve annak elbírálásakor médiaszolgáltatatási díjtartozással rendelkezik. (8) A Médiatanács a III. Fejezet rendelkezéseinek megfelelo alkalmazására és e médiaszolgáltatási lehetoségek természetébol fakadó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehetoségek pályáztatásának elveit, és azokat a honlapján közzéteszi. (9) A Médiatanács felkérésére a Hivatal összeállítja a médiaszolgáltatási lehetoségek jegyzékét. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A médiaszolgáltatási pályázati eljárások elokészítése 49. § (1) A médiaszolgáltatási pályázati eljárások elokészítése érdekében a Médiatanács frekvenciatervek kidolgozására kéri fel a Hivatalt. (2) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza a musorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, így különösen: a) a frekvenciahasználat célját, b) a frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat, c) a frekvenciatervezés ütemezését. (3) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell: a) a musorszóró adók névleges telephelyeit, valamint a telepítés egyéb muszaki követelményeit, b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet, c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot. (4) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja. (5) A Hivatal a frekvenciatervet a Médiatanács jóváhagyása elott legalább tizenöt napra közzéteszi. A közzétételrol és annak helyérol a kezdonapja elott legalább egy héttel a Hivatal közleményt tesz közzé hirdetményi úton és a Médiatanács honlapján. A frekvenciatervek közzététele alatt és a lezárását követo további öt napon belül a frekvenciatervekre bárki írásban – a Médiatanácshoz címzett – észrevételt tehet. (6) A Médiatanács a közzététel utolsó napjától számított negyvenöt napon belül dönt a frekvenciaterv jóváhagyásáról és a pályázati felhívás tervezetének elokészítésérol. (7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azok a Hivatalnál megtekinthetok. (8) Médiaszolgáltatási lehetoség megtervezése érdekében a Hatóság költségtérítés ellenében az ügyfél kérelmére is szolgáltathat adatot, amennyiben a Médiatanács a kérelemben megjelölt vételkörzet tekintetében – médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével – a médiaszolgáltatási lehetoség tervezését elozetesen jóváhagyja. Az így megtervezett médiaszolgáltatási lehetoségre a továbbiakban a pályázati eljárás e törvény szerinti rendelkezéseit kell alkalmazni. A pályázati felhívás tervezete 50. § (1) A Médiatanács a pályázati felhívás elokészítése céljából a pályázati feltételekrol pályázati felhívás-tervezetet készít. A pályázati felhívás tervezetét a Médiatanács hirdetményi úton és honlapján indokolással együtt közzéteszi. (2) A pályázati felhívás tervezetének közzétételétol számított legkevesebb húsz napon túl, legkésobb harminc napon belül a Hivatal nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart. (3) A Hivatal a meghallgatás helyérol és idopontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelozoen hirdetményi úton és a Médiatanács honlapján közleményt tesz közzé. (4) A pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban a meghallgatáson szóban vagy írásban, illetve a meghallgatást követo öt napon belül írásban bárki kérdést intézhet a Hivatalhoz, vagy észrevételt tehet. (5) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzokönyv készül, amely a Hivatalban megtekintheto. (6) A Médiatanács a beérkezett észrevételek és a nyilvános meghallgatáson elhangzott javaslatok lehetoség szerinti figyelembevételével a meghallgatást követo negyvenöt napon belül dönt a pályázati felhívás véglegesítésérol. A pályázati eljárás 51. § (1) A pályázati eljárás – az e törvényben meghatározott kivételekkel – hivatalból, a pályázati felhívás közzétételével indul. (2) A pályázati eljárás ügyintézési határideje nyolcvanöt nap. A határidobe nem számít bele a Ket.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati ajánlat benyújtásáig terjedo idotartam. A határido indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb húsz nappal meghosszabbítható. A pályázati felhívás 52. § (1) A Médiatanács a médiaszolgáltatási lehetoségek hasznosítására pályázati felhívást ír ki. (2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a médiaszolgáltatási lehetoség 49. § (3) bekezdés szerinti adatait, 31980 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám b) pályázati felhívás célját, c) az eljárás rendjére vonatkozó alapveto szabályokat, d) a pályázati díj mértékét és megfizetésének módját, e) a médiaszolgáltatási díj minimális mértékét (médiaszolgáltatási alapdíj), amely alatt – a közösségi médiaszolgáltatás kivételével – a médiaszolgáltatási jogosultság nem nyerheto el, f) a pályázati ajánlat benyújtásának formáját, határidejét, g) a pályázati ajánlat kötelezo tartalmát, h) az értékelési elveket és az értékeléskor figyelembe veendo szempontokat, a pályázati ajánlatok értékelésének kategóriáit, az egyes értékelési kategóriákhoz rendelt számszeruen meghatározott értékelési keretet, továbbá az értékelés szabályait, amelyek alapján a Médiatanács dönt a pályázat nyertesérol, i) a médiaszolgáltatás megkezdésének idopontját, j) a médiaszolgáltatási jogosultság idotartamát, k) a pályázati ajánlatra vonatkozó formai követelményeket, l) a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének feltételeit, m) a Médiatanács döntése szerinti egyéb feltételeket. (3) A pályázati felhívás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl feltételként tartalmazhatja különösen: a) a benyújtott pályázatokra vonatkozó ajánlati kötöttséget és annak idotartamát, b) a közszolgálati musorszámok meghatározott arányát, c) a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segíto musorszámok arányát, d) a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetoleg más kisebbségi igények meghatározott mértéku szolgálatát, e) a hírszolgáltatás kötelezettségét, f) a hálózatba kapcsolódás, illetve a vételkörzet-bovítés céljára szolgáló pályázati feltételeket, g) a kiegészíto és értéknövelo médiaszolgáltatás végzésére vonatkozó feltételeket. (4) A pályázati felhívást a Médiatanács hirdetményi úton és honlapján közzéteszi. (5) A pályázati felhívást úgy kell kiírni, hogy a közzététel napjától számítva a) országos médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább hatvan nap, b) körzeti médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább negyven nap, c) helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább harminc nap álljon rendelkezésre. A pályázati felhívás módosítása és visszavonása 53. § (1) A Médiatanács jogosult a pályázati felhívást az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstol mentes eljárási elvek mentén módosítani. (2) A pályázati felhívást a pályázati ajánlatok benyújtását megelozo legfeljebb tizenöt napig lehet módosítani. (3) A pályázati felhívás módosítását a pályázati felhívás közzétételére irányadó szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni. (4) A pályázati felhívás módosítása esetén a Médiatanács köteles a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét meghosszabbítani úgy, hogy az 52. § (5) bekezdés alapján meghatározott határido a módosított pályázati felhívás közzétételétol rendelkezésre álljon. (5) A Médiatanács a pályázati felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét megelozoen legfeljebb tizenöt nappal – médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével – visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételével azonos módon közzétenni, valamint megindokolni. A pályázati díj 54. § A pályázati felhívásra ajánlatot tevo pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett minimális médiaszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a médiaszolgáltatási díjba beszámít. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A pályázó 55. § (1) A pályázati eljárásban az a vállalkozás vehet részt a) amelynek nincs hatvan napnál régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott lejárt adótartozása, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló lejárt fizetési kötelezettsége, kivéve, ha a hitelezo az adósság késobbi idopontban történo megfizetéséhez írásban hozzájárult, b) amely nem áll csodeljárás, felszámolási, végelszámolási vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás alatt, és c) amellyel szemben a korábbi – öt évnél nem régebben lezárult – pályázati eljárás alapján vállalt musorszolgáltatási vagy hatósági szerzodésen alapuló kötelezettségének súlyos megszegését jogeros közigazgatási határozat nem állapította meg, illetve amelynek a musorszolgáltatási vagy a hatósági szerzodése felmondásra nem került. (2) Az (1) bekezdés a)–c) pontban meghatározott feltételeknek a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkezo, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló bármely vállalkozásnak is meg kell felelnie. (3) A pályázati eljárásban csak az vehet részt, aki a törvényben megállapított összeférhetetlenségi rendelkezéseknek megfelel. (4) Amennyiben egy pályázó olyan – a törvény hatálya alá tartozó – médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja a pályázati felhívásban meghirdetett jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot abban az esetben nyújthat be, ha ajánlata részeként joghatályos nyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a szerzodés megkötésének idopontjától a már meglévo médiaszolgáltatási jogosultságáról, illetve ilyen igényérol lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó rendelkezésekbe ütközo helyzetet ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti. (5) A pályázati eljárásban egyidejuleg nem vehetnek részt olyan vállalkozások, amelyek egymásban, vagy egyike a másikban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyekben ugyanaz a harmadik fél rendelkezik befolyásoló részesedéssel. A pályázati ajánlat 56. § A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó adatait: aa) nevét, ab) székhelyét, ac) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, ad) elérhetoségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét), ae) vezeto tisztségviselojének, képviselojének a nevét és elérhetoségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét), továbbá közjegyzo által hitelesített aláírási címpéldányát, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát, b) a pályázó hatályos létesíto okiratát, c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy neki vagy a benne tulajdoni részesedéssel rendelkezo más vállalkozásnak milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van a Magyar Köztársaság területén médiaszolgáltatást végzo, illetoleg magyarországi médiaszolgáltatási jogosultságot igénylo vállalkozásban, d) a tervezett médiaszolgáltatás alapveto adatait: da) típusát (általános tematikájú vagy tematikus), db) vételkörzetét, dc) az igénybe venni kívánt musorszórási lehetoséget, de) jellegét (kereskedelmi, közösségi), df) a szolgáltatás musoridejét, musorido beosztását, dg) a tervezett kiegészíto és értéknövelo musorszolgáltatást, dh) a médiaszolgáltatás állandó megnevezését és szignálját, di) vételkörzet-bovítés, illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét, dj) a tervezett musorszerkezetet, dk) a közszolgálati musorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segíto musorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális musoridot, dl) a napi rendszeres híradásra szánt minimális musoridot, dm) a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára szánt napi minimális musoridot, 31982 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám e) közösségi médiaszolgáltatás kivételével a médiaszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot, f) a médiaszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét, g) banki igazolást arra vonatkozóan, hogy a médiaszolgáltató muködési költségeinek fedezete legalább a muködés elso három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített pénzforgalmi számlán a médiaszolgáltató rendelkezésére áll, h) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévo pályázati ajánlatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok, i) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat. A pályázati ajánlatok vizsgálata és alaki érvényessége 57. § (1) A Médiatanács megvizsgálja, hogy a pályázó megfelel-e az alaki és tartalmi érvényesség feltételeinek. (2) Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha a) a pályázó nem felel meg az 55. § szerinti személyi, részvételi feltételeknek, és az e törvény szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek, b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidoben, helyen, példányszámban, formában és módon került benyújtásra, c) a pályázati díjat határidoben nem fizették meg, d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek, e) nem, vagy nem megfeleloen tartalmazza az 56. § a), da), db), de), e) pontban felsorolt adatokat. (3) Az alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak kizárólag az 56. § b), c), dc), df)–dn), f)–j) pontok tekintetében van helye. (4) A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstol számított tizenöt nap áll a pályázó rendelkezésére. Amennyiben a pályázó a hiányosságot a felhívásban megjelölt idotartamon belül megfeleloen pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes és teljes köru lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határido jogveszto, a határido elmulasztása esetén igazolási kérelem eloterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye. (5) Alakilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százaléka visszajár. Pályázati nyilvántartás és alakilag érvénytelen pályázat 58. § (1) A Médiatanács az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó pályázókat – a benyújtási határido lejártától számított negyvenöt napon belül – hatósági nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: pályázati nyilvántartás). A pályázati nyilvántartásba vételrol a Hivatal a résztvevové vált pályázókat értesíti, és a pályázati nyilvántartásba vett pályázók listáját a Médiatanács honlapján közzéteszi. (2) Az 57. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a pályázó ügyféli minoségét. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlésétol számított nyolc napon belül felülvizsgálat kérheto a Fovárosi Ítélotáblától. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fovárosi Ítélotábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást – a bíróság jogeros döntéséig – felfüggeszti. A Médiatanács eljárást felfüggeszto végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs. (3) Amennyiben a Médiatanács az alaki érvénytelenségi okot a pályázati nyilvántartásba vételt követoen, a pályázati ajánlat érdemi elbírálása során észleli, a pályázat alaki érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázat érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja. A pályázati ajánlat tartalmi érvényessége 59. § (1) A pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatakor a Médiatanács a pályázati nyilvántartásba vett pályázó pályázati ajánlatát összességében és az egyes pályázati elemek tekintetében is értékeli, vizsgálja annak megalapozottságát. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) Ha a pályázati ajánlat tartalmilag hiányos, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. A hiánypótlásra az 57. § (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Ha a pályázati ajánlat nem egyértelmu, a Médiatanács a pályázótól az esélyegyenloség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás-kérés teljesítésére a kézbesítéstol számított tizenöt nap áll a pályázó rendelkezésére. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. (3) A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyiben a) a pályázati felhívás szerinti értékelési szempontként megjelölt vállalások körében érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázati ajánlat érdemi értékelését, b) a pályázati ajánlat a Médiatanács megítélése szerint lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértéku, illetoleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek ellentmondanak a Médiatanács rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik a pályázati kiírásban foglalt szempontrendszer szerinti értékelést, c) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetve a pályázati felhívásban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vagy d) a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget. (4) A Médiatanács a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja. (5) Tartalmilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százaléka visszajár. A pályázati ajánlat értékelése 60. § (1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelheto tényezokön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetoleg a hatósági szerzodés lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk. Az egyes szempontok nem eredményezhetik a pályázati ajánlat ugyanazon tartalmi elemének többszöri értékelését. (2) A Médiatanács a bírálati szempontokkal összefüggo ajánlati elemmel kapcsolatban a pályázati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezotlenebb ajánlat nem teheto. (3) Az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetéstol mentesnek és arányosnak kell lenniük. (4) A pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározottaktól eltéroen értékelni nem lehet. A pályázati eljárás megszüntetése 61. § (1) A Médiatanács végzéssel megszünteti a pályázati eljárást, amennyiben a) a pályázati felhívásra nem érkezik pályázati ajánlat, b) a pályázati eljárás a lefolytatása során felmerült körülmény, feltétel folytán okafogyottá válik, így különösen abban az esetben, ha a pályázati felhívást követoen a hazai vagy a nemzetközi gazdálkodási környezet nagymértékben megváltozik, illetve a pályázati felhívás kiírásakor fennálló – gazdasági, jogi, frekvenciagazdálkodási, médiaszolgáltatási piaci – körülmények, feltételek lényegesen megváltoznak, c) a Médiatanács mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben vagy a pályázati felhívásban rögzített alapelvek, célok a pályázati eljárás lefolytatásával nem biztosíthatóak, vagy d) a Médiatanács a benyújtott pályázati ajánlatok és a rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, hogy egyetlen pályázó pályázati ajánlata sem felel meg az e törvényben foglalt céloknak és alapelveknek, illetve bármely pályázó nyertessé nyilvánítása veszélyeztetné a frekvenciakészlettel, mint állami tulajdonnal való felelos, rendeltetésszeru, hatékony gazdálkodást. (2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázókkal öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi. A pályázati eljárás eredménye, az eredmény közzététele, a pályázati ajánlatok nyilvánossága 62. § (1) A Médiatanács hatósági határozatban állapítja meg a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, és b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét. 31984 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben valamennyi benyújtott pályázati ajánlat alaki vagy tartalmi szempontból érvénytelen. (3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban meghatározott részvételi feltételeknek. (4) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati nyilvántartásban szereplo pályázókkal öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi. (5) A Médiatanács (1) bekezdésben meghatározott határozatával szemben a határozat közlésétol számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással bírósági felülvizsgálat kérheto a Fovárosi Ítélotáblától azzal, hogy a határozat meghozatalától számított harminc napos jogveszto határido elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. (6) A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fovárosi Ítélotábla háromtagú tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határido elteltétol számított harminc napon belül bírálja el. A Fovárosi Ítélotábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. (7) A pályázati ajánlatban szereplo adatokról a Médiatanács a szerzodés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. (8) Alakilag és tartalmilag érvényes, de nyertessé nem nyilvánított pályázati ajánlat esetén a pályázati díj nyolcvan százaléka visszajár. Hatósági szerzodés 63. § (1) A 62. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozatnak a nyertessé nyilvánított pályázóval történo közlésével egyidejuleg a Médiatanács a pályázat nyertesével való hatósági szerzodéskötés érdekében hivatalból hatósági eljárást indít. E hatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem vesz részt, vagy a hatósági szerzodés megkötését akadályozza, az (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidon túl a hatósági szerzodés nem kötheto meg, ez esetben a Médiatanács az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti. Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye. (3) Helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács megköti a hatósági szerzodést. (4) Amennyiben a 62. § (5) bekezdés szerint a Fovárosi Ítélotábla eljárását kezdeményezték, a hatósági szerzodés a Fovárosi Ítélotábla jogeros döntéséig nem kötheto meg. A Fovárosi Ítélotábla felülvizsgálati eljárásának idotartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele. (5) A Médiatanács a 187. § szerint bírságot szabhat ki, amennyiben a nyertes pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerzodést nem köti meg. (6) A Médiatanács a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a hatósági szerzodés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére, megfizetésére is kötelezheti a nyertes pályázót. (7) A hatósági szerzodésben meg kell határozni a médiaszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához szükséges információk eloállítására, orzésére, hozzáférheto állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket. (8) Amennyiben a hatósági szerzodésben meghatározott idopontig a médiaszolgáltatás nyújtására – a nyertes pályázó érdekkörében felmerült ok miatt – nem kerül sor, a Médiatanács jogosult a hatósági szerzodésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenoen a hatósági szerzodést azonnali hatállyal felmondani. (9) A médiaszolgáltató a hatósági szerzodésben megállapított médiaszolgáltatási díjat negyedévenként elore köteles megfizetni. A médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésekor a médiaszolgáltatási díjat fél évre elore kell megfizetni. (10) Amennyiben a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj bármely részének megfizetésével késedelembe esik, vagy a díjfizetést elmulasztja, a Médiatanács jogosult a hatósági szerzodésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenoen a hatósági szerzodést tizenöt napos határidovel felmondani. (11) A hatósági szerzodésben meg kell határozni a szerzodésszegés következményeit, továbbá a szolgáltatás legfeljebb harminc napig terjedo felfüggesztésének feltételeit. (12) A médiaszolgáltató a pályázati ajánlatában vállalt idotartamban és musoridoben a musorido-beosztás szerint, saját megkülönbözteto azonosítási jelét használva, a vállalt musorstruktúrának megfelelo musor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy hírközlési szolgáltató (musorszóró) szolgáltatás közremuködésével. A médiaszolgáltató saját eszközökkel történo musorszóró, szétosztó MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám tevékenységére a távközlési szolgáltatási engedély nem szükséges, de ez nem érinti a jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó kötelezettséget. (13) A 49. § (8) bekezdés szerinti eredeti igénylo a pályázat nyertesétol az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt. Hálózatba kapcsolódás, vételkörzet-bovítés, szerzodésmódosítás 64. § (1) A Médiatanács a hálózatba kapcsolódásról az abba kapcsolódók együttes kérelme alapján hatósági eljárásban dönt. A Médiatanács a kérelem engedélyezése esetén módosítja a médiaszolgáltatók hatósági szerzodéseit. (2) Közösségi médiaszolgáltató csak közösségi médiaszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba. Országos médiaszolgáltató nem lehet hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató. (3) Nem engedélyezheto a hálózatba kapcsolódás, a) ha a hálózatba kapcsolódó körzeti vagy helyi médiaszolgáltató saját médiaszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát, b) ha a médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkeznek a Médiatanács felé, c) ha a médiaszolgáltató vagy a médiaszolgáltatók bármelyike a hálózatba kapcsolódás következtében nem felelne meg a 71. §-ban foglaltaknak, d) ha a hálózatos médiaszolgáltató és a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató vételkörzete több mint húsz százalékban fedi egymást, e) ha a hálózatba kapcsolódás következtében a médiaszolgáltató a pályázati ajánlatában tett eredeti vállalásaitól jelentosen eltérne. (4) A Médiatanács a vételkörzet-bovítésrol kérelemre indult hatósági eljárásban dönt. A Médiatanács a kérelem engedélyezése esetén módosítja a médiaszolgáltató hatósági szerzodését. (5) A vételkörzet-bovítés engedélyezésének feltétele, hogy a médiaszolgáltató azonos jellegu jogosultságainak vételkörzetei legfeljebb negyven kilométeres távolságban legyenek egymástól. (6) Nem engedélyezheto a vételkörzet-bovítés, a) ha a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik a Médiatanács felé, b) ha a médiaszolgáltató a vételkörzet-bovítés következtében nem felelne meg a 71. §-ban foglaltaknak. (7) Vételkörzet-bovítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibovített vételkörzetu jogosultság érvényességi ideje nem változik, a teljes jogosultság a kibovített alapjogosultság lejártáig érvényes. A médiaszolgáltatónak a teljes vételkörzetben ugyanazt a musort kell sugároznia a teljes musoridoben. (8) Ha a médiaszolgáltató vételkörzete a musorterjeszto rendszerrel elért lakosságszám növekedése, vagy hálózatba kapcsolódás, vagy vételkörzet-bovítés miatt helyirol körzetire, vagy körzetirol országosra növekszik, a Médiatanács azzal a feltétellel módosítja a hatósági szerzodést, hogy a médiaszolgáltató eleget tesz a megnövekedett vételkörzetu médiaszolgáltatásra irányadó, e törvényben foglalt követelményeknek. (9) A Médiatanács a médiaszolgáltató kérelmére – médiapiaci és médiapolitikai indokok alapján, illetve a nyomós közérdekre tekintettel – a meglévo médiaszolgáltatási jogosultság helyett pályázati kiírás nélkül a frekvenciasáv, illetve a frekvencia tekintetében hasonló feltételekkel, a médiaszolgáltatási lehetoségek jegyzékében szereplo más médiaszolgáltatási jogosultságot kínálhat fel. A módosítás a médiaszolgáltatási jogosultság idotartamát nem érinti. Az ideiglenes médiaszolgáltatás 65. § (1) A Médiatanács kérelemre – médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével – ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló hatósági szerzodést köthet a) olyan helyi médiaszolgáltatási lehetoség hasznosítására, amelynek a frekvenciatervét a Médiatanács a 49. § (5) bekezdés alapján közzétette, azonban hatósági szerzodést még nem kötött, vagy b) amelyre más már médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult médiaszolgáltatása az ideiglenes médiaszolgáltatás befejezését követo hatvan napon belül nem kezdodik meg. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezo nevét, lakcímét, b) a kérelmezo vállalkozás hatályos létesíto okiratát, c) a tervezett musoridot napi, heti vagy havi bontásban, d) a musortervet, 31986 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám e) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdo és befejezo napját, f) az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem esetén a médiaszolgáltató nyilatkozatát a médiaszolgáltatás megkezdésének napjáról. (3) A kérelmet a benyújtástól számított tíz napon belül kell elbírálni. Amennyiben a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezot. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstol számított öt nap áll a kérelmezo rendelkezésére. A hiánypótlási határido jogveszto, elmulasztása esetén a Médiatanács a kérelmet elutasítja. A Médiatanács a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásának napja és a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdonapja között legalább harminc nap idoköz nem telik el. (4) Ha a médiaszolgáltatási lehetoségre több kérelmet nyújtanak be, akkor a Médiatanács a kérelmeket érkezésük sorrendjében bírálja el. Amennyiben a korábban érkezett kérelem alapján a Médiatanács hatósági szerzodést köt, a késobb érkezett kérelem elbírálására az (5) bekezdésben foglaltakat megfeleloen alkalmazni kell, és szükség esetén fel kell szólítani a kérelmezot a (2) bekezdés e) pont szerinti idopontok módosítására. (5) Ideiglenes hatósági szerzodést a) ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer, b) azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni. Az ideiglenes hatósági szerzodések idotartama között legalább tizenöt napnak el kell telnie. (6) Az ideiglenes médiaszolgáltatásra feljogosított médiaszolgáltató más médiaszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat, vételkörzet-bovítést nem kezdeményezhet. (7) Ideiglenes hatósági szerzodés alapján a közösségi médiaszolgáltatónak nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetni. (8) Az (1)–(7) bekezdés alkalmazása során a 71. §-ban szereplo eloírásokat nem kell figyelembe venni. (9) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes médiaszolgáltatási ido nem hosszabbítható meg. (10) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltatási jogosultság 2010. január 1. és a Dtv. 38. § (1) bekezdésben rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a 48. § (5) bekezdés alapján nem újítható meg, a Médiatanács a médiaszolgáltató kérelmére – a jogszabályban az audiovizuális médiaszolgáltatók musorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelölt határidoig – a médiaszolgáltatási jogosultságra ideiglenes hatósági szerzodést köthet. (11) Amennyiben a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy az a 48. § (5) bekezdés alapján nem újítható meg, és a pályáztatási eljárás során döntés még nem született, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkezo médiaszolgáltatóval, annak kérelmére, a nyertes pályázóval történo hatósági szerzodés megkötése napjáig, de legfeljebb hatvan napos idotartamra ideiglenes hatósági szerzodést köthet. (12) A (10)–(11) bekezdés alkalmazása során az (1)–(5) bekezdés, valamint a (9) bekezdés nem alkalmazható. IV. FEJEZET KÖZÖSSÉGI MÉDIASZOLGÁLTATÁS 66. § (1) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás a) egy meghatározott társadalmi, nemzeti és etnikai kisebbség, kulturális vagy vallási közösség, csoport, vagy b) egy adott településen, régióban vagy vételkörzetben élok tájékoztatásra, kulturális musorszámok elérésére irányuló különleges igényeit szolgálja ki, vagy c) musoridejének túlnyomó részében a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljait szolgáló musorszámok kerülnek közzétételre. (2) A lineáris közösségi médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató médiaszolgáltatási szabályzatában meghatározza a) tevékenységének célját, b) azon kulturális területeket, témákat, amelyek bemutatását vállalta, c) a közszolgálati médiaszolgáltatás azon céljait, amelyek szolgálatát vállalta, d) az általa szolgálni kívánt közösséget vagy közösségeket (társadalmi csoportot vagy meghatározott földrajzi területen éloket), e) amennyiben az (1) bekezdés a)–b) pontnak megfeleloen egy meghatározott közösség igényeit szolgálja ki, úgy e közösséget, valamint a kifejezetten e közösségnek szóló musorszámok minimális, százalékos arányát a musorido egészéhez viszonyítottan. (3) A médiaszolgáltató a közösségi médiaszolgáltatásra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek való megfelelésrol és médiaszolgáltatási szabályzat betartásáról évente beszámol a Médiatanácsnak. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (4) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás: a) rendszeresen tájékoztat egy adott társadalmi vagy helyi közösség híreirol, illetve egyéb hírszolgáltatást is végez, b) kulturális musorszámokat tesz közzé, c) törekszik a hallási fogyatékkal élok igényeinek figyelembevételére audiovizuális médiaszolgáltatás esetében, d) audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a magyar, illetve európai musorkvótákra vonatkozó, 20. § szerinti eloírások szerint muködik, ide nem értve a független musorkészítokre vonatkozó musorkvótákat, e) legalább naponta négyórányi musoridovel rendelkezik, beleértve a képújság idotartamát is, f) legalább hetente négyórányi musoridoben az adott naptári évben általa készített, szerkesztett és elso ízben bemutatott (nem ismételt)musorszámot tesz közzé, g) musoridejének több mint kétharmadában köteles a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló musorszámokat szolgáltatni, amibe beleszámít a szolgált közösségnek szóló hírmusorszám, politikai tájékoztató musorszám, kulturális musorszám és az egyéb, nem elsosorban az adott közösségnek szóló hasonló tartalom is, h) rádiós médiaszolgáltatás esetében a zenei musorszámok bemutatására szánt musoridejének legalább ötven százalékát magyar zenei musorszámok bemutatására fordítja. (5) A helyi vagy körzeti médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatásként való elismerése a Médiatanács médiaszolgáltatási pályázati nyertességrol szóló döntésében vagy a Médiatanácsnál külön e célból kezdeményezett eljárásban, a Médiatanács határozata alapján történik meg. Ezen eljárás a médiaszolgáltatásnak a 42. § szerinti nyilvántartásba vételét követoen a médiaszolgáltató által kezdeményezheto. A Médiatanács eljárása során megvizsgálja a már muködo, vagy indítani kívánt médiaszolgáltatást és annak médiaszolgáltatási szabályzatában foglaltakat az (1)–(4) bekezdés szerinti kritériumoknak való megfelelés céljából, majd hatvan napon belül hatósági határozatot hoz. Országos médiaszolgáltatást nem lehet közösségi médiaszolgáltatásként elismerni. (6) Az (5) bekezdés alapján történo elismerést követoen a Médiatanács legalább kétévente – új szolgáltatás esetében az elso év után is – részletes, legalább hét musornapra kiterjedo – vizsgálat során eljárásában hivatalból vizsgálja a médiaszolgáltató muködését, amelynek érdekében az az általa közzétett musorszámokkal, illetve a médiaszolgáltatás tartalmával kapcsolatban részletes adatszolgáltatásra köteles. Amennyiben a Médiatanács megállapítása szerint a vizsgált médiaszolgáltatás nem felel meg a lineáris közösségi médiaszolgáltatás feltételeinek, úgy határozatával visszavonja a közösségi médiaszolgáltatásként való elismerést. V. FEJEZET A PIACI KONCENTRÁCIÓ MEGELOZÉSE ÉS A JELENTOS BEFOLYÁSOLÓ EREJU MÉDIASZOLGÁLTATÓK A médiapiaci koncentráció megelozésére vonatkozó általános szabályok 67. § A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók piaci koncentrációja a sokszínu médiapiac fenntartása, valamint a tájékoztatási monopólium létrejöttének megakadályozása céljából e törvény keretei között korlátozható. 68. § (1) A legalább harmincöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkezo lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, a lineáris rádiós médiaszolgáltató, valamint a lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen legalább negyven százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkezo médiaszolgáltató, a médiaszolgáltató bármely tulajdonosa, és a médiaszolgáltató bármely tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkezo személy vagy vállalkozás a) új médiaszolgáltatást nem indíthat, médiaszolgáltatást végzo vállalkozásban részesedést nem szerezhet, és b) köteles médiaszolgáltatásai musorstruktúrájának módosításával, a magyar musorszámok, a független musorkészítok által eloállított musorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínuségének növelése érdekében. (2) Az (1) bekezdés a) pont esetében, amennyiben a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató médiaszolgáltatást végzo vállalatban részesedést kíván szerezni, a Médiatanács a 171. § szerinti eljárásában a szakhatósági hozzájárulást köteles megtagadni. (3) Az (1) bekezdés b) pont esetében a sokszínuség növelésére irányuló intézkedések meghatározása érdekében a médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács a médiaszolgáltatóval – legalább egyéves idotartamra szóló – hatósági szerzodést köthet, amely eljárásban a Médiatanácsnak joga van mérlegelni a médiaszolgáltató által vállalni kívánt kötelezettségek elfogadását. Ilyen irányú kérelem a Médiatanács 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozatának közlésétol számított harminc napon belül terjesztheto elo. Amennyiben a hatósági szerzodés 31988 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám – a megegyezés elmaradása miatt – a 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozat közlésétol számított három hónapon belül nem jön létre, akkor a Médiatanács az eljárást végzéssel megszünteti. (4) A (3) bekezdésben meghatározott hatósági szerzodés létrejöttének hiányában a Médiatanács 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozatának közlésétol számított hat hónapon belül a médiaszolgáltató köteles a médiapiac sokszínuségének növelése érdekében tervezett intézkedéseinek jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani. A Médiatanács a kérelem jóváhagyása iránti eljárásban azt vizsgálja, hogy a bejelentett intézkedések alkalmasak-e a korábbi tájékoztatási monopólium csökkentésére, a médiapiac sokszínuségének és a plurális tájékoztatás növelésére. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiatanács eljárási bírságot szab ki. (5) Amennyiben a kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, azt a Médiatanács határozatával jóváhagyja. (6) Kétség esetén a médiaszolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a tervezett intézkedések megfelelnek a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (7) Amennyiben a Médiatanács a tervezett intézkedéseket nem hagyja jóvá, errol határozatot hoz, amelyben meghatározza, hogy azok miért nem megfeleloek a (4) bekezdésben foglalt elvek érvényesülése szempontjából. (8) A (7) bekezdés szerinti esetben a médiaszolgáltató köteles a Médiatanács által megállapított határidoben, de legfeljebb harminc napon belül – a Médiatanács (7) bekezdésben szereplo határozatába foglalt szempontokat figyelembe véve – új intézkedéstervezetet benyújtani. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiatanács eljárási bírságot szab ki. Amennyiben ezen új kérelemben foglalt intézkedések sem megfelelok a (4) bekezdésben foglalt feltételek szempontjából, úgy a Médiatanács a 185–187. § szerint jogkövetkezményt alkalmazhat. (9) A Médiatanács a határozatával jóváhagyott intézkedések teljesítését általános hatósági felügyelet keretében ellenorzi. (10) A lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen elért éves átlagos közönségarányt az (1) bekezdés összefüggésében úgy kell meghatározni, hogy a lineáris audiovizuális és a lineáris rádiós piacon külön-külön elért éves átlagos közönségarány százalékban kifejezett mértékét össze kell adni. A jelentos befolyásoló erovel rendelkezo médiaszolgáltatók meghatározása 69. § (1) JBE médiaszolgáltatónak minosül a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkezo lineáris audiovizuális médiaszolgáltató és lineáris rádiós médiaszolgáltató feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri a három százalékot. (2) A 32. §-ban és a 38–39. §-ban a JBE médiaszolgáltató számára eloírt kötelezettségek teljesítését a Médiatanács rendszeresen ellenorzi. (3) A 68. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott éves átlagos közönségarány mérésére vonatkozóan a Hatóság külso vállalkozóval szerzodést köthet. A szerzodo felet nyílt pályázati eljárás keretében kell kiválasztani. A szerzodés elokészítésekor és a pályázati eredmény meghatározásakor a Hatóság együttmuködik a médiaszolgáltatókkal. A szerzodésben meg kell határozni a közönségarány-mérés módszerét, szakmai kritériumait, valamint az eredmények auditálásának rendjét. (4) A Hatóság a közönségarány mérésének módszertanát, illetve a médiaszolgáltatások elozo naptári évre vonatkozó éves átlagos közönségarányát internetes honlapján közzéteszi. A médiapiaci koncentráció megelozésére és a jelentos befolyásoló erovel rendelkezo médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások szabályai 70. § (1) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelozésére és a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások lefolytatása érdekében a koncentráció fokának megítélése szempontjából jelentos (a továbbiakban: releváns) piaci tényeket és körülményeket – így különösen médiaszolgáltató elozo naptári évi átlagos közönségarányát – a Ket. szerinti hatósági ellenorzési eljárásban a (2)–(12) bekezdés szerinti eltérésekkel vizsgálja. (2) A Médiatanács a hatósági ellenorzési eljárásban a releváns tények és körülmények tisztázása érdekében a médiaszolgáltatókat végzéssel adatszolgáltatásra kötelezheti. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a hatósági ellenorzést esetlegesen követo, a médiapiaci koncentráció megelozésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott érdemi döntés elleni jogorvoslatban támadható. (3) Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelo teljesítése esetén a Médiatanács – a 175. § (8) bekezdése szerint – eljárási bírságot szabhat ki. Ezen túlmenoen az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelo teljesítése esetén a Médiatanács ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedo bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsérto médiaszolgáltató 45. § (1) bekezdés ad) pont szerinti tisztségviselojét vagy bejelentett képviselojét is. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (4) A közönségarány meghatározásánál figyelembe kell venni, illetve a közönségarányhoz hozzá kell számítani a) a médiaszolgáltató által szolgáltatott valamennyi, a Magyar Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásnak, b) az érintett médiaszolgáltató befolyásoló részesedése mellett muködo médiaszolgáltatók Magyar Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak, és c) az érintett médiaszolgáltató bármely tulajdonosának, vagy tulajdonosa tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett muködo médiaszolgáltató Magyar Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak közönségarányát. (5) Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenorzés alapján megállapítja, hogy a médiapiaci koncentráció megelozésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárás lefolytatására okot adó körülmény fennáll, akkor a Ket. vonatkozó rendelkezéseitol eltéroen kizárólag az eljárás végzésben történo megindításáról dönt. (6) Amennyiben a hatósági ellenorzés alapján a Médiatanács azt állapítja meg, hogy a korábban hozott (7) bekezdés szerinti határozatban azonosított médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató, illetve a (7) bekezdés szerinti határozatban, illetve a (10) bekezdés szerinti hatósági szerzodésben azonosított JBE szolgáltatók köre nem változott, akkor az eljárás megindítását mellozi. (7) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelozésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásában hatósági határozatban azonosítja a 68. § szerinti, a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltatót, illetve a 69. § szerinti JBE médiaszolgáltatót, valamint dönt a korábban határozatban azonosított e minoségének megszüntetésérol. (8) A JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozatban a Médiatanács a JBE médiaszolgáltatót a 32. § és a 38–39. § alapján terhelo kötelezettségek pontos tartalmát is meghatározza az ott foglalt mérlegelési szempontok figyelembevételével. (9) A médiapiaci koncentráció megelozésére, illetve a JBE szolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozat felülvizsgálatára a 163. §-ban foglaltakat kell megfeleloen alkalmazni azzal, hogy a Médiatanács jogeros határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevoje jogszabálysértésre hivatkozással a Fovárosi Ítélotáblától kérheti a Médiatanács határozata ellen indított kereset indításával. A Fovárosi Ítélotábla a keresetet peres eljárásban, harminc napon belül bírálja el. (10) A JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban a Médiatanács határozathozatal helyett hatósági szerzodést is köthet a médiaszolgáltatóval a médiaszolgáltató JBE azonosításáról, illetve a JBE médiaszolgáltatót a 32. § és a 38–39. § alapján terhelo kötelezettségek pontos tartalmáról. Ez esetben a 32. § és 38–39. §-ban foglalt kötelezettségek megállapításának mérlegelési szempontjaitól a felek eltérhetnek azzal, hogy a JBE médiaszolgáltató az ott foglalt kötelezettségek teljesítése alól a hatósági szerzodésben sem mentesítheto. (11) A médiapiaci koncentráció megelozésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárását – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a Médiatanács minden év szeptember 30. napjáig lefolytatja. A JBE médiaszolgáltatók meghatározásánál az elozo naptári év átlagos közönségarányát kell figyelembe venni. A JBE médiaszolgáltatót terhelo kötelezettségeknek a JBE médiaszolgáltató a Médiatanács döntését követo év január 1-tol köteles eleget tenni. A Médiatanács médiapiaci koncentráció megelozésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásában hozott határozata, illetve a megkötött hatósági szerzodés mindaddig hatályban marad, amíg ugyanezen tárgyban a következo évben folytatott eljárás eredményeként meghozott következo határozat, illetve hatósági szerzodés hatályba nem lép. (12) Az (1)–(11) bekezdés alkalmazásában árbevétel alatt az eljárás résztvevojének médiaszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos értékesítésbol származó elozo üzleti évi nettó árbevételét kell érteni. A hatósági vagy musorszolgáltatási szerzodéssel médiaszolgáltatási jogosultságot szerzo analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójára vonatkozó szabályok 71. § (1) Aki hatósági vagy musorszolgáltatási szerzodés alapján analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult, az egyidejuleg legfeljebb a) egy országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás, b) két körzeti és négy helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vagy c) tizenkét helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás végzésére rendelkezhet jogosultsággal. 31990 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) A tematikus analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás kivételével az országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkezo nem szerezhet befolyásoló részesedést más médiaszolgáltatást, vagy musorterjesztést végzo vállalkozásban. (3) Ugyanaz a vállalkozás analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult szervezetben az (1) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést. (4) A médiaszolgáltató saját jogosultságait és befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozások jogosultságait az (1) és (3) bekezdés alkalmazása során egybe kell számítani. (5) A körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eso más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást végzo vállalkozásban – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – befolyásoló részesedést nem szerezhet. (6) Az (5) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha a) a két médiaszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást, vagy b) a pályázat elbírálása után kihasználatlan musorido marad és új pályázat kiírása mellett a kihasználatlanul maradt musoridore szerzodést kötnek az (5) bekezdésben megjelölt médiaszolgáltatóval, feltéve, hogy az általa így megszerzett musorido a már meglevo musoridejétol nyolcvan százalékban eltér, és egyik musorido sem haladja meg a négy órát. (7) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti összefonódás nem engedélyezheto, ha az az e törvényben foglaltak sérelmével járna. VI. FEJEZET A SOKSZÍNUSÉG VÉDELME A MUSORTERJESZTÉS SORÁN A musorterjesztés sokszínusége 72. § (1) Azon médiaszolgáltatások száma, amelyek médiaszolgáltatójában azonos vállalkozás rendelkezik befolyásoló részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások felét. (2) Azon médiaszolgáltatások száma, amelynek médiaszolgáltatója musorterjesztési tevékenységet is végez, vagy amelynek médiaszolgáltatójában azonos musorterjeszto vállalkozás rendelkezik tulajdoni részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások felét. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott arányoknak a musorterjeszto vállalkozás által a nézoknek vagy a hallgatóknak kínált azon programcsomag tekintetében is érvényesülniük kell, amely az elozo naptári év végén a legtöbb elofizetovel rendelkezett az adott átviteli rendszeren. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a közszolgálati médiaszolgáltató által végzett musorterjesztési tevékenységre. A médiaszolgáltatások továbbításának kötelezettsége 73. § (1) A magyar, a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi és az európai kultúra megorzése, védelme, valamint továbbfejlesztése, a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelv ápolása, az állampolgárok tájékozódási igényeinek kielégítése és a demokratikus közéletben való részvételük elosegítése, továbbá a vélemények sokszínuségének megorzése érdekében a (2)–(3) bekezdésben meghatározott musorterjesztot a 74–75. §-ban meghatározott kötelezettségek terhelik (a továbbiakban: továbbítási kötelezettség). (2) Továbbítási kötelezettség terheli a nyilvánosság számára rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás közvetítését végzo átviteli rendszeren, hálózaton musorterjesztési szolgáltatást nyújtó musorterjesztot. (3) A rádiós és az audiovizuális médiaszolgáltatás nyilvánosság számára történo közvetítését végzo átviteli rendszerek, hálózatok közé tartoznak különösen a kábeltelevízió-hálózatok, a muholdas, a földi (kivéve az analóg audiovizuális musorszóró) musorterjeszto hálózatok, valamint a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történo továbbítását lehetové tevo átviteli rendszerek, amennyiben a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a musorterjesztéssel, vagy ez helyettesíti a más módon megvalósított musorterjesztést. (4) A továbbítási kötelezettség kiterjed más átviteli rendszeren, hálózaton musorterjesztést végzo szolgáltatóra, üzemeltetore, amennyiben az elofizetok, felhasználók széles körben ezen átviteli rendszert, hálózatot használják MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások vételének fo eszközeként. Ezen átviteli rendszereket, hálózatokat a továbbítási kötelezettség szempontjából a Médiatanács rendszeresen – de legalább háromévente – ellenorzi, és ennek keretében elemzi. Amennyiben az ellenorzés eredményeként szükség esetén megindított hatósági eljárás során megállapítja, hogy az adott átviteli rendszer, hálózat tekintetében indokolt a továbbítási kötelezettség eloírása, határozatában az átviteli rendszeren, hálózaton musorterjesztést nyújtó valamennyi szolgáltató, üzemelteto vonatkozásában megállapítja a továbbítási kötelezettség fennállását. (5) A továbbítási kötelezettség az elsodlegesen audiovizuális médiaszolgáltatások nyilvánosság számára történo közvetítésére szolgáló musorterjesztoi hálózaton, átviteli rendszeren nem vonatkozik a rádiós médiaszolgáltatásokra. (6) Amennyiben a musorterjeszto több átviteli rendszeren, musorterjesztoi hálózaton is nyújt musorterjesztési szolgáltatást, az (1)–(4) bekezdés szerinti továbbítási kötelezettség átviteli rendszerenként, musorterjesztoi hálózatonként külön-külön terheli. (7) Médiapiaci szempontból meghatározó jelentoségunek minosül a musorterjeszto (a továbbiakban: meghatározó musorterjeszto), ha a) musorterjesztoi szolgáltatása elofizetoinek száma – musorterjeszto platformtól, hálózattól függetlenül – meghaladja a százezer fot, vagy b) nyilvánosan elérheto, elofizetoi díj fizetése nélkül hozzáférheto musorterjesztési szolgáltatás esetén a musorterjeszto vételkörzete a Magyar Köztársaság lakosságának több mint egyharmadára kiterjed, és a musorterjeszto, vagy benne, illetve tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkezo vállalkozás, valamint a musorterjeszto, illetve tulajdonosa befolyásoló részesedése mellett muködo más vállalkozás a Magyar Köztársaság területén végzett musorterjesztésbol vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásból származó árbevétele – az analóg musorszórás kivételével – meghaladja az évi egymilliárd forintot. (8) Kétség esetén a meghatározó musorterjeszto köteles bizonyítani, hogy esetében a (7) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn. 74. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók összesen négy lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását és három lineáris rádiós médiaszolgáltatását a musorterjeszto – a musorszórással megvalósított musorterjesztés kivételével – díjmentesen köteles továbbítani. A musorterjeszto e médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértéku többletdíjat az elofizetotol nem kérhet. A közszolgálati médiaszolgáltató nem követelhet e médiaszolgáltatásai terjesztéséért a musorterjesztotol ellenszolgáltatást. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség érvényesülését hivatalból vagy kérelemre a Médiatanács ellenorzi. (3) A továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat a musorterjeszto alapszolgáltatásként úgy köteles továbbítani, hogy azok – az analóg musorterjesztési hálózatok kivételével – elkülönítheto elofizetoi szolgáltatásként is igénybe vehetok legyenek az elofizetok számára. Ezen elofizetoi szolgáltatási csomag igénybevételéért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértéku többletdíjat a musorterjeszto az elofizetotol nem kérhet. Az analóg musorterjesztési hálózatok esetében a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat valamennyi programcsomagban elérhetové kell tenni az elofizetok számára. (4) A közszolgálati médiaszolgáltató (1) bekezdés szerinti, musorszórással terjesztett médiaszolgáltatásait ingyenesen kell a felhasználók számára hozzáférhetové tenni. (5) A (3)–(4) bekezdésben foglaltak teljesítését hivatalból vagy kérelemre a Hivatal ellenorzi. 75. § (1) A musorterjesztot – teljes kapacitásának tíz százalékáig, de legfeljebb három médiaszolgáltatás tekintetében – a médiaszolgáltatók körzeti vagy helyi, audiovizuális közösségi médiaszolgáltatására vonatkozó, muszakilag és gazdaságilag megalapozott szerzodéses ajánlata tekintetében szerzodéskötési kötelezettség terheli. (2) A musorterjesztot – legfeljebb további két médiaszolgáltatás tekintetében – a helyi vételkörzetu médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatására vonatkozó, muszakilag és gazdaságilag megalapozott szerzodéses ajánlata tekintetében szerzodéskötési kötelezettség terheli, feltéve, hogy a médiaszolgáltató vételkörzete a Médiatanács nyilvántartásában szereplo adatok alapján az adott musorterjeszto vételkörzetében, illetve a (4) bekezdés szerinti elkülönült szolgáltatási területen található, és médiaszolgáltatását célzottan az adott terület lakossága számára nyújtja. Az (1)–(2) bekezdés alapján a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó helyi médiaszolgáltatások tekintetében a muholdas musorterjesztoket továbbítási kötelezettség nem terheli. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség alá eso médiaszolgáltatásokon túl a Médiatanács – hivatalból vagy médiaszolgáltató általi kérelemre – hatósági határozatában meghatározhat – az e törvényben foglalt 31992 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám közérdeku médiapolitikai célok elérését szolgáló – további két médiaszolgáltató olyan – médiaszolgáltatónként legfeljebb egy – lineáris közösségi vagy közszolgálati médiaszolgáltatását, amelyre vonatkozó muszakilag és gazdaságilag megalapozott szerzodéses ajánlatra a musorterjesztot szerzodéskötési kötelezettség terheli. A határozat meghozatala során a Médiatanács köteles mérlegelni, hogy a döntés mennyiben szolgálja a médiapiac és a tájékoztatás sokszínuségét, az e törvényben meghatározott közszolgálati célok elérését, valamint a kultúra megorzését és gyarapítását. E hatósági eljárásban a musorterjesztok ügyféli jogállással nem rendelkeznek. (4) Amennyiben az (1)–(3) bekezdés szerinti musorterjeszto átviteli rendszere több, egymástól muszakilag elkülönítheto területet kiszolgáló részbol áll, az (1)–(3) bekezdés szerinti kötelezettségek a musorterjesztot az egymástól muszakilag elkülönítheto területenként értelemszeruen külön-külön terhelik. (5) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásában a médiaszolgáltató azon médiaszolgáltatása tekintetében minosül a továbbítási kötelezettség jogosultjának, a) amelyre vonatkozóan a musorterjesztotol a médiaszolgáltatás terjesztését igényli, és b) amely a Médiatanács határozata alapján a 66. §-ban foglalt követelmények figyelembevételével közösségi médiaszolgáltatásnak minosül. (6) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában nem veheto figyelembe a musorterjeszto információs csatornája, valamint az olyan médiaszolgáltatás, amelynek médiaszolgáltatójában vagy annak tulajdonosában a musorterjeszto vállalkozás vagy annak tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik. (7) A meghatározó musorterjesztot az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakhoz képest legfeljebb további három lineáris közösségi audiovizuális médiaszolgáltatás tekintetében – a médiaszolgáltatók audiovizuális közösségi musorszolgáltatására vonatkozó muszakilag és gazdaságilag megalapozott szerzodéses ajánlata tekintetében – szerzodéskötési kötelezettség terheli. (8) Amennyiben a továbbítási kötelezettség teljesítése során a musorterjeszto már csak egy jogosult médiaszolgáltató továbbítására köteles, de egyidejuleg több jogosult médiaszolgáltató is igényt tart a továbbításra, a musorterjeszto köteles nyilvános, átlátható eljárás során pártatlanul és objektív kritériumok alapján mérlegelni a jogosult médiaszolgáltatók szerzodéses ajánlatait. (9) Az ajánlat objektív muszaki okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt szolgáltatási igény veszélyezteti a muködés biztonságát, illetve a hálózat egységét. (10) Az ajánlat objektív gazdasági okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt díjak olyan mértékben eltérnek a költségektol (beleértve a szokásos hasznot is), hogy a megállapodás nem lehetséges. (11) Kétség esetén a musorterjeszto köteles bizonyítani, hogy a musor továbbítása gazdaságilag vagy muszakilag nem megalapozott. (12) A (3) bekezdés szerinti hatósági eljárás megindításáról a Médiatanács végzésben értesíti az érintett médiaszolgáltatókat. Az értesítésnek kizárólag az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. Az értesítést a Médiatanács hirdetményi úton közli. E hatósági eljárásban az ügyféli jogokat kizárólag az eljárásban részt vevo ügyfelek gyakorolhatják. A Médiatanács az ezen eljárásban meghatározott hatósági határozatát hirdetményi úton közli. (13) A (3) bekezdésben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevételével, a körülmények lényeges megváltozásával a Médiatanács megfeleloen módosíthatja a (3) bekezdés szerinti hatósági határozatát. A módosított határozat közlésére a (12) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (14) A (3) és (13) bekezdésben meghatározott hatósági határozat bírósági felülvizsgálata keretében a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, és a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel. A határozat a keresetlevél benyújtásától függetlenül azonnal végrehajtható. 76. § A médiaszolgáltató jogosult a 172–174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni, amennyiben a) a 75. § (1)–(3) és (7) bekezdés szerinti valamely szerzodés az ajánlattételtol számított harminc napon belül nem jön létre, vagy b) a musorterjeszto a jogosult médiaszolgáltató jogszabályban vagy szerzodésben meghatározott musorterjesztést érinto jogát vagy jogos érdekét megsértette. 77. § (1) A musorterjeszto köteles a médiaszolgáltatókkal az e fejezetben meghatározott továbbítási kötelezettség keretében kötött valamennyi szerzodését, illetve azok módosításait – a megkötést vagy a módosítást követ o harminc napon MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám belül – a Hivatal részére megküldeni, valamint e szerzodések megszunésérol a Hivatalt – a megszunést követo harminc napon belül – tájékoztatni. (2) Az e fejezetben szabályozott továbbítási kötelezettséggel kapcsolatban a musorterjesztok és a médiaszolgáltatók kötelesek a Hatóság felhívására adatot szolgáltatni. A médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége 78. § (1) A jelentos befolyásoló ereju médiaszolgáltatót, illetve azt a médiaszolgáltatót, amelyben, vagy amelynek tulajdonosában meghatározó musorterjeszto vagy annak tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik (a 78–81. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett médiaszolgáltató), valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek terhelik. (2) A kötelezett médiaszolgáltatót a musorterjeszto tisztességes és ésszeru szerzodéses ajánlatára valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében szerzodéskötési kötelezettség terheli. A kötelezett médiaszolgáltatót a szerzodéskötési kötelezettség lineáris médiaszolgáltatásonként külön-külön terheli. (3) A kötelezett médiaszolgáltató nem szabhatja feltételéül valamely médiaszolgáltatása tekintetében történo szerzodéses megállapodás, illetve e megállapodás lényeges tartalmi elemének meghatározása során az adott médiaszolgáltatás terjesztéséhez nem nélkülözhetetlen más médiaszolgáltatása vonatkozásában történo szerzodés létrehozatalát, illetve egyéb szolgáltatás, termék megvásárlását vagy igénybevételét (árukapcsolás tilalma). (4) A kötelezett médiaszolgáltató és musorterjeszto a szerzodést és a szerzodésben meghatározott feltételeket – különösen, de nem kizárólagosan a díjat – az egyenlo elbánás elvének megfeleloen, megfizetheto árszinten, a technológiasemlegesség és a méretgazdaságosság elvének figyelembevételével kötelesek kialakítani. Ennek során a kötelezett médiaszolgáltató nem tehet indokolatlan különbséget a musorterjesztok szerzodéses ajánlatai között. A szerzodést a felek a díj tekintetében – a szerzodéskötéstol számítva – évente egy alkalommal módosíthatják. (5) E törvény alkalmazásában az egyenlo elbánás kötelezettségébe ütközo magatartásnak minosül különösen, ha a kötelezett médiaszolgáltató a) a musor terjesztését indokolatlanul olyan muszaki feltételekhez köti, amelynek teljesítésére a musorterjesztési szolgáltatást nyújtók meghatározó hányada nem képes, vagy b) a musorterjeszto által fizetendo díj megállapítása során olyan árazási, díjképzési feltételt – ideértve a forgalom után számított árkedvezményt – állapít meg, amelyek alkalmazásával a legkedvezobb feltételek csak néhány musorterjeszto számára válnak elérhetové. (6) Az ajánlat abban az esetben utasítható vissza, amennyiben az ajánlatban foglaltak teljesítése objektív muszaki vagy gazdasági okok alapján lehetetlen, és e feltételek tekintetében a szerzodéskötésre irányuló eljárásban a felek nem tudnak megegyezni. (7) Kétség esetén a kötelezett médiaszolgáltató köteles bizonyítani az ajánlat visszautasításának megalapozottságát. 79. § (1) A kötelezett médiaszolgáltató a 78. § (2) bekezdésben meghatározott szerzodéskötési kötelezettség megfelelo és átlátható érvényesülése érdekében köteles a médiaszolgáltatásának terjesztésével összefüggo általános szerzodési keretfeltételeket kialakítani és azokat honlapján közzétenni. (2) A kötelezett médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott általános szerzodéses keretfeltételeit az ésszeruség követelményének megfeleloen úgy köteles kialakítani, hogy azok indokoltak, átláthatóak és ellenorizhetoek legyenek. Ezzel ellentétes feltétel nem alkalmazható. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat a következo szerzodéses feltételekre kell alkalmazni: a) a kötelezett médiaszolgáltatónak fizetendo musordíjjal kapcsolatos szerzodéses keretfeltételek, így különösen a kötelezett médiaszolgáltató díjképzési politikájának alapelvei, módszere, díjazási idoszaka, a díjfizetés módja és ideje, b) a szerzodés megkötésére vonatkozó eljárás, a szolgáltatás igénybevételének módja és feltételei, esetleges muszaki, gazdasági vagy egyéb korlátai, c) a szerzodés módosításának, megszunésének esetei és feltételei, d) a szolgáltatás szünetelésének esetei, e) szerzodésszegés és annak jogkövetkezményei. (4) A kötelezett médiaszolgáltató a szerzodéses feltételek módosítása esetén legalább az új szerzodési feltételek hatálybalépése elott harminc nappal köteles az új szerzodési feltételeket hozzáférhetové tenni. (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését a Hivatal ellenorzi. 31994 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 80. § (1) A musorterjeszto jogosult a 172–174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni, amennyiben a) a 78. § (2) bekezdés szerinti szerzodés az ajánlattételtol számított harminc napon belül nem jön létre, vagy b) a kötelezett médiaszolgáltató a jogosult musorterjeszto jogszabályban vagy szerzodésben meghatározott musorterjesztést érinto jogát vagy jogos érdekét megsértette. (2) Amennyiben a musorterjeszto által fizetendo díj mértéke vitatott, a kötelezett médiaszolgáltatót terheli a díjképzés jogszeruségének, illetve az egyenlo elbánás kötelezettségnek megfelelo eljárás bizonyítása. 81. § (1) A kötelezett médiaszolgáltató köteles a musorterjesztokkel a 78. §-ban meghatározott kötelezettség keretében kötött valamennyi szerzodését, illetve azok módosításait – a megkötést vagy a módosítást követo harminc napon belül – a Hivatal részére megküldeni, valamint e szerzodések megszunésérol a Hivatalt – a megszunést követo harminc napon belül – tájékoztatni. (2) A 78–79. §-ban meghatározott kötelezettséggel kapcsolatban a kötelezett médiaszolgáltatók és a musorterjesztok kötelesek a Hatóság felhívására adatot szolgáltatni. HARMADIK RÉSZ A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS I. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS ALAPVETO ELVEI ÉS CÉLJAI A közszolgálati médiaszolgáltatás alapveto elvei 82. § A közszolgálati médiaszolgáltatás a) az államtól és a gazdasági szereploktol függetlenül muködik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetoi és a tevékenységében részt vevok – a jogszabályok nyújtotta keretek között – szakmai autonómiát élveznek, b) rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását, c) muködésének biztosítása elsosorban a Magyar Köztársaságban élok közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik, d) tevékenysége nem irányulhat elsosorban nyereségszerzésre. A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai 83. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatás célja: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a leheto legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülo csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elosegítése, illetve megerosítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, d) az alkotmányos jogoknak, az alkotmányos rend alapértékeinek és a demokratikus társadalmi rend szabályainak megismertetése, támogatása, e) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása, f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévo csoportoknak, valamint a fogyatékkal éloknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megorzésének elosegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetové tétele, h) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlodését, érdeklodését szolgáló, ismereteit gazdagító musorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjeszto, felvilágosító musorszámok közzététele, i) oktatási és ismeretterjeszto feladatok ellátása, az új tudományos eredmények bemutatása, j) az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet-és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elosegíto ismeretek terjesztése, MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különbözo területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjeleníto musorszámok bemutatása, l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élo nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára, m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelos hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, n) az egyes eltéro vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás, o) sokszínu, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató musorok közzététele, színvonalas szórakoztatás, nagy érdeklodést kiváltó musorszámok bemutatása, p) a musorfolyam minden elemében minoségi musorkészítés megvalósulása, a médiapiaci versenyben való ésszeru és indokolt részvétel. (2) A közszolgálati médiaszolgáltatás törekszik: a) a médiaszakmai innovációra, a szakmai színvonal folyamatos emelésére, a magas etikai mérce alkalmazására a médiaszolgáltatásban, b) az új technológiák és musorterjesztési módok bátor alkalmazására, kiemelt szerep vállalására az új digitális és internetes médiaszolgáltatások feltérképezésében és közérdeket szolgáló kihasználásában, c) a tudatos médiahasználathoz szükséges ismeretek és képességek megszerzésének elosegítésére és fejlesztésére musorszámainak segítségével, illetve a médiaszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenységek által, d) a magyar filmmuvészet támogatására és az új magyar filmalkotások bemutatására, e) a közérdek szolgálatára a médiaszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenységek által, mint például a könyvkiadás vagy a színházi eseményekben való tevékeny részvétel. (3) A közszolgálati médiaszolgáltató részt vesz a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentoségu dokumentumok tartós megorzésében, archívumban való elhelyezésében, szakszeru összegyujtésében, gondozásában. II. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI KÖZALAPÍTVÁNY Általános szabályok 84. § (1) A közszolgálati média-és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyulés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány). A Közalapítvány a Magyar Televízió Zártköruen Muködo Nonprofit Részvénytársaság, a Duna Televízió Zártköruen Muködo Nonprofit Részvénytársaság, a Magyar Rádió Zártköruen Muködo Nonprofit Részvénytársaság, valamint a Magyar Távirati Iroda Zártköruen Muködo Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban együtt: közszolgálati médiaszolgáltatók) tulajdonosa. (2) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyulés országgyulési határozatban állapítja meg. (3) A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyulés a jelenlévo képviselok kétharmados szavazatával fogadja el, illetve módosíthatja. A Közalapítvány muködésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Muködési Szabályzatában kell meghatározni. (4) A Közalapítványra e törvény eltéro rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma 85. § (1) A Közalapítvány kezelo szerve a Kuratórium. (2) A Kuratórium feladatait, tevékenységének kereteit – e törvénnyel összhangban – a Közalapítvány alapító okirata határozza meg. (3) A Kuratórium – e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között – megalkotja és elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Muködési Szabályzatát. Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat. (4) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium ügyintézo, ügykezelo és ügyviteli teendoit az iroda látja el. A Kuratórium és a Kuratórium tagjai – az irodán keresztül – jogosultak 31996 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám szakértoi segítség igénybevételére. A szakértok igénybevételének és az iroda muködésének feltételeirol a Közalapítvány Szervezeti és Muködési Szabályzatában kell rendelkezni. A Kuratórium összetétele 86. § (1) Az Országgyulés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással a jelenlevo képviselok kétharmadának szavazatával hat tagot választ. (2) Az Országgyulés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselocsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselocsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölheto személyekrol. (3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követo nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított nyolc napon belül meg kell tartani. (4) Ha valamelyik képviselocsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselocsoportjai élhetnek az adott oldalt megilleto jelölési joggal. (5) A meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani, és az új választást újabb nyolc napon belül meg kell tartani. Nem jelölheto újra az a személy, aki az elozo választás során nem kapta meg az összes képviselo szavazatainak legalább egyharmadát. (6) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja kilenc évre. (7) A Kuratórium akkor tekintendo megalakultnak, amikor tagjait megválasztják és az elnökét, valamint egy további tagját a Médiatanács delegálja. A Kuratórium tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyulés elnöke elott a 2. számú melléklet szerinti esküt tesz. (8) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha nem minden jelölt, illetve az (5) bekezdés alkalmazása során az új jelölt nem kapja meg a szükséges többséget. Ebben az esetben legalább három tag megválasztásával a Kuratórium megalakul. (9) A Kuratórium – ha nem a teljes létszámmal alakult meg – a teljes létszámig kiegészítheto a 87. §-ban foglaltak szerint. (10) A Kuratórium tagjait az Országgyulés kilencévi idotartamra választja. A választott és a delegált tagok mandátuma azonos idopontban, elobbiek Országgyulés általi megválasztásának napjától számított kilenc év eltelte után jár le. 87. § (1) Ha a 86. § (10) bekezdés szerinti idotartam lejárta elott valamelyik választott tag megbízatása megszunik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint történik. (2) Ha az új tag jelölése azonos országgyulési ciklus idején történik, mint a Kuratórium tagjainak megválasztása, vagy ha ezen országgyulési ciklust követo országgyulési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselocsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a 86. § (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy annak a – kormány-, illetve ellenzéki – oldalnak van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott, majd megszunt megbízatású tag pótlására történik a jelölés. (3) Ha az új tag jelölése azon országgyulési ciklus után történik, amelynek ideje alatt a Kuratórium tagjait megválasztották, akkor – feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyulési ciklusát követo országgyulési választások után a kormány-és az ellenzéki oldali képviselocsoportok tekintetében változás következett be – az országgyulési képviselocsoportok egy-egy tagjából álló jelölobizottság a jelölobizottság felállítását követo tizenöt napon belül egyhangú szavazással tesz javaslatot a jelöltre. (4) Ha a jelölobizottság a (3) bekezdésben meghatározott határidon belül nem tud jelöltet állítani, a jelölobizottság újabb nyolc napon belül a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölobizottság tagjai ennek során a szavazásuk idopontjában az oket jelölo országgyulési képviselocsoport létszámának megfelelo mértéku szavazattal rendelkeznek. (5) A (3)–(4) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormány-és az ellenzéki oldalon bekövetkezett változásokra – a parlamenti képviselocsoportok valamely oldalhoz tartozásának megváltozására, új képviselocsoport alakulására, megszunésére – a jelölobizottságnak tekintettel kell lennie. (6) Ha a jelölobizottság a (4) bekezdés szerinti esetben sem tud kello számú jelöltet állítani, új jelölobizottságot kell felállítani. (7) Az eredményes jelölést követoen az új tagot az Országgyulés a jelenlevo képviselok kétharmadának szavazatával választja meg a már muködo megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedo idoszakra. A Kuratórium új tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyulés elnöke elott a 2. számú melléklet szerinti esküt tesz. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (8) Amennyiben a Kuratórium elnökének vagy a Médiatanács által delegált tagjának szunik meg a mandátuma annak lejárta elott, a Médiatanács tizenöt napon belül új elnököt, illetve tagot delegál a Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedo idoszakra. 88. § (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, foigazgatójára és foigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)–(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt szabályokat megfeleloen alkalmazni kell. (2) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban, és semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati médiaszolgáltatóktól. (3) A Kuratórium elnöke és tagjai a megbízatásuk megszunését követo egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati médiaszolgáltatóval. (4) Ha a Kuratórium elnöke vagy tagja a 89. § (4) bekezdésben meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétol, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés idopontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag kuratóriumi tagsága megszunt. A Kuratórium elnöke, illetoleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának idopontjától a tisztségébol eredo jogkörét nem gyakorolhatja. (5) Felmentéssel szunik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvoképességét érinto gondnokság alá helyezték. (6) Kizárással szunik meg a megbízatás, a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredo feladatainak, vagy b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetoeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bunösségét a bíróság – szabadságvesztést, a kuratóriumi tevékenységnek megfelelo foglalkozástól való eltiltást, vagy közügyektol való eltiltást tartalmazó – jogeros ítélete állapította meg. (7) A Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatása halálával megszunik. 89. § (1) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés vagy kizárás miatti megszunését a Kuratórium teljes ülése állapítja meg, és hirdeti ki. (2) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségrol, felmentésrol vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekrol megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyulésnek döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségrol, a felmentésrol vagy a kizárásról az Országgyulés a jelenlévo képviselok kétharmadának szavazatával dönt. (3) Amennyiben az összeférhetetlenség gyanúja a Kuratórium elnökével szemben merült fel, az (5)–(6) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében a Kuratórium ügyrendje szerint meghatározott tag jár el. (4) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben a 88. § (6) bekezdés b) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határido megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen eloéletu, és nem áll kuratóriumi tevékenységének megfelelo foglalkozástól való, vagy közügyektol való eltiltás hatálya alatt. (5) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megszunéséig kezeli. (6) A Kuratórium elnöke tekintetében a (4)–(5) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, és az (5) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt. 31998 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A Kuratórium feladatai és hatáskörei 90. § (1) A Kuratórium: a) ellenorzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltatók tevékenysége általi megvalósulását, b) amennyiben valamely közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sérto vagy veszélyezteto magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti, c) védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét, d) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók alapító okiratát, gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történo közzétételérol, e) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóit, megállapítja munkaszerzodésük feltételeit és díjazásukat, f) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak munkaviszonyát, g) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók közös felügyelo bizottságának elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat, h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog-és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelrol szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg, i) elfogadja a Közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét, j) a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – gyakorolja a közgyulés jogait, k) a Közalapítvány kezelojeként gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával, l) felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltatók alaptokéjét, illetve leszállíthatja azt a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint, m) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók éves gazdálkodási és pénzügyi terveinek elveit és fo összegeit, n) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók mérleg-és eredmény-kimutatását, o) ellenorzi a közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó eloírásainak való megfelelés szempontjából, p) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók által megkötni kívánt, háromszázmillió forintnál magasabb értéku szerzodésekhez szükséges elozetes tárgyalási felhatalmazást, q) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók hitelfelvételéhez, illetve az általuk megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értéku szerzodések megkötéséhez szükséges, illetve az így megkötött szerzodések módosításához, valamint megszüntetéséhez szükséges elozetes jóváhagyást, r) egyéb, e törvényben meghatározott feladatokat lát el. (2) Az (1) bekezdés p)–q) pontjának alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerzodo féllel kötött szerzodésekben foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltatót terhelo szolgáltatások értékét – tárgyuktól függetlenül – egybe kell számítani. 91. § (1) A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban: a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapveto tevékenységi körét, b) a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani, c) a közszolgálati médiaszolgáltatóktól vagyont elvonni, d) a tartalomszolgáltatási terv elfogadásán túl a közszolgálati médiaszolgáltató musorszerkezetét, továbbá musorainak, szolgáltatásainak, illetve musorszámainak tartalmát meghatározni, e) közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni, f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik. (2) A Közalapítvány Kuratóriuma nem bovítheti a 90. §-ban foglalt hatásköreit, még a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott – a 90. §-ban nem szereplo – alapítói jogkörökkel sem. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A Kuratórium muködése 92. § (1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik. Közgyulési ügyeket érinto napirendi pontokhoz az érintett közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével eloterjesztett kérésére nyolc napon belüli idopontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezok együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására. (2) A Kuratórium tagjainak – ideértve a Kuratórium elnökét is – a szavazati joga egyenlo. Szavazategyenloség esetén az elnök szavazata dönt. (3) A Kuratórium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. (4) A Kuratórium a határozatait a tagok és az elnök szavazatának egyszeru többségével hozza meg, kivéve, ahol a törvény máshogy rendelkezik. (5) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag elozetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételérol az ülés határoz. A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása 93. § A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százalékának, a Kuratórium tagját az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelo mértéku tiszteletdíj illeti meg, továbbá – legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig – költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Muködési Szabályzata állapítja meg. A Közalapítvány gazdálkodása 94. § (1) A Közalapítvány bevételeit képezik: a) az Alaptól a muködéshez kapott támogatás, b) a Közalapítvány vagyonának hozadéka, c) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel, d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések). (2) A Közalapítvány kiadásait képezik: a) a közszolgálati médiaszolgáltatók muködési és fejlesztési költségeihez való hozzájárulás, b) a Közalapítvány saját költségei, kiadásai. (3) A Közalapítvány üzletszeru gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot nem alapíthat, más muködo gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult. (4) A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevoszék ellenorzi. III. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI KÓDEX ÉS A KÖZSZOLGÁLATI TESTÜLET A Közszolgálati Kódex 95. § (1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) – e törvénnyel összhangban – tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapveto elveket és az e törvényben meghatározott közszolgálati célok pontosítását. A Kódexnek általános, és az egyes közszolgálati médiaszolgáltatókra külön-külön vonatkozó tartalma is lehet. A Kódex alapveto rendeltetése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára iránymutatást adjon a törvény keretei között a közszolgálati médiaszolgáltatás megfelelo muködési elveire vonatkozóan. (2) A Kódexet elso ízben a Médiatanács fogadja el, a Kuratórium egyetértése mellett és a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak véleményét figyelembe véve. (3) A Közszolgálati Testület – a (2) bekezdés szerinti elso elfogadást követoen – a Kuratórium egyetértése mellett módosíthatja a Kódexet. A módosítást a Közszolgálati Testületen kívül a Kuratórium és a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatója kezdeményezheti. (4) A Kódex megalkotásához és módosításához a Médiatanács mellett muködo Médiatudományi Intézet szakmai támogatást nyújt. (5) A Kódex szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Testület felügyeli. 32000 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 96. § A Kódexben egyebek mellett szabályozni lehet: a) a közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi céljai elérésének eszközeit, módját, b) a pártoktól, politikai szervezetektol való függetlenség alapveto elveit, c) a hírek, idoszeru politikai musorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket, d) az anyanyelvi kultúra ápolásának szempontjait, e) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatása rendjének elveit, f) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínuség bemutatásának elveit, g) a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátásának elveit, h) a kereskedelmi közlemények közzétételére, a reklámtevékenységre, a musorszámok támogatására vonatkozó etikai normák elveit, i) a közérdeku közlemények közzétételének elveit, j) a közszolgálati médiaszolgáltatónál alkalmazott musorkészítok önállóságának és felelosségének mértékére és biztosítékaira, a musorkészítés és a musorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékaira vonatkozó elveket, k) a magyar nemzet határon túl élo tagjai megfelelo tájékoztatásának, illetve a róluk való megfelelo tájékoztatás elveit, l) a munkatársakra vonatkozó – e törvényen túli – alapveto etikai szabályok kialakításának elveit, különös tekintettel a hír-és politikai tájékoztató musorszámokban foglalkoztatottakra. A Közszolgálati Testület 97. § (1) A Közszolgálati Testület tizennégy tagú, elnökét soraiból tagjai választják, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszeru többséggel hozza. Szavazategyenloség esetén az elnök szavazata dönt. (2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott jelölo szervezetek delegálják három évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testület muködésének, ha valamelyik szervezet nem él delegálási jogával. (3) A Közszolgálati Testület tagjait legalább harminc nappal a korábbi tagok mandátumának lejártát megelozoen delegálni kell. (4) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el. (5) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény negyven százalékának, tagját az államtitkári illetmény huszonöt százalékának megfelelo mértéku tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezen felül utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. (6) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók felett. (7) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és a (8)–(13) bekezdés szerint ellenorzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltatók felett e törvényben foglaltak végrehajtása vonatkozásában. (8) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári évet követoen, a következo év február 28-ig beszámolót készítenek arról, hogy – saját értékelésük szerint – az általuk vezetett médiaszolgáltató eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapveto elveire vonatkozó elvárásoknak. (9) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszeru többséggel dönt. (10) Ha a Közszolgálati Testület – a vezérigazgató a Testület elotti személyes meghallgatása után – nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésérol szóló javaslat eloterjesztését a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többsége szükséges. (11) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tuzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét. (12) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevo tagok egyszeru többségével határoz. A határozatot indokolni kell. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (13) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követoen a vezérigazgató újbóli meghallgatását a Közszolgálati Testület három hónap múlva köteles napirendjére tuzni. (14) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szunt meg, mert a közszolgálati célok és elvek érvényesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölheto újra közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására. IV. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÓK Általános szabályok 98. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljainak megvalósítása. E feladatuknak a közszolgálati médiaszolgáltatók együttesen, tevékenységüket lehetoség szerint – autonómiájuk megorzése mellett – összehangolva tesznek eleget. (2) A közszolgálati médiaszolgáltatókra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfeleloen alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is. (3) A közszolgálati médiaszolgáltatóknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van. Nemzeti és etnikai kisebbségek megjelenése a közszolgálati médiaszolgáltatásban 99. § (1) Valamennyi, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbség jogosult kultúrájának és anyanyelvének ápolására, az anyanyelvén való rendszeres tájékoztatásra a közszolgálati médiaszolgáltatásban közzétett önálló musorszámok közzététele útján. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a közszolgálati médiaszolgáltató országos, illetve – a nemzeti vagy etnikai kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével – helyi médiaszolgáltatásban, a nemzeti vagy etnikai kisebbség igényeinek megfelelo musorszámokkal, audiovizuális médiaszolgáltatásban szükség szerint feliratozással vagy többnyelvu közzététellel teljesíti. (3) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai – ennek hiányában országos szervezetei – a közszolgálati médiaszolgáltatónál rendelkezésükre álló musorido felhasználásának elveit önállóan határozzák meg. Ezen elveket – melyek nem érinthetik a musorszám tartalmát és a musorszerkesztést – a közszolgálati médiaszolgáltató köteles figyelembe venni. A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívuma 100. § (1) A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek összességét – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – az Alap gyakorolja. (2) Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. E tilalom nem akadályozza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzoi, illetve felhasználási jogok hasznosítását. (3) Az Alap gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók és az Alap tulajdonába került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzoi jogi törvény hatálya alá tartozó muveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megorzésérol és felhasználásáról. Az Archívum országos gyujtoköru közgyujteménynek minosül. (4) Az archiválás és az Archívum megorzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az Alap elnöke a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg. (5) Az Alap az Archívumban található muveket a szerzoi jogról szóló törvényben foglaltak, valamint a szerzoi jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás szerint használhatja fel. (6) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatókkal a közszolgálati médiavagyon felhasználására vonatkozóan vagyonkezelési megállapodást köt. E megállapodás alapján a közszolgálati médiaszolgáltatók a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozóan ingyenes felhasználási jogot szereznek, amely magában foglalja a közszolgálati médiaszolgáltatásban való nyilvánossághoz közvetítés jogát is. (7) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzoi muveket és más szellemi alkotásokat a közszolgálati médiaszolgáltatók a szerzoi jogról szóló törvény, valamint a szerzoi jogi és szomszédos jogi 32002 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatják fel. Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatók számára külön engedély-és díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult nyilvánossághoz közvetítés céljára átadni a közszolgálati médiavagyonba tartozó muveket, valamint azon szerzoi alkotásokat és egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az Alap felhasználási joggal rendelkezik. (8) Ha az Archívumban található valamely szerzoi murol nem döntheto el, hogy a közszolgálati médiavagyonba tartozik-e, a közszolgálati médiaszolgáltatásban történo bemutatása esetén a bemutatást követoen fellépo szerzoi vagy szomszédos jogi jogosult a további felhasználást megtilthatja. A már megtörtént felhasználás után a fellépo jogosultat a médiaszolgáltató részérol megfelelo díjazás illeti meg. Vita esetén a díj összegét a bíróság állapítja meg. (9) A közszolgálati médiavagyonba tartozó muvek esetleges – az Alapon kívüli – szerzoi jogi jogosultjait is megfelelo díjazás illeti meg. Vita esetén a díj összegét a bíróság állapítja meg. (10) Eltéro megállapodás vagy a (6) bekezdésben foglalt vagyonkezelési szerzodés eltéro rendelkezése hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére, valamint a közszolgálati médiavagyon egyes elemeinek közszolgálati médiaszolgáltatók közötti ingyenes átadására a szerzoi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. A nemzeti hírügynökség különleges feladatai 101. § (1) A Magyar Távirati Iroda Zártköruen Muködo Nonprofit Részvénytársaság, mint nemzeti hírügynökség a 83. §-ban meghatározott célok elérésének feladatán túl az alábbi közszolgálati feladatokat látja el: a) a közérdeklodésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrol híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat, b) biztosítja a hozzáférhetoséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelo érvényesítéséhez, c) közremuködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdeku közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történo továbbításában, d) rendszeres és tényszeru tájékoztatást nyújt az Országgyulésben képviselettel rendelkezo pártok, más pártok, jelentos civil szervezetek tevékenységérol, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységérol, az ezzel összefüggo hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza, e) rendszeres és tényszeru tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekrol és az ország életének fobb folyamatairól, f) rendszeresen és tényszeruen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élo magyarság életérol, illetve számára hírszolgáltatást nyújt, g) rendszeres és tényszeru tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életérol, h) választási idoszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról, i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez, j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentoségu eredeti dokumentumok tartós megorzésérol és védelmérol, k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában. (2) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatainak ellátása érdekében a) az ország minden megyéjére és a fovárosra kiterjedo, b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedo, c) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelo külföldi tudósítói hálózatot muködtet. (3) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külso fegyveres csoportoknak Magyarország területére történo váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülo készültségi eroivel való oltalmazása esetén az Országgyulés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetoleg törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelo szükséges mértékben – a 32. § (6) bekezdés szerint kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a tájékoztatásra. (4) A nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírmusorokat gyárt, továbbá muködteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetrol elérheto, lekérheto médiaszolgáltatásait. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak választása 102. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem muködik. A vezérigazgató – e törvény keretei között – gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerzodést kell kötni, díjazását az általa vezetett közszolgálati médiaszolgáltató terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani. (2) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört – beleértve a vezérigazgatók kinevezését és munkaviszonyuk megszüntetését – a Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következo lépések szerinti sorrendben történik: a) a Médiatanács elnöke valamennyi közszolgálati médiaszolgáltató esetében két vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak, b) ha a Médiatanács elfogadja a jelölteket, azokat a Kuratórium elé terjeszti, hogy válasszon egyet a jelöltek közül, c) ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; a Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha maga két jelöltet elfogadott, d) a Médiatanács javaslatot tehet a vezérigazgató munkaszerzodésének egyes tartalmi elemeire is, e) az elso szavazási körben a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezésérol, f) ha a két jelöltbol a Médiatanács jelölésétol számított harminc napon belül nem tud kétharmados többséggel választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni, g) az új jelölés során közszolgálati médiaszolgáltatónként két új jelöltre kell javaslatot tenni, h) az új jelölést követo szavazás során a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – egyszeru többségével dönt a vezérigazgató kinevezésérol. (3) A Kuratórium a vezérigazgató kinevezésérol és munkaszerzodése – a Médiatanács javaslatának figyelembevételével megalkotott – tartalmáról szavazással dönt. A vezérigazgató munkaszerzodése határozatlan idotartamra kötheto meg. Amennyiben a megválasztott vezérigazgató nem fogadja el a munkaszerzodés-tervezet Kuratórium által meghatározott feltételeit, a módosított feltételeket tartalmazó munkaszerzodésrol a Kuratórium újra szavaz. Amennyiben a munkaszerzodés feltételeiben nincsen megegyezés, úgy új vezérigazgatót kell választani. (4) A vezérigazgató munkaviszonya a következo esetekben szunik meg a) felmentéssel, b) a munkaszerzodésben szabályozott felmondással, c) halállal, d) a 97. § (10)–(12) bekezdésben foglalt esetben, ha a Kuratórium a Közszolgálati Testület eloterjesztésére a megszüntetés mellett dönt. (5) Felmentéssel szunik meg a vezérigazgató munkaviszonya a) ha cselekvoképességét érinto gondnokság alá helyezték, b) ha a vele szemben lefolytatott büntetoeljárás eredményeként a bunösségét a bíróság – szabadságvesztés kiszabást tartalmazó – jogeros ítélete állapította meg, c) ha három hónapig rajta kívülálló okból nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, d) ha az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat megsérti, és az összeférhetetlenséget annak keletkezésétol számított harminc napon belül nem szünteti meg, e) ha bíróság foglalkozásától, vagy a közügyektol eltiltotta. (6) Felmentés esetén a munkaviszony megszunését a Kuratórium állapítja meg. (7) A vezérigazgató jogosult két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerzodésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá. 103. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen eloéletu, felsofokú végzettségu magyar állampolgár nevezheto ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) Szakmai gyakorlatnak tekintendo a musorkészítési, musorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggo muszaki, jogi, vezetoi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység. (3) Nem nevezheto ki a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, aki a választást megelozo két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, 32004 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám országgyulési képviselo, fopolgármester, fopolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviseloje volt. (4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója büntetlen eloélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a munka törvénykönyvében meghatározottakat kell alkalmazni. A közszolgálati médiaszolgáltatók vezetoire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok 104. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójára és vezeto állású munkavállalójára munkaviszonyának ideje alatt a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, foigazgatójára, foigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okokat kell megfeleloen alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokon kívül a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, vezeto állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezo tag, illetve olyan gazdasági társaság vezeto tisztségviseloje vagy felügyelo bizottsági tagja, amely a vezérigazgató vezetése alatt álló, illetve a vezeto állású munkavállalót foglalkoztató közszolgálati médiaszolgáltatóval üzleti kapcsolatban áll. Amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának vagy vezeto állású munkavállalójának közeli hozzátartozója sérti meg ezen eloírást, úgy azt a vezérigazgató, illetve a vezeto állású munkavállaló tekintetében felmerült összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a megfelelo jogkövetkezményeket kell alkalmazni. (3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezeto állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, muvészeti és más szerzoi jogvédelem alá eso tevékenység kivételével egyéb kereso foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra. (4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója – munkaszerzodésének megkötése elott – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (5) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezeto állású munkavállalója a közszolgálati médiaszolgáltató nevében nem köthet olyan szerzodést, amelyben másik félként maga, közeli hozzátartozója, illetve olyan gazdasági társaság szerepel, amelyben maga vagy közeli hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értéku joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Az e korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerzodést a közszolgálati médiaszolgáltató más munkavállalója sem kötheti meg. 105. § (1) A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány és a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okirata és a Kuratórium határozatainak keretei között irányítja a közszolgálati médiaszolgáltatót. Ennek keretében: a) dönt a musorrendrol, b) megállapítja a szervezeti és muködési szabályzatot, c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról, d) meghatározza, és a Kuratóriumnak jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról, e) elkészíti a mérleg-és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra eloterjeszti a kuratóriumnak, f) a 90. § (1) bekezdés p)–q) pontnak megfeleloen eloterjeszti a szerzodés engedélyezésére vonatkozó, illetve az elozetes jóváhagyást igénylo javaslatokat, g) gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettesek alkalmazását, h) gondoskodik mindazon további eloterjesztések elokészítésérol, amelyeket e törvény és a Közalapítvány alapító okirata vagy a Kuratórium határozata eloír, i) az Alappal együttmuködve gondoskodik a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységében közremuködok rendszeres médiaszakmai továbbképzésérol, j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban, k) az e törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. (2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója a Közszolgálati Közalapítványtól – a munkaszerzodésébe foglalt juttatásokon kívül – semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A közszolgálati médiaszolgáltatók felügyelo bizottsága 106. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a közös Felügyelo Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ellenorzi. A Bizottság jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati médiaszolgáltatók munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati médiaszolgáltatók könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértovel a közszolgálati médiaszolgáltatók költségére megvizsgáltatni. (2) A Bizottság elnökbol és négy tagból áll. (3) A Bizottság elnökét és tagjait a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott idore és feltételekkel – a munkavállalók által választott tag kivételével – a Kuratórium választja. (4) A Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg. (5) A Bizottság maga állapítja meg muködésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá. (6) A Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendo minden olyan jelentést, amely a közszolgálati médiaszolgáltatók – a Kuratórium közgyulési hatáskörébe tartozó – vagyoni jellegu ügyeire vonatkozik. (7) A közszolgálati médiaszolgáltatók belso ellenorzési szervezetei a Bizottság irányítása alá tartoznak. (8) A Bizottság szervezetére, muködésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Muködési Szabályzatának eloírásai az irányadóak. A közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálója 107. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók közös könyvvizsgálóját a Kuratórium választja két évre. Megbízatásának megszüntetése is a Kuratórium hatáskörébe tartozik. (2) A könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a gazdasági társaságokról szóló törvény keretei között, a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában kell meghatározni. A közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozása és gazdálkodása 108. § (1) Az Alap a 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásaiból támogatja a közszolgálati médiaszolgáltatók feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi musorszámainak eloállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét. (2) Az (1) bekezdés alapján rendelkezésre álló összegnek a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti elosztásáról a Közszolgálati Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) dönt. (3) A Tanács hét tagú, tagjai a következok: a) a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói, b) az Alap vezérigazgatója, c) az Állami Számvevoszék elnöke által – a Számvevoszék vezeto állású tisztségviseloi közül – esetileg delegált két tag. (4) A Tanács minden év szeptember 30-ig dönt az (1) bekezdésben meghatározott, a következo évben a közszolgálati médiaszolgáltatók musorszámaira, közszolgálati feladatainak ellátására rendelkezésre álló források elosztásáról. Döntése során figyelembe veszi az e törvényben és a Kódexben meghatározott közszolgálati célokat, illetve az egyes közszolgálati médiaszolgáltatók különleges feladatait. A Tanács döntését egyszeru többséggel hozza, döntését az Alap internetes honlapján nyilvánosságra hozza. A Tanács döntését különösen indokolt esetben – kétharmados szavazattöbbséggel – utólag módosíthatja. A módosításra irányuló döntést az Alap vezérigazgatója kezdeményezheti. (5) A Tanácsot az Alap vezérigazgatója – aki egyúttal a Tanács elnöke – hívja össze legkésobb minden év június 30-ig. A Tanács muködésének szabályait, ügyrendjét e törvény keretei között maga határozza meg. (6) Az Alap – a közszolgálati médiaszolgáltatók képviseletében és javára eljárva – a saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásainak terjesztésére vonatkozó szerzodéseket. (7) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak az általa irányított médiaszolgáltató tevékenységérol, ennek keretében kerül sor a mérleg-és eredmény-kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati médiaszolgáltatók Felügyelo Bizottságának véleményével együtt a Kuratórium elé kell terjeszteni. (8) A közszolgálati médiaszolgáltató – közszolgálati céljainak elosegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. (9) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre. 32006 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (10) A közszolgálati médiaszolgáltató szerzodéseirol külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerzodo fél cégszeru azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerzodo felek által teljesítendo szolgáltatást és ellenszolgáltatást. (11) A közszolgálati médiaszolgáltató és az Alap nem alanya a társasági adónak, és személyes illetékmentességet élvez. (12) Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók egymás közötti jogviszonyaiban történo beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekrol szóló törvény alkalmazási körébe. (13) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozatban rögzített irányelvek alapján a Médiatanács határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történo gazdálkodásnak a részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket – közszolgálati feladataik teljesítése céljából – milyen feltételekkel vehetik igénybe a közszolgálati médiaszolgáltatók. (14) A közszolgálati médiaszolgáltatók gazdálkodását az Állami Számvevoszék ellenorzi. NEGYEDIK RÉSZ A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK ÉS A SAJTÓTERMÉKEK FELÜGYELETE I. FEJEZET A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG Általános szabályok 109. § (1) A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv, amely kizárólag a törvényeknek van alárendelve. (2) A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány – jogszabályokban meghatározott – politikájának végrehajtásában. A Hatóság számára feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elo. (3) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkezo szervei: a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Hivatala. (4) A Hatóság évente beszámol tevékenységérol az Országgyulésnek. (5) A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata – különösen az elektronikus hírközlésrol szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfeleloen – a hírközlési piac zavartalan, eredményes muködésének és fejlodésének, a hírközlési tevékenységet végzok és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elosegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végzo szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelo magatartásának felügyelete. (6) A Hatóság a feladatát és a hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfeleloen gyakorolja. (7) Hírközlési hatósági hatáskört a Hatóságtól elvonni nem lehet. (8) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH) látja el. (9) A KFGH a Hivatal szervezetében és a foigazgató irányítása alatt önálló hatásköru szervezeti egységként muködik. 110. § A Hatóság a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint: a) nyilatkozik a hatáskörével összefüggo jogszabályalkotási és -módosítási igényekrol és javaslatokról, b) felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac muködését, c) folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít, d) piacelemzést végez, e) eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben, f) eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerzodéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban, g) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat, h) a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában, i) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke és elnökhelyettese 111. § (1) Az Elnök a) ellátja a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság vezetését, b) gyakorolja a 110. §-ban meghatározott hatáskörökbol a külön jogszabály alapján az Elnököt megilleto hatásköröket, c) a 134. § szerint eloterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint éves intézményi költségvetési beszámolóját, d) javaslatot tesz a hírközlést és a médiaszolgáltatásokat érinto jogszabály módosítására, e) a minosített adat védelmérol szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt adatok minosítésérol. (2) Az Elnök további feladatai: a) összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit, aa) addig az idopontig, ameddig az Országgyulés nem választja meg a Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal, ab) a Médiatanács elnökévé történo megválasztását követoen szavazati joggal, b) intézkedik a Médiatanács üléseinek elokészítésérol, c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is, d) kinevezi a Hivatal foigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is, e) a foigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a foigazgató-helyetteseket, f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Média-és Hírközlési Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Muködési Szabályzatát, h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történo kapcsolattartás és egyeztetés során, i) minden év február 28-ig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének fobb mutatószámait, valamint június 30-ig az elozo évi gazdálkodásának éves értékelését, j) évente megállapítja a szakmai elokészíto munkákkal kapcsolatos feladatokat, k) jelzi az elektronikus hírközlésért felelos miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyezteto körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére, l) az állam nevében megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél, m) a Hatóság nevében évente együttmuködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal, n) a hírközlés területén másodfokú szervként jár el a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében, o) a foigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a KFGH igazgatóját. (3) Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre. (4) Elnöknek olyan személy nevezheto ki, aki az országgyulési képviselok választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen eloéletu, nem áll a tevékenységének megfelelo foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsofokú végzettséggel és legalább három év musorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggo közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, muszaki vagy vezetoi (vezeto testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik. (5) Az Elnök a (3) bekezdésben meghatározott idotartam lejárta után újból kinevezheto. (6) Az Elnököt nem lehet utasítani feladatkörének ellátásával és hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában. Az Elnök – a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében – egyedi döntésre a Hivatalnak utasítást nem adhat. 112. § (1) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan idore történo kinevezésére. Az elnökhelyettes kinevezésére a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat megfeleloen alkalmazni kell. 32008 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Muködési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult – megfeleloen körülírt felhatalmazással – az érintett elnökhelyettesre delegálni. E delegált hatáskörében eljárva az elnökhelyettes nem utasítható a másodfokú hatósági döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Muködési Szabályzat határozza meg. (3) Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elnök esetében a miniszter jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkár jogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. (4) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk idotartama közszolgálati jogviszonyban töltött idonek, illetoleg nyugdíjra jogosító szolgálati idonek számít. (5) Az Elnök – a kinevezését követoen haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen eloéletu és nem áll a tevékenységének megfelelo foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az Elnök igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. (6) A miniszterelnök az Elnöknek az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszunéséig kezeli, és bármikor felhívhatja az Elnököt az (5) bekezdés szerinti adatok igazolására. (7) Az elnökhelyettes tekintetében az (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot az elnökhelyettes vonatkozásában az Elnök gyakorolja. 113. § (1) Az Elnök megbízatása megszunik, ha a) a megbízatás idotartama lejár, b) lemond, c) meghal, d) a miniszterelnök a (2) bekezdés szerint felmenti. (2) A miniszterelnök felmenti az Elnököt, ha a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követo harminc napon belül nem szünteti meg, b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetoeljárás eredményeként az Elnök bunösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelo foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogeros ítélete állapította meg, c) cselekvoképességet érinto gondnokság alá helyezték, d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredo feladatainak. (3) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszunése esetén az Elnököt a megszunéskori havi illetménye kétszeresének megfelelo összegu végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszunésétol számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként. (4) Az elnökhelyettes megbízatása megszunik, ha a) lemond, b) meghal, c) az Elnök az (5) bekezdés szerint felmenti, d) az Elnök a (6) bekezdés szerint visszahívja. (5) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, ha a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követo harminc napon belül nem szünteti meg, b) ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetoeljárás eredményeként az elnökhelyettes bunösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelo foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogeros ítélete állapította meg. (6) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni. (7) A megbízatás (4) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszunése esetén az elnökhelyettest a megszunéskori havi illetménye kétszeresének megfelelo összegu végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszunésétol számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (8) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszunése után egy éven át a) nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezeto tisztségviselojeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette. A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Hivatala 114. § (1) A Hivatal élén az Elnök által határozatlan idore kinevezett foigazgató áll. (2) A Hivatal gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökbol a külön jogszabály alapján a Hivatalt megilleto hatásköröket, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat. (3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához. (4) A KFGH élén az Elnök által a foigazgató javaslatára határozatlan idore kinevezett igazgató áll, felette a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés, illetve a visszahívás kivételével – a foigazgató gyakorolja. A KFGH igazgatója kinevezésének, felmentésének, illetve visszahívásának feltételeire a 117. §-nak a foigazgató-helyettesre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott ügyekben a KFGH jár el. A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság foigazgatója és foigazgató-helyettese 115. § (1) A foigazgatót az Elnök nevezi ki. (2) A foigazgató kinevezésére a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat megfeleloen alkalmazni kell. (3) A foigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. (4) A foigazgatót nem lehet utasítani az elsofokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során. (5) A foigazgató megbízatása megszunik, ha a) tisztségérol lemond, b) meghal, c) az Elnök a (6) bekezdés szerint felmenti, d) az Elnök a (7) bekezdés szerint visszahívja. (6) Az Elnök felmenti a foigazgatót, ha a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követo harminc napon belül nem szünteti meg, b) ha a foigazgatóval szemben lefolytatott büntetoeljárás eredményeként a foigazgató bunösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a foigazgató tevékenységének megfelelo foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogeros ítélete állapította meg. (7) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti a foigazgató megbízatását. A visszahívást indokolni kell. (8) A foigazgató megbízatásának megszunése után egy éven át a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezeto tisztségviselojeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét foigazgatóként hozott döntése érintette. (9) A megbízatás (5) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszunése esetén a foigazgatót a megszunéskori havi illetménye kétszeresének megfelelo összegu végkielégítés illeti meg. Ha a foigazgató három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszunésétol számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként. (10) A foigazgató tekintetében a 112. § (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a 112. § (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot a foigazgató vonatkozásában az Elnök gyakorolja. 32010 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 116. § A foigazgató feladatai: a) az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének minosül, b) gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökbol a külön jogszabály alapján a foigazgatót megilleto hatásköröket, c) biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony muködését, d) javaslatot tesz az Elnöknek a foigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében, az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével, e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételérol, f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Médiatanács ülésein, g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által – a Médiatanács és tagjai esetében a Médiatanács elnökeként – meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson, h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként – e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket. 117. § (1) A foigazgató javaslatára az Elnök jogosult foigazgató-helyetteseket kinevezni. A foigazgató-helyettesek számát és feladatkörét a Hatóság Szervezeti és Muködési Szabályzatában kell meghatározni. (2) A foigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyulési képviselok választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen eloéletu, nem áll a tevékenységének megfelelo foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsofokú végzettséggel és legalább három év, a musorszórással, a médiaszolgáltatással, a média hatósági felügyeletével, az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggo közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, muszaki vagy vezetoi (vezeto testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik. (3) A foigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. (4) A foigazgató-helyettesre a foigazgatóra vonatkozó, a 115. § (5)–(10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. Összeférhetetlenségi szabályok 118. § (1) Az Elnök, az elnökhelyettes, a foigazgató, a foigazgató-helyettes nem lehet a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, fopolgármester, fopolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyulés elnöke és alelnöke, országgyulési képviselo, az Európai Parlament tagja, b) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelo bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, a Hatóság Elnökének kivételével a Médiatanács elnöke, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, c) helyi vagy megyei önkormányzati képviselo, kormánytisztviselo, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviseloje vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, d) hírközlési vagy médiaszolgáltató, musorterjeszto, reklámügynökség, sajtóterméket kiadó, lapterjeszto vállalkozás vezeto tisztségviseloje, vezeto testületének tagja, felügyelo bizottsági tagja, e) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, musorforgalmazóval, musorterjesztovel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával vagy lapterjesztovel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, f) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatást, musorforgalmazást, musorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel, g) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan muködo részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértéku – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, h) az a)–b) és d) pontok alá eso személy közeli hozzátartozója. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) Az (1) bekezdés e) pont vonatkozásában nem minosül összeférhetetlennek a tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. (3) Az Elnök, az elnökhelyettes, a foigazgató és a foigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet. A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság beszámolója 119. § (1) A Hatóság minden év május 31-ig beszámolót terjeszt az Országgyulés elé az elozo évi tevékenységérol. A beszámolóban: a) értékeli az elektronikus hírközlési piac muködését és fejlodését, b) értékeli az elektronikus hírközlési tevékenységet végzok és a felhasználók érdekei védelmének céljából hozott döntéseket, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elosegítése érdekében tett intézkedéseket az elektronikus hírközlési ágazatban, c) tájékoztatást ad az elektronikus hírközlési tevékenységet végzo szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelo magatartásának felügyeletérol, továbbá d) értékeli az általa az állam tulajdonában álló korlátos eroforrásokkal való gazdálkodás következményeit. (2) A beszámolót nyomtatott formában és a Hatóság, valamint az elektronikus hírközlésért felelos miniszter által vezetett minisztérium honlapján is közzé kell tenni. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács 120. § (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményezo, tanácsadó szerve. (2) Az NHIT öt tagból álló testület. Az NHIT elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. (3) Az NHIT tagjai – köztük az NHIT elnöke és alelnöke – a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezok körébol kerül ki. (4) A tagok közül a) két tagot a Médiatanács, b) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia delegál. (5) Az NHIT csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók. (6) Az NHIT elnökének, alelnökének és tagjainak megbízása négy évre szól. (7) A megüresedett helyet az erre jogosult szerv vagy személy harminc napon belül köteles betölteni. (8) Az NHIT elnöke, alelnöke és tagja lehet kormánytisztviselo vagy köztisztviselo. (9) Az NHIT elnöke az államtitkár illetménye hatvanöt százalékának megfelelo mértéku, az NHIT alelnöke az államtitkár illetménye hatvan százalékának megfelelo mértéku, míg az NHIT tagja az államtitkár illetménye ötvenöt százalékának megfelelo mértéku tiszteletdíjban részesül kinevezésétol megbízatása megszunéséig, továbbá az elnök, az alelnök és a tagok költségtérítésre jogosultak. 121. § (1) Az NHIT véleményezi a Kormány felé az informatika, a hírközlés és a média területén a) az információs társadalom kialakításának programját, az információs kultúra elterjesztésére, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntéseket, b) a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározását, c) a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatos döntéseket, továbbá d) a hírközlési piac szabályozásának kialakítására, a piacon muködok esélyegyenloségének elosegítésére, e) a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására, f) a rádió-távközlési nemzetközi értekezleteken képviselendo magyar álláspontra vonatkozó, valamint g) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai eloterjesztésekre, az információs társadalom kialakításának programjára vonatkozó döntéseket. (2) Az NHIT véleményezi a) a frekvenciafelhasználás általános elveinek meghatározását, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit, 32012 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint az érintett miniszterek között – a frekvenciagazdálkodás körében – felmerült vitás kérdéseket, c) a Kormány, a miniszterelnök vagy az elektronikus hírközlésért felelos miniszter felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggo eloterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet, d) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai eloterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját. (3) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviseloit tanácskozási joggal meghívhatja. (4) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait – az összeférhetetlenségrol való döntés kivételével – szótöbbséggel hozza, szavazategyenloség esetében az elnök szavazata dönt. (5) Az NHIT muködésének rendjét maga állapítja meg. (6) Az NHIT muködéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át. (7) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevoszék ellenorzi. Az NHIT feladatai teljesítésérol évente jelentést készít az Országgyulés illetékes bizottságának. 122. § (1) Az NHIT Irodája (a továbbiakban: Iroda) a Hatóság szervezeti egysége, melynek vezetoje irodaigazgató cím használatára jogosult. (2) Az Iroda ellátja az NHIT muködésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz szükséges adminisztratív tevékenységet. (3) Az Iroda Feladat-és Hatásköri Szabályzatát – az NHIT elnökének egyetértésével – az Elnök hagyja jóvá. (4) Az Iroda adminisztrációs tevékenységét – az NHIT határozatainak és az NHIT elnöke utasításainak megfeleloen – az Iroda vezetoje irányítja. (5) Az Iroda a 121. § (1)–(2) bekezdés alapján az NHIT által a Kormánynak, illetve a miniszterelnöknek adandó véleményhez az NHIT részére tárgyalási, illetve döntés-elokészíto anyagokat készít. (6) Az NHIT elnöke közvetlenül irányítja az Irodának a 121. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-elokészíto anyagok készítésére vonatkozó szakmai tevékenységét. (7) Az Elnök az Iroda vezetojével kapcsolatos munkáltatói jogkörök közül a közszolgálati jogviszony létesítését és megszunését az NHIT elnökének javaslata alapján gyakorolja, egyebekben a munkáltatói jogokat az NHIT elnöke gyakorolja. II. FEJEZET A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA A Médiatanács jogállása és szervezete 123. § (1) A Médiatanács a Hatóság önálló hatásköru, az Országgyulés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkezo szerve. A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja. (2) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók. (3) A Médiatanács székhelye Budapest. (4) A Hivatal a Médiatanács hivatali szerve. (5) A Médiatanács, illetve annak tagja a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külso szakértot is alkalmazhat. A Médiatanács választása 124. § (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyulés – a jelenlévo országgyulési képviselok kétharmadának szavazatával – kilenc évre választja egyideju, listás szavazással. (2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyulési képviselok választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen eloéletu, nem áll a tevékenységének megfelelo foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsofokú végzettséggel és legalább három év musorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggo közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, muszaki vagy vezetoi (vezeto testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) A Médiatanács tagjaira a) legfeljebb hatvan, de legkésobb harminc nappal a tagok megbízatása idotartamának letelte elott, b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszunésérol való tudomásszerzéstol számított harminc napon belül, az országgyulési képviselocsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (a továbbiakban: jelölobizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot. (4) A jelölobizottság tagjai minden szavazás során az oket jelölo országgyulési képviselocsoport létszámának megfelelo mértéku szavazattal rendelkeznek. (5) A jelölobizottság felállításáról szóló országgyulési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi ido áll az országgyulési képviselocsoportok rendelkezésére a jelölobizottsági tagok jelölésére. A jelölési folyamat megkezdheto abban az esetben is, ha valamely képviselocsoport nem jelöl tagot a jelölobizottságba az országgyulési határozatban meghatározott határidon belül. (6) Ha a jelölobizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a meghatározott határidon belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölobizottság a második jelölési körben a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. (7) Ha a jelölobizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a második jelölési körben sem tud nyolc napon belül négy jelöltet állítani, akkor a mandátuma megszunik, és új jelölobizottságot kell felállítani. (8) Ha a jelölobizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben az ott meghatározott határidon belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölobizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. (9) Ha a jelölobizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a második jelölési körben sem tud nyolc napon belül jelöltet állítani, akkor megszunik a mandátuma, és új jelölobizottságot kell felállítani. 125. § (1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és idopontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. (2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve – ha megválasztására hivatali elodje megbízatásának megszunését megelozoen kerül sor – hivatali elodje megbízatásának megszunésekor hivatalba lép. (3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszunik, akkor ezzel egyidejuleg megszunik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és idopontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról az Országgyulés jelenlevo képviseloinek kétharmada dönt. (4) Ha az Országgyulés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülésösszehívási és -vezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történo megválasztásáig él. (5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, felmentéssel, vagy kizárással szunt meg. (6) Az új tag megbízatása a Médiatanács korábban megválasztott tagjai megbízatásának hátralévo idejére szól. (7) A Médiatanács elnöke megbízatási idotartama a Hatóság elnöki megbízatásának idotartamához kötött. 126. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követoen a Médiatanács elnöke részére haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen eloéletu és nem áll a tevékenységének megfelelo foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszunéséig kezeli, és bármikor felhívhatja a tagot az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására. (3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt. Összeférhetetlenségi szabályok 127. § (1) A Médiatanács elnökére és tagjaira a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint foigazgatójára és foigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfeleloen irányadók. 32014 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) A Médiatanács tagja vonatkozásában nem minosül összeférhetetlennek a sajtótermék kiadójával vagy alapítójával létrehozott, tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, vagy tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkaviszony, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. A Médiatanács tagjainak kötelezettségei 128. § (1) A Médiatanács tagja a feladata ellátása során tudomására jutott minosített adatot és üzleti titkot köteles megorizni. (2) A Médiatanács tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyulés elnöke elott a 3. számú melléklet szerinti esküt tesz. (3) A Médiatanács tagja az országgyulési képviselokre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, elso ízben a megválasztását követo harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenorzésére az országgyulési képviselok vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenorzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Médiatanács tagjai megbízatásának megszunése 129. § (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszunik: a) a Médiatanács megbízatási idejének lejártával, b) lemondással, c) az összeférhetetlenség megállapításával, d) felmentéssel, e) kizárással, f) a tag halálával. (2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha a 126. § (1) bekezdésben foglalt igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget. (3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétol, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés idopontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszunt. A Médiatanács elnöke, illetoleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának idopontjától a tisztségébol eredo jogkörét nem gyakorolhatja. (4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszunését az (1) bekezdés b), valamint f) pont esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pont esetében a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszunését a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. (5) Felmentéssel szunik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját cselekvoképességét érinto gondnokság alá helyezték. (6) Kizárással szunik meg a megbízatás, a) ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredo feladatainak, b) ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetoeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bunösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a Médiatanács elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelo foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogeros ítélete állapította meg. (7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségrol, felmentésrol vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekrol megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyulésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségrol, a felmentésrol vagy a kizárásról a jelenlévo képviselok kétharmadának szavazatával az Országgyulés dönt. (8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el. (9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszunése után egy éven át a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezeto tisztségviselojeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozott döntése érintette. (10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszunése esetén a Médiatanács elnökét és tagját a megszunéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelo összegu végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszunésétol számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot egyhavi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként. A Médiatanács tagjainak díjazása 130. § (1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye hatvan százalékának megfelelo mértéku tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult. (2) A Médiatanács tagja az államtitkár illetménye hetvenöt százalékának megfelelo mértéku tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult. A Médiatanács muködése 131. § (1) A Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz. (2) Ha a Médiatanács elnöke a Médiatanács ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a Médiatanács tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követoen látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet. A Médiatanács feladatai 132. § A Médiatanács a 181–182. §-okkal összhangban: a) ellenorzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között, b) ellátja az állami tulajdonban lévo, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos eroforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát, c) ellátja a törvényben eloírt felügyeleti és ellenorzési feladatokat, d) musorfigyelo és -elemzo szolgálatot muködtet, e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetérol, f) rendszeresen ellenorzi a vele kötött hatósági szerzodések megtartását, g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, i) beszámolót készít a musorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítésérol az Európai Bizottság részére, j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelos miniszternél e törvény módosítását, k) kezdeményezo szerepet vállal a médiamuveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplok médiamuveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes idoszakos beszámoló elkészítésében, l) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait. A Médiatanács beszámolója 133. § (1) A Médiatanács minden év május 31-ig eloterjeszti az Országgyulésnek a megelozo évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban értékelnie kell: a) a szólás-, vélemény-és sajtószabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét, b) a médiaszolgáltatók és musorterjesztok tulajdoni helyzetének alakulását, c) a médiaszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét, d) a médiaszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását. 32016 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) A beszámolót nyomtatott formában, valamint az audiovizuális politikáért felelos miniszter által vezetett minisztérium és a Hatóság honlapján közzé kell tenni. A Hatóság és a Médiatanács gazdálkodása 134. § (1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelo alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggo kiadásokat saját bevételébol és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételébol – a bírság kivételével – évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelo mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következo években a Hatóság muködésének, feladatai ellátásának fedezetére használható fel, más célra nem vonható el. (2) A Hatóság egységes költségvetését az Országgyulés a jelen törvény rendelkezéseinek megfeleloen önálló törvényben a (4) bekezdésben és a 136. § (3) bekezdésben meghatározott források terhére hagyja jóvá, melyben egyúttal dönt a Hatóság elozo évi költségvetésében esetlegesen képzodött tényleges maradvány – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti tartalék, illetve a képzodésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány – felhasználásáról. A képzodésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfeleloen használható fel. Az Elnök jogosult a jóváhagyott egységes költségvetés kiadási eloirányzatai közötti átcsoportosításra azzal, hogy a Médiatanács költségvetését is érinto átcsoportosításhoz a Médiatanács felhatalmazása szükséges. A Médiatanács a Hatóság egységes költségvetésén belül a 135. § szerinti gazdálkodási autonómiával rendelkezik. (3) A Hatóság egységes költségvetését tartalmazó törvényjavaslatot az Országgyulés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelozo év október 31-ig – az Elnök szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján, mely tartalmazza a Médiatanácsnak a Médiatanács által jóváhagyott költségvetés-tervezetét – nyújtja be az Országgyulésnek. Az új költségvetés jóváhagyásáig a Hatóság, illetve a Médiatanács a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján muködik. (4) A Hatóság saját bevételét képezik a frekvencia díjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú muködtetésére kell felhasználni. A befolyt saját bevételekrol és azok felhasználásáról, valamint a költségvetési hozzájárulás felhasználásáról készült kimutatást a Hatóság internetes honlapján évente közzéteszi. (5) A frekvencia díjakat és az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét a Kormány rendeletben határozza meg. A frekvencia díjak azon részét, amelyet a Hatóság – a (2) bekezdésben meghatározott törvény alapján – muködésére nem használ fel, illetve amelyekbol nem képez az (1) bekezdés szerinti tartalékot – az Elnök rendelkezése alapján –, befizeti az Alapba. Az Elnök a rendelkezésében megjelöli, hogy a jelen bekezdés szerint befizetett összeg milyen közérdeku célra, milyen módon használható fel. Az Alap a jelen bekezdés szerint átutalt összeget kizárólag az Elnök rendelkezései szerint, az általa megjelölt célra használhatja fel. Az Alap vezérigazgatója a felhasználás során közérdekbol kérheti az Elnöktol a rendelkezés szerinti cél, illetve a felhasználási szabályok módosítását. Az Elnök az Alap vezérigazgatójának kérelmét elutasíthatja, vagy részben vagy egészben jóváhagyhatja, illetve új közérdeku célt és felhasználási szabályokat jelölhet meg. Ha az Alap az átutalt összeget nem az elnöki rendelkezésnek megfeleloen használja fel, köteles az annak megfelelo összeget az Elnök felhívása alapján a Hatóság részére haladéktalanul visszautalni. A Hatóság az ily módon visszautalt összegbol tartalékot képez, melybol az Elnök döntése szerint új közérdeku cél meghatározásával támogatást nyújthat az Alapnak, vagy azt, illetve annak egy részét közvetlenül a hírközlési és a kapcsolódó piacok, illetve a fogyasztói jólét fejlesztésével összefüggo közérdeku célra használhatja fel. A Hatóság a befizetést – ide nem értve a tartalékból történo támogatást – a tárgyévet követo év március 31-ig teljesíti. A frekvencia díjak azon része, amelyet az Elnök a jelen bekezdés szerint a tárgyév december 31-ig az Alapba befizetendoként megjelöl, valamint a jelen bekezdés szerint képzett tartalék – tekintettel a (2) és (12) bekezdésekben foglaltakra is – nem minosül tényleges maradványnak. (6) A Hatóság hírközlési hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai felügyeleti tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó elozo üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35 százaléka, a postai szolgáltató esetében postai szolgáltatásaiból származó elozo üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2 százaléka, elozo évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített idoarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül a Kormány évente rendeletben határozza meg. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (7) A felügyeleti díjat negyedévente – a negyedév végéig – kell a Hatóság részére befizetni. (8) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság éves beszámolójának elfogadását követoen – a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig – a tárgyévet követo évben fizetendo felügyeleti díjban jóvá kell írni. (9) A Hatóság a hírközlés és a média területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a hírközlési és médiajog, a verseny-és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési és a médiajoggal, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra – jogosult felhasználni az elozo évben a hírközlési és médiapiac szereploitol befolyt bírságok teljes összegét. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következo évre átviheto, és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható. (10) Az Országgyulés a – (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfeleloen eloterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt a (2) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 136. § (15) bekezdés szerinti mellékletet is. E zárszámadási törvény esetében a benyújtási határido minden év május 31. (11) A Hatóság és a Médiatanács gazdálkodását az Állami Számvevoszék ellenorzi. (12) A (2) bekezdés tekintetében kötelezettségvállalásnak minosül minden olyan, a Hatóság, illetve az Alap belso utasításának megfeleloen megtett jognyilatkozat, amely alapján a (2) bekezdés szerinti külön törvényben foglalt egységes költségvetés terhére fizetési kötelezettség keletkezik. 135. § (1) A Médiatanács a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszeru alkalmazásával gazdálkodik, számláit a Kincstár vezeti. (2) A Médiatanács költségvetését az Országgyulés a Hatóság egységes költségvetésének részeként, abban elkülönítve, a Hatóság költségvetésérol szóló törvényben, az Alap, e törvény 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásai közül a Médiatanács muködési költségeinek fedezetére fordítható összeg terhére hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetése kiadási eloirányzatai közötti átcsoportosításra. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alap 136. § (1) Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelo-és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú musorszámok gyártása és támogatása, az elsoként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zenemuvek támogatása, az Archívum és egyéb vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése. (2) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel. (3) Az Alap pénzügyi forrásai: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a musorszolgáltatási szerzodésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálati hozzájárulás, a frekvencia díjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdés alapján az Alaphoz utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (9) bekezdés alapján befizetett támogatás, a központi költségvetési céltámogatások, a vagyonhasznosításból, illetve a kereskedelmi tevékenységbol származó bevételek, a kamatbevételek továbbá az önkéntes befizetések. (4) A Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. A közszolgálati hozzájárulás mértékét e törvény 4. számú melléklete határozza meg. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlo részletben elore, minden hónap harmadik napjáig fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára. (5) A Magyar Állam képviseletében eljárva az audiovizuális politikáért felelos miniszter legfeljebb hét évre szóló szerzodést köthet az Alappal a közszolgálati hozzájárulás megfizetésérol. A szerzodés megkötéséhez nem szükséges az államháztartásról szóló törvényben eloírt, külön országgyulési felhatalmazás. (6) Az Alap jogi személy, kezeloje a Médiatanács. (7) Az Alap köteles a Kincstárban pénzforgalmi számlát vezetni. (8) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentos befolyásoló ereju médiaszolgáltató éves reklámbevételének két és fél százalékát új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E kötelezettség az Alap részére befizetett pénzösszeggel, vagy az Alap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új 32018 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendo. A médiaszolgáltató az így befizetett, illetve támogatásra fordított pénzösszeget társasági adóalapjából levonhatja. (9) Az Alapba történo önkéntes befizetés közérdeku kötelezettségvállalásnak minosül. Amennyiben az Alapba történo önkéntes befizetés a Hatósággal vagy a Médiatanáccsal kötött hatósági szerzodésben foglalt vállaláson vagy a Médiaés Hírközlési Biztossal kötött megállapodáson alapul, az önkéntes befizetést az e megállapodásokban foglaltaknak megfeleloen kell felhasználni. (10) Az Alap támogatáspolitikáját, éves tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el. Az Alap pénzügyi forrásainak és nyilvántartásaiban szereplo eszközeinek a támogatáspolitikában, illetve éves tervben nem szereplo felhasználásához, illetve az ezek terhére történo, a támogatáspolitikában, illetve éves tervben nem szereplo kötelezettségvállaláshoz, valamint az Alap finanszírozási körén kívülre történo, a Médiatanács által meghatározott összeghatárt meghaladó kifizetéshez a Médiatanács elozetes jóváhagyása szükséges. (11) Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört – ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is – a Médiatanács elnöke gyakorolja. (12) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésrol, a munkabérrol és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört. (13) Az Alap vezérigazgatójára és vezérigazgató-helyettesére a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint foigazgatójára és foigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)–(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfeleloen irányadók. (14) Az Alap Felügyelo Bizottságának elnökét és négy tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg. (15) Az Alap éves költségvetését – a 134. § (2) bekezdés szerinti önálló törvény mellékleteként – az Országgyulés hagyja jóvá. (16) Az Alap kezelésének részletes szabályait a Médiatanács határozza meg és az audiovizuális politikáért felelos miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján, továbbá a Hatóság honlapján közzéteszi. (17) Az Alap részére a 109/2010. (X. 28.) OGY határozat alapján átadott, valamint az Alap által egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek – Alap által történo – gyakorlása, az átadott, illetve az egyéb jogcímen szerzett vagyon hasznosítása, a vagyonnal történo gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá. (18) Az Alap személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak, valamint a helyi adónak. 137. § (1) A közszolgálati célú musorszámok, valamint a közösségi médiaszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani. (2) Az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket a Médiatanács hagyja jóvá. (3) Az Alap a jóváhagyott általános pályázati feltételek alapján készíti el és teszi közzé a pályázati felhívásokat. A pályázatok elbírálásának módját az általános pályázati feltételekben kell szabályozni. (4) Az Alap – a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban foglalt céljai elérése érdekében – a megfelelo minoségu médiatartalom eloállításának elosegítése érdekében biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatások tartalmának eloállításában részt vevok továbbképzését. Az Alap a szükséges képzést jogosult kereskedelmi tevékenysége keretein belül szervezni. A Médiatanács Médiatudományi Intézete 138. § (1) A Médiatanács Médiatudományi Intézete (a továbbiakban: Intézet) a Hatóság önálló szervezeti egysége, amely a Médiatanács muködését segíti, illetve önálló tudományos tevékenységet végez. Az Intézet vezetoje és tagjai a Hatóság köztisztviseloi. (2) Az Intézet munkájának felügyeletét a Médiatanács látja el. (3) Az Intézet feladatai: a) a Médiatanács muködésének támogatása kutatási és elemzési feladatok ellátása útján, b) a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatások elvégzése, c) szakmai kiadványok megjelentetése, d) szakmai konferenciák szervezése, e) egyéb, a Médiatanács által az Intézet számára meghatározott feladat. (4) Az Intézet megbízással külso szakértoket is igénybe vehet. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám III. FEJEZET A MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI BIZTOS Általános szabályok 139. § (1) A Hatóság részeként Média-és Hírközlési Biztos (a továbbiakban: Biztos) muködik. A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve médiaszolgáltatást igénybe vevo felhasználókat, elofizetoket, nézoket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve sajtótermék olvasóit megilleto, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos jogok, valamint méltánylást érdemlo érdekek érvényesülésének elosegítésében muködik közre. A Biztos eljár az e törvényben meghatározott ügyekben. (2) A Biztost az Elnök nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A Biztos foosztályvezetoi besorolású köztisztviselo. A Biztos a jelen Fejezet szerinti feladatai ellátása körében nem utasítható, tevékenységérol az Elnöknek, illetve a Médiatanácsnak számol be a 143. §-ban meghatározott módon. (3) A Biztosra megfeleloen alkalmazni kell a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat. (4) A Biztost a feladatai ellátásában az általa vezetett Média-és Hírközlési Biztos Hivatala (a továbbiakban: Biztos hivatala) segíti, a Biztos hivatalának köztisztviseloit az Elnök nevezi ki, illetve menti fel, felettük a kinevezés és a felmentés kivételével a Biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat. (5) A Biztos hivatalának muködését, szervezeti felépítését, belso és külso kapcsolatrendszerét a Hatóság Szervezeti és Muködési Szabályzata és a Biztos hivatalának ügyrendje határozza meg. A Biztos hivatalának ügyrendjét a Biztos készíti elo és az Elnök hagyja jóvá. (6) A Biztos hivatalának költségvetését a Hatóság költségvetésén belül, elkülönítetten kell megállapítani. 140. § (1) Valamely médiaszolgáltatás, sajtótermék, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos olyan magatartás észlelése esetén, amely a médiaszolgáltatásra vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó szabály megsértésének nem minosül, illetve nem tartozik a Médiatanács, az Elnök és a Hivatal hatáskörébe, de a médiaszolgáltatást, a sajtóterméket, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevo felhasználók, elofizetok, fogyasztók, valamint a nézok vagy hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja, a) az, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye áll fenn, vagy b) a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha az érdeksérelem a fogyasztók jelentos számát érinti, vagy érintheti, a Biztos Hivatalánál panasszal élhet. (2) Az Elnökhöz, a Hivatalhoz, illetve a Médiatanácshoz érkezett olyan kérelmeket, illetve bejelentéseket, amelyek tartalmuk szerint megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, és tartalmazzák a 141. § (5) bekezdés szerinti adatokat, az Elnök, a Hivatal, illetve a Médiatanács öt munkanapon belül átteszi a Biztoshoz, aki azt a továbbiakban hozzá érkezett panaszként bírálja el. Errol, a tényrol, valamint az áttételrol a kérelmezot, illetve a bejelentot az áttétellel egyidejuleg értesíteni kell. A Biztos erre irányuló panasz hiányában hivatalból is jogosult intézkedni, amennyiben az (1) bekezdés b) pontban meghatározott érdeksérelemrol egyéb úton tudomást szerez. A Biztos eljárása 141. § (1) A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat, hatósági ügy érdemében döntést nem hozhat. A 140. § (1) bekezdés szerinti panasz nem hatósági ügy. A Biztos a 140. § (1) bekezdés szerinti panaszokkal kapcsolatos eljárása során a 140–141. § szerint jár el. Eljárása során, a panasz kivizsgálása érdekében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben megfeleloen alkalmazza a Ket. hatósági ellenorzésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint eljárási alapelveit. A Biztos köteles az eljárását a 151. §-ban foglalt határido szerint lefolytatni. (2) Az (1) bekezdés szerinti határidobe nem számít bele a) az (5) bekezdés szerinti hiánypótlás ideje, b) a 142. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás ideje, c) a 142. § (2) bekezdés szerinti eljárás ideje, d) a 142. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel ideje, valamint e) a 142. § (8) bekezdés szerinti közléstol számított azon ido, amíg a szolgáltató vagy kiadó nyilatkozatot tesz, állást foglal, illetve értesíti a Biztost a megtett intézkedésrol. 32020 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) A Biztos a panaszt megvizsgálja, és ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, vagy az abban szereplo érdeksérelem illetoleg annak közvetlen veszélye csekély jelentoségu, illetve a panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, errol a panaszost tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre, illetve médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályban, illetve elofizetoi szerzodésben meghatározott jogairól és kötelezettségeirol, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról. Amennyiben a panaszban foglaltak a Hivatal, az Elnök, a Médiatanács vagy más szerv hatósági hatáskörébe tartoznak, a Biztos tizenöt napon belül átteszi a hatósági hatáskörrel rendelkezo szervnek, errol egyidejuleg értesíti a panaszost. (4) A panaszos kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Biztos kivonatot készít a panaszról akként, hogy abból a panaszos kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható. A Biztos a panasz kivizsgálása céljából, a kivizsgálásra irányuló eljárás befejezését követo egy évig kezeli a panaszosnak a panasszal közvetlenül összefüggo azon személyes adatait, amelyek az eljárás során a Biztos tudomására jutottak. Erre a tényre a panaszos figyelmét fel kell hívni. (5) A panaszban meg kell jelölni a panaszos nevét és lakcímét vagy levelezési címét, a Biztos intézkedésére okot adó fennálló vagy fenyegeto érdeksérelmet, illetoleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az érdeksérelem, illetve annak közvetlen veszélye valószínusítheto, valamint a 140. § (1) bekezdésben foglalt egyéb feltételek fennállását valószínusíto, illetve igazoló körülményeket. Hiányos panasz esetén – amennyiben a rendelkezésre álló adatok szerint a jelentos érdeksérelem valószínusíthetoen fennáll – a Biztos a panaszost határido megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. Egyebekben hiányos panasz esetén, vagy akkor, ha a panaszos a felhívás ellenére a hiánypótlást nem, vagy nem megfeleloen teljesítette, a beadvány nem tekintheto panasznak, ezért a Biztos nem jár el. 142. § (1) A Biztos a panasz, illetve az egyéb úton tudomására jutott, a 140. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely média-, illetve hírközlési szolgáltatótól, vagy sajtótermék kiadójától az érdeksérelemmel összefüggo adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot kérhet, valamint megfeleloen alkalmazhatja a Ket. hatósági ellenorzésre, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerinti egyéb eszközöket. Az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltató tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, nyilatkozatot a Biztos számára szolgáltatni, abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minosül. A Biztos köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani, azt az adatközlo kérésére zárt iratként kezeli. (2) Amennyiben az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltató vagy sajtóterméket kiadó a kért adatot a Biztos számára határidoben nem szolgáltatja, a Biztos a Hivatalhoz fordul. A Hivatal a Biztos kezdeményezésére a Biztos által megjelölt, az érdeksérelemmel összefüggo adat szolgáltatására kötelezi az érintett média-, vagy hírközlési szolgáltatót, illetve kiadót az (1) bekezdésnek megfeleloen. Az adatszolgáltatásra megfelelo határidot kell eloírni. A kötelezett szolgáltató vagy kiadó a közléstol számított nyolc napon belül kérheti a döntés felülvizsgálatát a Fovárosi Bíróságtól. A Fovárosi Bíróság nemperes eljárásban nyolc napon belül dönt. Amennyiben a szolgáltató a kért adatokat az eloírt határidore nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfeleloen bocsátja a Hivatal rendelkezésére, a Hivatal a 175. § (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Hivatal a beérkezett adatokat átadja a Biztosnak. (3) A Biztos eljárása során az érdeksérelemre vonatkozóan a hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, vagy sajtótermék kiadójával szóban vagy írásban egyeztetést folytat (egyeztetési eljárás). Az egyeztetési eljárásba a Biztos – amennyiben ezt célravezetonek ítéli, és a panaszos ezt kéri – bevonja a panaszost, valamint, ha az ügy a fogyasztók jelentos számát érinti, bevonhatja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet képviselojét. (4) Az egyeztetési eljárásban a Biztos az érdeksérelem leírását – határido jelölésével – nyilatkozattételre megküldi a hírközlési vagy médiaszolgáltatónak, illetve sajtótermék kiadójának. (5) A hírközlési vagy médiaszolgáltató, illetve a sajtóterméket kiadó írásban közölt nyilatkozata, illetve válasza alapján – indokolt esetben – a Biztos személyes egyeztetésre hívja az érintett szolgáltató képviselojét, illetve szükséges esetben a panaszost, valamint képviseloje útján a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetet. (6) Amennyiben a Biztos és a hírközlési vagy médiaszolgáltató, sajtóterméket kiadó, illetve musorterjeszto között nem jön létre megegyezés az érdeksérelem, illetve annak közvetlen veszélye elhárítása érdekében, a Biztos az egyeztetési eljárás eredményét jelentésben rögzíti, és a (8)–(9) bekezdésben foglaltaknak megfeleloen jár el. Amennyiben az egyeztetési eljárás eredményre vezet, a megegyezést a Biztos és az érintett szolgáltató megállapodásban rögzítik, melyet a Biztos a panaszosnak megküld, illetve ha az eljárás tárgya a fogyasztók jelentos számát érinti a megállapodást a Biztos a honlapján közzéteszi. A megállapodásban a felek rögzítik az érdeksérelem elhárításának módját. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (7) A megállapodás a felek olyan egybehangzó, önkéntes jognyilatkozata, amelyet a Biztos az érintett szolgáltatóval oly módon köt meg, hogy ezáltal az adott média-, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve sajtóterméket igénybe vevo felhasználók, elofizetok, fogyasztók, valamint a nézok, hallgatók, illetve olvasók válnak jogosulttá. A felhasználókra, elofizetokre, fogyasztókra, valamint a nézokre, hallgatókra és olvasókra a megállapodásból eredoen kötelezettségek nem származhatnak. A megállapodásban foglaltak az érintett felhasználóknak, elofizetoknek, fogyasztóknak, valamint a nézoknek, hallgatóknak és olvasóknak az érintett szolgáltatóval fennálló jogviszonya részét képezi oly módon, hogy a megállapodásban foglaltak egyedi ügyben alkalmazhatóak, arra az érintett felhasználó, elofizeto, fogyasztó, valamint a nézo, hallgató és olvasó egyedi ügyben hivatkozhat, illetve a megállapodásban foglaltak megtartását a Hatóság hatósági felügyelet keretében ellenorizheti. A jelen bekezdés szerinti megállapodást köto szolgáltatónak a fogyasztói érdekek hatékony érvényesítése körében mutatott együttmuködését a Hatóság a szolgáltatót érinto egyéb hatósági ügyekben is figyelembe veszi. (8) Amennyiben az egyeztetési eljárás nem vezet eredményre, a Biztos kezdeményezi (a továbbiakban: kezdeményezés) a hírközlési vagy médiaszolgáltató vagy sajtóterméket kiadó vezeto tisztségviselojénél az érdeksérelem, illetve az érdeksérelem közvetlen veszélyének megszüntetését vagy orvoslását. A szolgáltató nyilatkozatáról, továbbá a kezdeményezésre vonatkozó állásfoglalásáról és a megtett intézkedésrol a kezdeményezés közlésétol számított tizenöt napon belül értesíti a Biztost. (9) A Biztos a kezdeményezés eredményérol jelentést készít, amelyrol értesíti az Elnököt. A jelentésben a biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja a szolgáltatónak a fennálló vagy fenyegeto érdeksérelem kezelésével kapcsolatos magatartását, különösen az érdeksérelem kiküszöbölése és a fogyasztói jólét növelése érdekében tanúsított együttmuködési készségét. A Biztos a jelentését nyilvánosságra hozza, amennyiben az a fogyasztók jelentos számát érinti, vagy érintheti, illetve a jelentés alapján ajánlást vagy tájékoztatót adhat ki a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése érdekében. A Biztos beszámolója 143. § A Biztos a lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a kezdeményezések és ajánlások eredményességérol, jelentéseirol, javaslatairól negyedévente beszámolót készít – a hírközlési szolgáltatókat és a musorterjesztoket érinto ügyek tekintetében – az Elnöknek és – a médiaszolgáltatókat, valamint a sajtótermékek kiadóit érinto ügyek tekintetében – a Médiatanácsnak. IV. FEJEZET A MÉDIATANÁCS ÉS A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALÁNAK ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ELOÍRÁSOK A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 144. § (1) A Médiatanács és a Hivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. szerint jár el. (2) A Médiatanács tagjainak és elnökének a szavazata egyenlo, azaz mindenkinek egy-egy szavazata van. (3) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok – ideértve a Médiatanács elnökét is – több mint felének jelenléte szükséges. (4) A Médiatanács a döntéseit – a 129. § (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszeru többségével hozza. Bejelento 145. § (1) A Hatóság e törvényben meghatározott feladat-és hatáskörével kapcsolatban a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minosül vagy a jogszabályok alapján nem minosülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelento). (2) A bejelentésben meg kell jelölni a bejelento adatait, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetoleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése valószínusítheto, valamint a bejelentést megalapozó tényeket. 32022 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben – indokolási kötelezettség nélkül – tájékoztatja a bejelentot. (4) A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelento nem válik alanyává, a bejelento a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik. (5) A bejelento kérheti adatainak a 153. § (2) bekezdés szerinti zárt kezelését. (6) Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelento ügyfélnek minosül, abban az esetben a Hatóság e tényrol és hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentot, ezen kívül egyéb eljárási cselekményt nem tesz. Jogutódlás 146. § (1) A jogeros határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet. (2) A jogeros határozattal kötelezett ügyfél helyébe – amennyiben az nem lehetetlen – jogutódja lép. A jogeros határozattal megállapított kötelezettség esetén – indokolt esetben a teljesítési határido kérelmére egy alkalommal történo meghosszabbításával – a jogutód a kötelezettséget önkéntesen teljesítheti. Errol a Hatóság és a jogutód hatósági szerzodésben is megállapodhat. (3) A jogeros határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjának minosül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelod) kötelezett ügyfél a tevékenysége végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza. (4) Amennyiben a jogutódlás a hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás jogszabályon alapul, abban az esetben a Hatóság a jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. (5) Amennyiben a jogutódlás hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás szerzodésen alapul, akkor a Hatóság a hatósági hatáskörének gyakorlásához szükséges jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Titoktartás 147. § (1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek – a más szervezet számára jogszabályban eloírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszony fennállása alatt, és annak megszunését követoen is kötelesek megorizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minosített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény eloírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetové tenni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására. Elektronikus kapcsolattartás 148. § Az e törvényben meghatározott hatásköreiben és eljárásokban a Hatóság kötelezové teheti az elektronikus kapcsolattartást. Az eljárás megindítása 149. § (1) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható. (2) Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggo jogsértésrol szerez tudomást, annak vonatkozásában – hatósági döntésének meghozatala elott – eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésérol az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határido az eljárásra irányadó ügyintézési határidovel meghosszabbodik. (3) A Hatóság külön jogszabályban meghatározott eljárásaiért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A hatáskör és az illetékesség vizsgálata 150. § Hatáskör vagy illetékesség hiányában – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezo hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül – a Hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, illetve az eljárást megszüntetni. Ügyintézési határido 151. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltéro szabályokat nem állapít meg – negyven nap. (2) A határido indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Kérelem 152. § Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus urlapon – köteles benyújtani a 42–47. § szerinti bejelentési eljárásokban. Iratok megtekintése, törvény által védett titok 153. § (1) Az ügy elintézésében résztvevo, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak a törvény által védett titok megismerésére. (2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevoi megjelölhetik – a közérdekbol nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minosítheto adatok kivételével – a törvény által védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentos médiapolitikai szempontra hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az esetben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevoje köteles olyan iratváltozatot is készíteni, amely az elobbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza. (3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A Hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetové. (4) A zártan kezelt adatok megismerésére kizárólag az ügyintézo, a jegyzokönyvvezeto, a Hatóság vezetoi, a Médiatanács tagja, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult. (5) A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges mértékben a zártan kezelt adatokat megismerheti továbbá – a Hatóság mérlegelése szerint – más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is, amennyiben biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál. (6) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Hatóság – a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelo – kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (2) bekezdésben meghatározott adatokra vonatkozóan következtetés ne legyen levonható. (7) Amennyiben a jogalkalmazás megfelelo gyakorlása, illetve a jogérvényesítés, valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevojét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására. (8) Amennyiben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevoje a (2) bekezdés szerinti minosítést nem oldja fel, a Hatóság végzésében – amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges – elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevoje a Fovárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fovárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Kizárás 154. § (1) Az ügy érdemi elintézésében a Ket. kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve az ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkezo vagy az ügyfél befolyásoló részesedése mellett muködo vállalkozással az eljárás kezdetét megelozo egy éven belül állt fenn, illetoleg akinek hozzátartozója 32024 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám a) az ügyféllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezeto tisztségviseloje, b) az ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetoleg annak vezeto tisztségviseloje, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel rendszeres üzleti kapcsolatban áll, d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél felügyelo vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél részére valamely támogatást, illetoleg kizárólagos jogosítványt biztosított, ide nem értve az Alappal vagy a Hatósággal fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (2) A Hivatal eljáró alkalmazottja a foigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hivatal eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelosséggel tartozik. A Hivatal alkalmazottjának kizárásáról a foigazgató dönt, és szükség esetén kijelöli a Hivatal eljáró alkalmazottját. (3) A foigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A foigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelosséggel tartozik. A foigazgató kizárása tárgyában az Elnök dönt. Amennyiben a foigazgatóval szemben a kizárási ok fennáll, döntésében az Elnök mérlegeli, hogy az adott ügyben a foigazgató jár el azzal, hogy döntését köteles megküldeni az Elnöknek, vagy a hatáskör gyakorlására kijelöli a foigazgató-helyettesek valamelyikét. (4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, a kizárást megtagadó végzésben a 156. §-ban meghatározott eljárási bírsággal sújtható. (5) A Médiatanács valamely tagjának kizárásáról a Médiatanács dönt. A kizárt tag az adott ügy érdemi elintézésében nem vehet részt. Amennyiben a kizárási ok fennállása miatt a Médiatanács testülete határozatképtelenné válik, abban az esetben a Ket. vonatkozó szabályai szerint a Médiatanács a kizárási októl függetlenül, a kizárt tagok részvételével jár el akként, hogy a kizárt tagok is szavazati joggal rendelkeznek. (6) Az Elnökkel szemben fennálló kizárási ok esetében az Elnök által kijelölt elnökhelyettes jár el az ügy érdemi elintézésében. A tényállás tisztázása 155. § (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)–(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenorzésre vonatkozó szabályait alkalmazza. (2) A Hatóság jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve musorterjesztéssel kapcsolatos – akár törvény által védett titkot is magában foglaló – adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni. (3) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevoit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevoivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti. (4) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevojén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fovárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fovárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. (5) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelo teljesítése esetében alkalmazható, 156. § szerinti jogkövetkezményekre történo figyelmeztetés mellett. (6) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében – megfelelo határido tuzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történo figyelmezetés mellett – hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet. (7) A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltol a titoktartás alól. (8) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit – kivételesen indokolt esetben – más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelo, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám Eljárási bírság 156. § (1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevojével, illetve a tényállás tisztázása során közremuködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti. (2) Az eljárási bírság legkisebb összege a (3) bekezdés szerinti kivétellel huszonötezer forint, legmagasabb összege huszonötmillió forint. (3) Természetes személy ügyfél esetében az eljárási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege egymillió forint. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túlmenoen az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelo teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedo bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsérto vezeto tisztségviselojét is. (5) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsérto elozo évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét. Nyilvános meghallgatás 157. § (1) A Hatóság, amennyiben e törvény ezt eloírja, illetve amennyiben feladatainak ellátásához megítélése szerint egyébként szükséges és indokolt, a médiaigazgatást érinto jogszabályok és azok érvényesítésére vonatkozó intézkedések, illetve a jogalkalmazói gyakorlat elokészítésével, kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából – a médiaszolgáltatók, kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtók, sajtóterméket kiadók, musorterjesztok, közvetíto szolgáltatók, szakmai önszabályozó szervezetek, érintett civil szervezetek és mások meghívása mellett – nyilvános meghallgatást tart. (2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak idopontjáról, helyérol és tárgyáról szóló információkat – ha e törvény eltéroen nem rendelkezik – legalább harminc nappal megelozoen közzéteszi. (3) A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos elokészíto dokumentumokat – az üzleti titkok kivételével – legalább tíz nappal megelozoen közzéteszi. 158. § (1) A Hatóság a nyilvános meghallgatás idopontját megelozo nyolc nappal internetes honlapján közzéteszi a nyilvános meghallgatással kapcsolatban elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat. (2) A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót vagy jegyzokönyvet készít, amely tartalmazza az eloterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevo által üzleti titoknak minosített adatokat. Az összefoglalót a Hatóság a meghallgatás idopontját követo harminc napon belül közzéteszi. Egyeztetés az érdekeltekkel jelentos ügyekben 159. § (1) A Médiatanács, amennyiben megítélése szerint szükséges, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltekkel (a továbbiakban: egyeztetés). Ennek keretében hatósági döntésének meghozatala elott legalább tizenöt nappal közzéteszi a döntés tervezetét, valamint az egyeztetés lefolytatásához szükséges, az adott döntéshez kapcsolódó elokészíto anyagokat, kivéve az eljárásban zártan kezelt adatokat. (2) A hatósági döntés tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétol számított nyolc napon belül bárki írásban megküldheti a Médiatanács részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel). A beérkezett észrevételek a Médiatanácsot nem kötik, a Médiatanács számára tájékoztató jelleggel bírnak és a hatósági döntés meghozatala során a Médiatanács ezeket nem köteles figyelembe venni. (3) A Médiatanács hatósági döntésében az egyeztetés szükségességét sem, illetve amennyiben egyeztetést kezdeményez, a beérkezett észrevételek figyelembevételét vagy figyelmen kívül hagyását sem köteles indokolni. (4) A (2) bekezdés szerint észrevételt benyújtó érdekelt az észrevétel benyújtásával nem válik az egyeztetés tárgyát képezo hatósági döntéssel érintett hatósági eljárási jogviszony alanyává. Az érdekelt az észrevételei körében nem rendelkezik – a hatósági döntés észrevételek által érintett részeiben sem – jogorvoslati jogosultsággal. 32026 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám Hatósági szerzodés 160. § (1) E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság az ügyféllel – a Ket.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel – hatósági szerzodést köthet. (2) A hatósági szerzodésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, illetve amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezheto. Ez esetben a hatósági szerzodésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerzodésben foglaltakat megszegi, akkor a szerzodés egésze jogeros és végrehajtható hatósági határozatnak minosül. (3) A hatósági szerzodés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerzodéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerzodési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezheto lenne a szerzodo fél. (4) A hatósági ügy hatósági szerzodéssel történo lezárására a 151. §-ban megállapított ügyintézési határido az e törvényben meghatározott eltérésekkel irányadó. 161. § (1) A Hatóság hatósági ellenorzés keretében ellenorzi a hatósági szerzodésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenorzés eredményeként megállapítja a hatósági szerzodésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenorzés során feltárt tények, a szerzodésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerzodéssel érintett társadalmi-, gazdasági-és jogviszonyok, valamint a vonatkozó médiaigazgatási alapelvek és célok, továbbá a szerzodés alapját képezo közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít. (2) Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelo végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlésétol számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fovárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. (3) Ha a Hatóság az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs. (4) A hatósági ellenorzés eredményeként – az ügyfél szerzodésszegése tárgyában – indított hatósági eljárásban a Hatóság a 187. §-ban, valamint a hatósági szerzodésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (5) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerzodésszegés esetében a Hatóság jogosult – a hatósági szerzodés eltéro rendelkezése hiányában – a hatósági szerzodést azonnali hatállyal felmondani. (6) A hatósági szerzodés módosítása vonatkozásában a bíróság elott indított per nem befolyásolja a hatósági szerzodés végrehajtását, érvényesítését, illetve nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerzodés végrehajtása, érvényesítése tekintetében. Közlés 162. § (1) A Hatóság a Ket. szerinti nyilvános közzététel szabályait az internetes honlapján történo közzététellel teljesíti. (2) A Hatóság hatósági döntéseit, illetve a vonatkozó bírósági határozatokat internetes honlapján – a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel – közzéteszi. (3) Amennyiben jogszabály alapján hirdetményi úton történo közlésnek van helye, a hirdetményt kizárólag a Hatóság hirdetotáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Jogorvoslat 163. § (1) A Médiatanács elsofokú hatósági hatáskörében hozott hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A Médiatanács hatósági határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakérto, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviseloje és a hatósági közvetíto kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétol számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a Médiatanács elleni kereset indításával. (2) A Médiatanács határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult bírósági eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó eloírásait az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérheto. (4) A Médiatanács a keresetlevelet – az ügy irataival és nyilatkozatával együtt – annak beérkezésétol számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak. (5) A Médiatanács önálló jogorvoslattal támadható végzései ellen a nemperes eljárás iránti kérelmet a végzés közlésétol számított tizenöt napon belül kell benyújtani. (6) A Médiatanács hatósági döntései tekintetében felügyeleti eljárásnak nincs helye. 164. § (1) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni. (2) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fovárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. (3) A bíróság megváltoztathatja a Médiatanács határozatát. 165. § (1) A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen az ügyfél a Médiatanácshoz fellebbezhet, ide nem értve azon döntéseket, amelyek ellen a Ket. vagy e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek. (2) A Hivatal határozata ellen kizárólag azon ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki az elsofokú eljárásban részt vett. (3) A Médiatanács másodfokú határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakérto, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviseloje és a hatósági közvetíto kérheti kereset indításával – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétol számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. (4) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérheto. (5) A Hivatal önálló jogorvoslattal támadható végzései ellen a nemperes eljárás iránti kérelmet a végzés közlésétol számított tizenöt napon belül kell benyújtani. (6) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fovárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A Hatóság egyes eljárásai 166. § A Hatóság egyes – a 68–70. § és a 167–181. §-ban meghatározott – eljárásaiban az egyes eljárástípusok keretében meghatározott eltérésekkel alkalmazza a Ket. és e törvény szabályait. Általános hatósági felügyelet 167. § (1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból – feladat-és hatáskörének keretében – jogosult hatósági ellenorzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvényben és az Smtv.-ben meghatározott rendelkezések érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben és a Hatóság által kötött hatósági szerzodésekben foglaltak teljesítését. (2) Amennyiben a Hatóság a hatósági döntésének ellenorzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenorzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít. (3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az V. Fejezetben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Piacfelügyelet 168. § (1) A Médiatanács – hatáskörének terjedelmében – a médiapiac zavartalan, eredményes, sokszínu muködésének, a musorterjesztést és a médiaszolgáltatást végzok, sajtóterméket kiadók, a nézok, hallgatók, olvasók, elofizetok és felhasználók érdekei védelme, valamint a nemzeti kultúra és a vélemények sokszínuségének megorzése érdekében, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elosegítése, a piaci folyamatok megismerése és a médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben meghatározott egyéb célok átfogó értékelése, elemzése és hatósági felügyelete céljából piacfelügyeleti tevékenységet végez. (2) Az egyedi piacfelügyeleti eljárás több – az Smtv. és e törvény szerinti – hatósági hatáskört, illetve hatósági ügyfajtát is magában foglalhat egységes hatósági eljárásként. 32028 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) A Médiatanács az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében az elozo év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelozo év december 1-ig, és azokat tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A Médiatanács biztosítja az általa készített piacfelügyeleti tervek összhangját. A tervek az elso félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálhatók, és amennyiben szükséges, a Médiatanács azokat módosíthatja. A módosított piacfelügyeleti tervet a Médiatanács a módosítástól számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi. (4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul. (5) A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határido hatvan nap. A határido indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbítható. (6) A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként a Médiatanács egységes, egybefoglalt hatósági döntésében a) értékeli az eljárás tárgyát képezo szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefüggo jogérvényesülést. Ennek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat egyenként és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint az V. Fejezetben foglaltak megfelelo alkalmazásával meghatározza a jogkövetkezményeket. A Médiatanács piacfelügyeleti döntésében jogsértés hiányában szükség szerint kötelezettségeket állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja, b) meghatározza a jogsértések megelozésével, az önkéntes jogérvényesülés elomozdításával, a piaci folyamatok zavartalan muködésével kapcsolatos állami beavatkozás irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, médiapolitikai következtetéseit. (7) A Médiatanács évente beszámolót készít a piacfelügyeleti tervében foglaltak teljesítésérol, piacfelügyeleti tevékenységének eredményérol, megállapításairól, valamint a piacfelügyeleti döntések alapján felmerülo jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Médiatanács annak elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi. (8) A Médiatanács a piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyeleti tevékenységet. Médiapiaci ágazati vizsgálat 169. § (1) A Médiatanács, az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének értékelése, illetve az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének feltárása érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a médiaszolgáltatások piacán a verseny torzul, vagy korlátozódik – a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából – végzéssel hatósági ellenorzési eljárást indít. (2) A Médiatanács ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgálat lefolytatására irányuló hatáskörét. (3) A hatósági ellenorzés megindításáról a Médiatanács hirdetmény útján értesíti a médiaszolgáltatókat, amelynek a Ket. vonatkozó rendelkezéseitol eltéroen az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton a Hatóság hirdetotáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a hirdetmény kifüggesztését követo tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni. (4) Az ágazati vizsgálat során kiszabható eljárási bírság mértéke – a jogsérto elozo évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve – a jogsérto árbevételének 0,5 százaléka, árbevétel hiányában vagy árbevétel közlésének hiányában legalább ötvenezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint. Ezen túlmenoen az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelo teljesítése esetén a Médiatanács ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedo bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsérto médiaszolgáltató vezeto tisztségviselojét is. 170. § (1) Amennyiben a hatósági ellenorzés eredményeként a Médiatanács megállapítja, hogy a vizsgált piaci folyamatok következtében a médiaszolgáltatások piacán a verseny torzulhat, vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörök gyakorlása útján nem orvosolható, akkor kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítását. (2) A Gazdasági Versenyhivatal a Médiatanács (1) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mellozi, amennyiben azonos vizsgálati tárgyban, azonos idoszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azonos vizsgálati tárgyban, azonos idoszakra nézve már korábban ágazati vizsgálatot folytatott le. Errol a tényrol a Gazdasági Versenyhivatal a Médiatanácsot tájékoztatja. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Médiatanács vagy a Hivatal saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet. A Médiatanács szakhatósági eljárása 171. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal köteles a Médiatanács állásfoglalását beszerezni az olyan vállalkozások közötti összefonódásnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § szerinti engedélyezéséhez, amely vállalkozások vagy a Tpvt. 15. § szerinti érintett legalább két vállalkozáscsoport tagjai szerkesztoi felelosséget viselnek, és amelyek elsodleges céljai a médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlo hálózaton vagy nyomtatott sajtóterméken keresztül. (2) A Médiatanács – a 68. § (2) bekezdés szerinti esetet kivéve – nem tagadhatja meg a szakhatósági hozzájárulás megadását, ha a független véleményforrások összefonódások utáni szintje is biztosítja a sokszínu tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom szolgáltatás releváns piacán. (3) A Médiatanács által megállapított szakhatósági eloírás vagy feltétel érdemi döntésben való alkalmazására a Tpvt. 30. § (3) bekezdés megfeleloen alkalmazandó. (4) A Médiatanács szakhatósági állásfoglalása a Gazdasági Versenyhivatalt köti, de ez nem zárja ki, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a) olyan összefonódást tiltson meg, amelyhez a Médiatanács szakhatósági hozzájárulást adott, függetlenül az Médiatanács által esetlegesen eloírt feltételtol, vagy b) a Médiatanács által meg nem határozott Tpvt. 30. § (3) bekezdés szerinti feltételt vagy kötelezettséget írjon elo. (5) A Médiatanács szakhatósági eljárásnak határideje húsz nap, amely idotartam egy alkalommal további húsz nappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárás határidejébe a Médiatanács szakhatósági eljárásának idotartama nem számít be. Ha a Médiatanács az eloírt határidon belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni (6) A Médiatanács szakhatósági eljárásáért fizetendo igazgatási szolgáltatási díj kétmillió forint, amit a Tpvt. 62. § (1) bekezdés szerinti eljárási díjjal együtt kell a Gazdasági Versenyhivatal részére megfizetni kivéve, ha a kérelmezo a (7) bekezdés szerinti elozetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. (7) A (6) bekezdés szerinti szakhatósági igazgatási díj megfizetésével együtt a Tpvt. 68. § szerinti kérelmezo kérelmére a Médiatanács elozetes szakhatósági hozzájárulást ad ki. Az elozetes szakhatósági hozzájárulást az összefonódás iránti kérelem benyújtásáig, de legkésobb a Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerinti idotartam lejártáig lehet kérelmezni és kiadásától számított hat hónapon belül lehet felhasználni, amennyiben a szakhatósági hozzájárulás szempontjából meghatározó ténybeli, piaci és szabályozási körülmények a szakhatósági állásfoglalás kiadása óta nem változtak. A Tpvt. 68. § (2) bekezdés szerinti urlaphoz mellékelni kell a Médiatanács elozetes szakhatósági hozzájárulását vagy a hozzájárulás iránti kérelmet. Amennyiben a Médiatanács elozetes szakhatósági hozzájárulásában meghatározott egyedi eloírás vagy feltétel egészben vagy részben a Gazdasági Versenyhivatal által szükségesnek tartott kötelezettséggel vagy feltétellel ellentétes, akkor az érintett szervek a Ket. 45. § (2) bekezdés szerint járnak el. Eljárás jogvitában 172. § (1) Az a médiaszolgáltató, kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtó, sajtóterméket kiadó vagy musorterjeszto, amelynek egy másik médiaszolgáltató, musorterjeszto médiaigazgatásra vonatkozó szabály alapján kötött szerzodésében, médiaigazgatásra vonatkozó szabályban meghatározott jogát vagy jogos érdekét megsértette, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Médiatanácshoz fordulhat jogvitás eljárás lefolytatása érdekében (a továbbiakban: jogvitás eljárás). (2) A jogvitás eljárást kezdeményezo kérelemnek a Ket. kérelemre vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túlmenoen egyértelmuen tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározottak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kérelmezo jogsérelmének alapját képezo konkrét jogszabályi, illetve szerzodésbeli rendelkezéseket, valamint jogának vagy jogos érdekének igazolását. (3) Amennyiben a kérelmezo a szerzodés létrehozását, illetve tartalmának megállapítását kéri a Médiatanácstól, köteles szövegszeruen – egyértelmuen és világosan – megjelölni a létrehozni, megállapítani kért szerzodéses tartalmat. (4) A kérelemben bizonyítási indítvány is eloterjesztheto, valamint abban nyilatkozni kell arról is, hogy a kérelmezo kéri-e tárgyalás tartását. 32030 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (5) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfeleloen tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, a Médiatanács legfeljebb nyolc napos teljesítési határidovel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezot. Amennyiben a hiánypótlást – határidoben – a kérelmezo nem vagy nem megfeleloen teljesíti, a Médiatanács a kérelmet tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (6) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfeleloen tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, abban az esetben a Médiatanács öt napos teljesítési határidovel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezot. Amennyiben a hiánypótlást – határidoben – a kérelmezo nem vagy nem megfeleloen teljesíti, a Médiatanács a szerzodés létrehozása, illetve tartalmának megállapítása körében mellozi a döntéshozatalt és az ügy tárgya, illetve a jogsértés tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást. (7) A kérelmet a Médiatanács – amennyiben érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el – megküldi az ellenérdeku ügyfélnek, és legfeljebb tíz napos határido tuzésével felhívja nyilatkozatának és bizonyítékainak eloterjesztésére, valamint azok ellenérdeku ügyfél részére történo egyideju megküldésére. (8) Az eljárás során a Médiatanács megkísérli egyezség létrehozását a felek között. 173. § (1) A Médiatanács bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviseloik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat eloterjeszthetik. A tárgyalás nem nyilvános. (2) A tárgyalásra szabályszeruen idézettek, értesítettek távolmaradása a tárgyalás megtartását és az ügy elintézését nem gátolja. Távolmaradását azonban az idézett, értesített alapos okkal elozetesen kimentheti, ez esetben a Médiatanács a tárgyalást elhalaszthatja. (3) A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A Médiatanács azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel – új tárgyalási határnap kituzésével – a tárgyalást elhalaszthatja. (4) E törvény eltéro rendelkezése hiányában a kérelemben foglaltak tény-és jogalapját a kérelmezo köteles hitelt érdemloen bizonyítani. (5) A Médiatanács az ellenérdeku ügyfelet adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre kötelezheti. (6) A Médiatanács a folyamatban lévo ügyben kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedéseket tehet, amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérheto elonyöket. (7) Ideiglenes intézkedésként a Médiatanács megtilthatja a tevékenység gyakorlását, meghatározhatja a tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá kötelezettséget határozhat meg. (8) Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogeros lezárásáig tart. Az ideiglenes intézkedést a Médiatanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, megszüntetheti. (9) Amennyiben a Médiatanács ideiglenes intézkedést alkalmaz, az intézkedést elrendelo végzés ellen az ügyfél a Fovárosi Bírósághoz jogorvoslati kérelemmel fordulhat. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fovárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. A kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. (10) Az ideiglenes intézkedés elutasítása tárgyában a Médiatanács nem hoz külön végzést, az elutasítás indokait a jogvitás eljárást lezáró érdemi döntésben határozza meg. 174. § (1) A Médiatanács jogvitás eljárásban jogosult a médiaigazgatásra vonatkozó szabály alapján fennálló szerzodéskötési kötelezettség esetén a feleknek a szerzodés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában – a 172. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelo kérelem esetén – a szerzodés létrehozására, módosítására, illetve a szerzodés tartalmának megállapítására. (2) Amennyiben az e törvény szerint a musorterjesztés, valamint a médiaszolgáltatás ellenértékére kiterjedoen is indítható jogvitás eljárás, a Médiatanács megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejuleg e törvény keretei között megállapíthatja a jogszeru árat és kötelezheti a médiaszolgáltatót vagy a musorterjesztot a jogszeru ár alkalmazására. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám Adatszolgáltatás 175. § (1) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatókat, sajtótermékek kiadóit, kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtókat és musorterjesztoket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott hatósági hatáskörébe utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minosül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfeleloen teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására. (3) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat hatósági határozatában idoszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti. (4) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenorzo rendszerbol történo táv-adatszolgáltatásra kötelezheti. (5) A Hivatal (2)–(4) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétol számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fovárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. (6) A Médiatanács (2)–(4) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétol számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fovárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. (7) A (2)–(4) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett. (8) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (2)–(4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfeleloen teljesíti, a Hatóság – a jogsérto elozo évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve – bírságot szab ki, amelynek mértéke legalább ötvenezer forint, de legfeljebb ötvenmillió forint. E határozat ellen a 163–165. §-ban meghatározott jogorvoslatnak van helye. (9) A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsérto árbevételét, az adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát, illetve azzal okozott következményeket. (10) Az adatszolgáltatásra – az (1) bekezdésben foglalt felhívás esetében is – megfelelo teljesítési határidot kell meghatározni. (11) Az (1)–(4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelos az adat tartalmának megfeleloségéért, idoszeruségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenorizhetoségéért és helyességéért. (12) A médiaszolgáltatónak a musorára vonatkozó hiteles dokumentációt – ideértve a teljes médiaszolgáltatás kimenojelének teljes rögzítését – a közzétételt, lekérheto médiaszolgáltatás esetén az elérhetové tétel utolsó napját követo hatvan napig meg kell oriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Hatóságnak. A médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogeros befejezését követo egy évig kell megorizni. Eljárás a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatóval szemben 176. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása a Magyar Köztársaság területére irányul, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a médiaszolgáltatóval szemben a 187. § (3) bekezdés b)–d) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következo feltételek fennállnak: a) a médiaszolgáltatás nyilvánvalóan és súlyosan sérti az Smtv. 17. §-át, 19. § (1) vagy (4) bekezdését, vagy e törvény 9. §-át vagy 10. § (1)–(3) bekezdését, b) a Médiatanács által e bekezdés alapján meghozandó, a terjesztés korlátozását célzó határozatot megelozo tizenkét hónap alatt a médiaszolgáltatás legalább két alkalommal megsértette az a) pontban említett eloírást, 32032 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám c) a Magyar Köztársaság a Médiatanács kezdeményezésére írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót és az Európai Bizottságot az a) pont szerinti jogsértésekrol és a Médiatanács tervezett intézkedéseirol, amelyeket a további jogsértés elkövetése esetén kíván alkalmazni, és d) azon tagállammal, amelyben a médiaszolgáltató letelepedett, valamint az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció alapján a c) pontban szereplo értesítés megtörténtétol számított tizenöt napon belül nem jött létre egyezség a Magyar Köztársaság és az érintett tagállam között, és az a) pont szerinti jogsértés továbbra is fennáll, illetve újból megvalósul. (2) A Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt határozatot annak közlésével egyidejuleg köteles megküldeni az Európai Bizottságnak. (3) Amennyiben az Európai Bizottság a (2) bekezdésben foglalt értesítéstol számított két hónapon belül meghozott határozatában a Médiatanácsot az (1) bekezdés alapján meghozott határozat visszavonására kötelezi, akkor köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni. 177. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lekérheto audiovizuális médiaszolgáltatása a Magyar Köztársaság területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele a Magyar Köztársaság területén történik, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 187. § (3) bekezdés b)–d) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következo feltételek fennállnak: a) az intézkedés a közrend védelme, buncselekmények megelozése, felderítése és üldözése, a közösségek elleni gyulöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektetok védelme miatt szükséges, b) az intézkedés olyan lekérheto médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti, és c) az intézkedés a védendo érdekhez képest arányos. (2) Az (1) bekezdésben foglalt határozat meghozatalára irányuló eljárás megindítását megelozoen a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott lekérheto médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató tartozik. Amennyiben a tagállam az intézkedést a Médiatanács kérelmében foglalt ésszeru idon belül nem vagy nem megfelelo módon teszi meg, úgy a Médiatanács az (1) bekezdésben meghatározott határozat tervezetét megküldi az Európai Bizottságnak, valamint az érintett tagállamnak. Amennyiben az Európai Bizottság a Médiatanácsot a határozattervezet visszavonására kötelezi, a Médiatanács köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni. (3) Kivételesen sürgos esetben, a nézoi érdekek védelme érdekében az (1) bekezdés szerinti esetben a Médiatanács ideiglenes határozatot hozhat. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. A Médiatanács az ideiglenes határozatot annak közlésével egyidejuleg megküldi az Európai Bizottságnak, valamint az érintett tagállamnak. A Médiatanács az ideiglenes határozat fenntartásáról vagy visszavonásáról az Európai Bizottság határozatában foglaltaknak megfeleloen köteles dönteni. 178. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke a Magyar Köztársaság területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele a Magyar Köztársaság területén történik, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 187. § (3) bekezdés b)–c) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következo feltételek fennállnak: a) az intézkedés a közrend védelme, buncselekmények megelozése, felderítése és üldözése, a közösségek elleni gyulöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektetok védelme miatt szükséges, b) az intézkedés olyan rádiós médiaszolgáltatás, vagy sajtótermék médiatartalom-szolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti, és c) az intézkedés a védendo érdekhez képest arányos. (2) Az (1) bekezdésben foglalt határozat meghozatalára irányuló eljárás megindítását megelozoen a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, illetve a sajtótermék kiadója tartozik. A Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt eljárását csak abban az esetben indíthatja meg, ha a tagállam az intézkedést a Médiatanács kérelmében foglalt ésszeru idon belül nem vagy nem megfelelo módon teszi meg. (3) Kivételesen sürgos esetben, a hallgatók és olvasók érdekeinek védelme érdekében az (1) bekezdés szerinti esetben a Médiatanács ideiglenes határozatot hozhat. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. A Médiatanács MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám az ideiglenes határozatot annak közlésével egyidejuleg megküldi azon tagállamnak, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, illetve a sajtótermék kiadója tartozik, egyúttal köteles kérni a tagállam intézkedését. Amennyiben a tagállam az intézkedést a kérelemben foglalt ésszeru idon belül megteszi, a Médiatanács az ideiglenes határozat visszavonásáról, amennyiben nem vagy nem megfelelo módon teszi meg, akkor az ideiglenes határozat fenntartásáról dönt. 179. § (1) A más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatására e törvény és az Smtv. 13–20. §-ai a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandók, feltéve, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató az érintett lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását teljes egészében vagy túlnyomórészt a Magyar Köztársaság területére irányítja, és a médiaszolgáltató annak érdekében telepedett le a Magyar Köztársaságon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá. (2) Az (1) bekezdésben szereplo feltétel fennálltának vizsgálatakor a Médiatanács – többek között – ellenorzi, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásának szempontjából mely tagállamban találhatók a reklám-, illetve elofizetési bevételeinek fo forrásai, melyik a médiaszolgáltatás fo nyelve, foként mely tagállamban található közvetítéseinek helyszíne, és hogy a médiaszolgáltatás mely tagállam közönségéhez szóló musorszámokat tartalmaz. (3) Az (1) bekezdésben szereplo feltétel megvalósulása esetén, e törvény vagy az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértésekor a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató tartozik. (4) A Médiatanács határozatával az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóval szemben a 187. § (3) bekezdés b)–d) pont szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha megállapítja, hogy a (3) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkezo tagállam az intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelelo módon tette meg. (5) A Médiatanács a (4) bekezdésben meghatározott határozat tervezetét annak közlését megelozoen köteles megküldeni az Európai Bizottságnak. Amennyiben az Európai Bizottság a Médiatanácsot a határozattervezet visszavonására kötelezi, a Médiatanács köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni. 180. § (1) A más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatására vagy sajtótermékére e törvény, és az Smtv. 13–20. §-ai a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandók, ha a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató rádiós médiaszolgáltatását vagy sajtótermékét teljes egészében vagy túlnyomórészt a Magyar Köztársaság területére irányítja, és a médiatartalom-szolgáltató annak érdekében telepedett le a Magyar Köztársaságon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá. (2) Az (1) bekezdésben szereplo feltétel fennálltának vizsgálatakor a Médiatanács – többek között – azt ellenorzi, hogy a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatásának vagy sajtótermékének szempontjából mely tagállamban találhatók a reklám-, illetve elofizetési bevételeinek fo forrásai, melyik a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék fo nyelve, foként mely tagállamban található közvetítéseinek, tudósításainak fo helyszíne, és hogy a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék mely tagállam közönségéhez szóló musorszámokat, más médiatartalmakat tesz közzé. (3) Az (1) bekezdésben szereplo feltétel megvalósulása esetén, e törvény vagy az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértésekor a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy a sajtóterméket kiadó tartozik. (4) A Médiatanács határozatával az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóval szemben a 187. § (3) bekezdés b)–c) pont szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha megállapítja, hogy a (3) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkezo tagállam az intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelelo módon tette meg. Eljárás a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén 181. § (1) Az Smtv. 13. § (2) bekezdésében és e törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviseloje, illetve bármely nézo vagy hallgató (a (2)–(6) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: kérelmezo) hatósági eljárást kezdeményezhet. A kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében 32034 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt a Hatóság hivatalból nem indíthat eljárást. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás kezdeményezését megelozoen a kérelmezo köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmezo az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétol, ismétlés esetén az utolsó ismétléstol számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont – megfelelo, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Nem élhet a kifogásolás jogával a kérelmezo, ha az ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ezen álláspont valamely képviseloje már lehetoséget kapott, vagy ha e lehetoséget a kérelmezo kapta, de azzal nem élt. (3) A médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétol számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésrol a kérelmezot haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmezo a döntés közlésétol számított negyvennyolc órán belül – a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétol számított tíz napon belül – a kifogásolt musorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Hatóságnál akkor is kezdeményezheto eljárás, ha a médiaszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Hatóságnál a kifogás teljesítésére vállalt határido lejártát követo negyvennyolc órán belül kell a hatósági eljárást kezdeményezni. A Hatóság ügyintézési határideje tizenöt nap, amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható. (4) A médiaszolgáltató köteles a Hatóság felhívására haladéktalanul rendelkezésre bocsátani a vitatott musorszám felvételét. (5) Amennyiben a Hatóság döntése szerint a médiaszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a médiaszolgáltató a Hatóság által megjelölt idopontban és módon – a Hatóság döntésében foglaltaknak megfeleloen – értékelo magyarázat nélkül köteles a Hatóság döntését vagy a döntésben meghatározott közleményt közzétenni, vagy lehetoséget adni a kérelmezonek az álláspontja megjelenítésére. A jogsértovel szemben ezen túl a 186–187. §-ban meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. (6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eljárás illetékmentes, a kérelmezo igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére sem kötelezheto. Az eljárásban hozott határozattal kapcsolatos jogorvoslatra a 163–165. §-ban foglaltakat kell megfeleloen alkalmazni azzal, hogy a Médiatanács jogeros határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevoje jogszabálysértésre hivatkozással a Fovárosi Ítélotáblától tizenöt napon belül a Médiatanács ellen indított keresettel kérheti. A Fovárosi Ítélotábla a keresetet peres eljárásban, harminc napon belül bírálja el. A Hatóság feladat-és hatáskörei 182. § A Médiatanács hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban a) ellátja az általa kötött hatósági szerzodések általános hatósági felügyeletét, b) hatósági felügyeletet gyakorol az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések tekintetében: ba) a gyermekek és a kiskorúak védelmére vonatkozó eloírások, bb) kiemelten nagy jelentoséggel bíró esemény közvetítésével kapcsolatos eloírások, bc) az országgyulési közvetítéssel kapcsolatos szabályok, bd) a rendkívüli helyzetekre vonatkozó, médiaszolgáltatást érinto rendelkezések, be) a musorkvótákra vonatkozó követelmények, bf) a kereskedelmi közleményekre vonatkozó, 23–25. §-ban meghatározott eloírások, bg) a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések, bh) a politikai reklámra, közérdeku közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések [a 32. § (7) bekezdésben foglaltak kivételével], bi) a reklámra és televíziós vásárlásra vonatkozó, 33. §-ban foglalt kötelezettségek, bj) a musorterjesztok továbbítási kötelezettségére vonatkozó eloírások, bk) a médiaszolgáltatások felajánlásával kapcsolatos kötelezettségek, bl) a musorterjesztés sokszínuségére vonatkozó rendelkezések, bm) a közszolgálati médiaszolgáltatás feladatainak végrehajtására vonatkozó szabályok. c) felügyeli az Smtv. 13–20. §-ban foglalt követelmények betartását, d) gyakorolja a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatók által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos hatósági hatásköröket, MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám e) a médiaszolgáltató kérelmére musorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz, f) hatósági szerzodést köt a médiaszolgáltatóval a musorkvótákra irányuló követelmények alóli mentesítés tárgyában, g) megállapítja a médiaszolgáltatási alapdíjat, h) ellátja a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásával, illetoleg a közfeladat ellátása érdekében biztosított médiaszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos feladatokat, i) eljár az analóg, lineáris médiaszolgáltatási jogosultságok megújításával kapcsolatos hatósági ügyekben, j) eljár a médiaszolgáltatási hatósági szerzodéssel kapcsolatos hatósági ügyekben, k) ellátja a médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásával, vételkörzet-bovítésével kapcsolatos feladatokat, l) gyakorolja a médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatássá nyilvánításával összefüggo hatásköröket, felügyeli muködésüket, m) azonosítja a jelentos befolyásoló ereju médiaszolgáltatókat, és meghatározza a JBE médiaszolgáltatókat terhelo kötelezettségeket, n) eljár a JBE médiaszolgáltatók számára meghatározott kötelezettségek érvényesülésével összefüggésben, ide nem értve a 39. §-ban meghatározott kötelezettségeket, o) ellátja a piaci koncentráció-kontrollal összefüggo hatósági feladatokat, p) médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le, q) piacfelügyeleti eljárást folytat le, r) eljár az e törvényben meghatározott jogvitákban, s) ellátja az ideiglenes médiaszolgáltatási hatósági szerzodésekkel összefüggo feladatokat, t) szakhatósági feladatokat lát el e törvény és a Tpvt. által eloírt esetben, u) eljár a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült kiegyensúlyozottsági panaszok ügyében [Smtv. 13. § (2) bekezdés és e törvény 12. §-a], v) hatósági határozatában meghatározza a társadalom számára kiemelten nagy jelentoséggel bíró eseményeket, x) hatósági határozatában meghatározza a továbbítási kötelezettség alá eso közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásokat [75 . § (3) bekezdés], y) ellátja az önszabályozó szervezetek eljárásával és döntéseivel összefüggo hatósági feladatokat, z) egyéb, törvényben meghatározott hatósági hatásköröket gyakorol. 183. § (1) A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban a) kidolgozza a kiskorúak védelme érdekében eloírt klasszifikációval összefüggo ajánlást, b) kidolgozza a kizárólag tizennyolc éven felüli nézok vagy hallgatók számára elérhetoséget biztosító hatékony muszaki megoldás követelményeire vonatkozó ajánlást, c) közzéteheti a termékmegjelenítésre és az arra történo felhívás e törvényben foglaltaknak való megfeleloségére vonatkozóajánlását, d) a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülésérol, valamint a musorkvóták alól a médiaszolgáltatóknak adott mentesítések indokairól, körülményeirol tájékoztatást nyújt az Országgyulés részére, e) dönt a jóváhagyott költségvetési kiadási eloirányzatok közötti átcsoportosítás tekintetében, f) meghatározza és közzéteszi ügyrendjét, g) a frekvenciagazdálkodással, illetve a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetérol véleményt nyilvánít, h) egyes médiapolitikai kérdésekben állásfoglalásokat, javaslatokat készít, i) kialakítja a médiaszolgáltatást érinto frekvenciagazdálkodás koncepcióját, j) az Országgyulés részére éves beszámolót készít a Médiatanács és a Hivatal tevékenységérol, k) kezeli az Alapot, elfogadja támogatáspolitikáját, éves tervét, illetve beszámolóját, meghatározza és közzéteszi az Alap kezelése részletes szabályait, valamint jóváhagyja az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket, l) beszámolót készít az Európai Bizottság részére egyes musorszerkezeti követelmények vonatkozásában, m) kialakítja a Közszolgálati Közalapítvány részére átadott vagyon hasznosításának és a vagyongazdálkodás szabályait, n) együttmuködik más tagállamok médiahatóságaival, o) felügyeli a Médiatudományi Intézet tevékenységét, p) ellátja az önszabályozó szervezetek eljárásával kapcsolatos nem hatósági feladatokat, q) egyéb, törvényben meghatározott – nem hatósági – feladatokat lát el. 32036 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) A Médiatanács látja el a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelos nemzeti hatóságok közötti együttmuködésrol szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 19–26. cikkét átülteto tagállami jogszabályokba ütközo Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében. Ennek végrehajtásánál a kölcsönös jogsegély során a Médiatanács a 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfeleloen jár el. 184. § (1) A Hivatal hatósági hatásköreiben a) vezeti az e törvényben meghatározott hatósági nyilvántartásokat, b) meghatározza a nyilvántartásba vétel útján médiaszolgáltatás nyújtására jogot szerzett médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díját, c) felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését: ca) a politikai reklámra, közérdeku közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések körében a 32. § (7) bekezdésben foglaltak, cb) a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklámra és közérdeku közleményre vonatkozó szabályok (36. §), cc) a hallási fogyatékkal élok számára hozzáférhetové tett musorszámokra vonatkozó szabályok (39. §), cd) a médiaszolgáltató, a sajtótermék kiadója és a kiegészíto szolgáltatást nyújtó tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkezett változásokkal, azok bejelentésével és az egyes adatok közzétételével kapcsolatos szabályok (37. §, 41–42. §, 45–47. §) ce) a lineáris médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetére és a tulajdonosi összefonódásra vonatkozó szabályok (43. §), cf) az eroszakos vagy a nyugalom megzavarására alkalmas tartalmakra vonatkozó rendelkezések és a vallási, hitbeli meggyozodést védo szabályok (14. §), cg) a reklámra és a televíziós vásárlásra vonatkozó egyes rendelkezések (34–35. §), ch) a médiaszolgáltatások és musorszámok támogatására vonatkozó szabályok (26–29. §), d) ellátja a szolgáltatás megkezdésének elmaradása esetén a médiaszolgáltatási jogosultság megszunésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatokat, e) a 182. § u) pont kivételével eljár a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét érinto panaszok tekintetében (Smtv. 13. § (2) bekezdés és e törvény 12. §-a), f) ellenorzi a közszolgálati médiaszolgáltatások továbbítására vonatkozó kötelezettségek érvényesülését (74. §), g) a médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége körében ellenorzi az általános szerzodési keretfeltételekre vonatkozó eloírások érvényesülését (79. §), h) egyéb, törvényben meghatározott hatásköröket gyakorol. (2) A Hivatal nem hatósági hatásköreiben a) elokészíti a Médiatanács feladat-és hatáskörébe tartozó ügyeket, b) elokészíti a médiaszolgáltatási jogosultságok pályázati eljárását, nyilvános meghallgatást tart, c) piaci elemzo, értékelo, illetve más vizsgálati tevékenységet folytat a musorfigyelo és -elemzo szolgálat által, d) egyéb, törvényben meghatározott – nem hatósági – feladatokat lát el. V. FEJEZET A JOGSÉRTÉS ESETÉN ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK 185. § (1) A Médiatanács vagy a Hivatal médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértojével szemben jogkövetkezményt alkalmazhat a 186–189. §-ban meghatározottak szerint. (2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Médiatanács és a Hivatal az egyenlo elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlodéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz. 186. § (1) Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal – a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett – legfeljebb harminc napos határido tuzésével MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám felhívhatja a jogsértot a jogsérto magatartás megszüntetésére, a jövobeni jogsértésektol való tartózkodásra, illetve a jogszeru magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhívás keretében a 187. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegelési szempontok nem alkalmazandók. (3) Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Médiatanács vagy a Hivatal – a felhívás mellozésére vonatkozó indokolás nélkül – a jogsérto magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, jogkövetkezményeket alkalmazhat. 187. § (1) Ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal kétmillió forintig terjedo bírsággal sújthatja a jogsérto szervezet vezeto tisztségviselojét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten. (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt – a jogsértés jellegétol függoen – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, idotartamára, a jogsértéssel elért vagyoni elonyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelheto egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal – a (7) bekezdés figyelembevételével – a következo jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: a) a jogsértot meghatározott idore kizárhatja az Alap pályázatain való részvétel lehetoségébol, b) bírságot szabhat ki a jogsértovel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig, bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig, bc) országosan terjesztett napilap esetében a bírság összege huszonötmillió forintig, bd) országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében a bírság összege tízmillió forintig, be) más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében a bírság összege ötmillió forintig, bf) internetes sajtótermék esetében a bírság összege huszonötmillió forintig, bg) musorterjeszto esetében a bírság összege ötmillió forintig, bh) közvetíto szolgáltató esetében a bírság összege hárommillió forintig, terjedhet, c) a jogsértot kötelezheti közleménynek vagy a határozatnak a jogsérto internetes honlapjának nyitóoldalán, sajtótermékben vagy megjelölt musorszámban történo közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig, d) meghatározott idotartamra felfüggesztheti a médiaszolgáltatási jogosultság gyakorlását: da) a felfüggesztés idotartama tizenöt perctol huszonnégy óráig, db) a felfüggesztés idotartama súlyos jogsértés esetén egy órától negyvennyolc óráig, dc) a felfüggesztés idotartama ismételt és súlyos jogsértés esetén három órától egy hétig terjedhet, e) törölheti azon médiaszolgáltatást a 41. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból, amelyben a jogsértést elkövették, illetve azonnali hatállyal felmondhatja a médiaszolgáltatási jogosultság tárgyában megkötött hatósági szerzodést, miután a jogsérto ismételten súlyos jogsértést követett el. A nyilvántartásból törölt médiaszolgáltatás a törlést követoen nem teheto a nyilvánosság számára elérhetové. (4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendo, ha a jogsérto a jogeros hatósági határozatban megállapított jogsérto magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg. (5) A (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók. (6) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben a (3) bekezdés a)–e) pontban, a lekérheto vagy kiegészíto médiaszolgáltatás nyújtójával szemben a (3) bekezdés a)–d) pontban, a sajtótermék kiadójával szemben pedig a (3) bekezdés b)–c) pontban szereplo jogkövetkezmények alkalmazhatók. (7) A (3) bekezdés e) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására a Médiatanács rendelkezik hatáskörrel. (8) A Médiatanács a musorszolgáltatási szerzodéssel rendelkezo médiaszolgáltatókkal szemben a szerzodésben foglalt kötbért, illetve egyéb jogkövetkezményeket kizárólag közigazgatási úton érvényesítheti. 32038 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A musorterjeszto és a közvetíto szolgáltató felelossége a médiaszolgáltatás és a sajtótermék továbbításáért 188. § (1) A musorterjeszto és a közvetíto szolgáltató a (2)–(4) bekezdés és a 189. §-ban foglaltak alapján felel a médiaszolgáltatás és a sajtótermék továbbítása esetén. (2) A musorterjeszto a 189. § szerint a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére kötelezheto. (3) A közvetíto szolgáltató a 189. § szerint a médiaszolgáltatás és az internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezheto. (4) Az Európai Gazdasági Térségrol szóló megállapodásban, valamint az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépo televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményben, és kiegészíto Jegyzokönyvében részes valamely állam joghatósága alá tartozó musorszolgáltató musorának tartalmáért a musorterjeszto nem felelos. A 189. § alapján – figyelembe véve a 176–180. §-ban foglalt eloírásokat – azonban a médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezheto. 189. § (1) Amennyiben a Médiatanács a 187. § (3) bekezdés e) pontban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a musorterjeszto köteles – a határozat jogerore emelkedését követoen a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képezo médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint megszüntetni. (2) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal a 187. § (3) bekezdés b)–d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogeros és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a musorterjeszto köteles – a határozat jogerore emelkedését és a teljesítési határido leteltét követoen a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képezo médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni. (3) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal lekérheto vagy kiegészíto médiaszolgáltatás esetén a 187. § (3) bekezdés b)–d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogeros és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a közvetíto szolgáltató köteles – a határozat jogerore emelkedését és a teljesítési határido leteltét követoen a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képezo médiaszolgáltatás vagy kiegészíto médiaszolgáltatás közvetítését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni. (4) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal internetes sajtótermék esetén a 187. § (3) bekezdés b)–c) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a sajtótermék kiadójával szemben, és a kiadó a jogeros és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a közvetíto szolgáltató köteles – a határozat jogerore emelkedését és a teljesítési határido leteltét követoen a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képezo sajtótermék közvetítését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni. (5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti felhívásban – a musorterjeszto, illetve a közvetíto szolgáltató általi teljesítésre – megfelelo határidot kell meghatározni. (6) Amennyiben a musorterjeszto, illetve a közvetíto szolgáltató nem teljesíti az (1)–(4) bekezdésben meghatározott felhívásban foglaltakat, a Médiatanács vagy a Hivatal a musorterjesztovel vagy közvetíto szolgáltatóval szemben hivatalból hatósági eljárást indít, és a 187. § (3) bekezdés bg) vagy bh) pontban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. VI. FEJEZET TÁRSSZABÁLYOZÁS A MÉDIAIGAZGATÁSBAN Általános szabályok 190. § (1) A Médiatanács a médiaszolgáltatók, a kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtók, a sajtótermékek kiadói, a musorterjesztok és a közvetíto szolgáltatók szakmai önszabályozó szervezeteivel és alternatív vitarendezo fórumaival (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: önszabályozó szervezet) e törvény, illetve az Smtv. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám céljainak, alapelveinek hatékony megvalósítása, az önkéntes jogkövetés elomozdítása, a médiaigazgatás közhatalmi jogérvényesítési rendszerének rugalmasabbá tétele érdekében együttmuködik. (2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti együttmuködés keretében a jogszabályoknak megfeleloen létrehozott és a jogszabályoknak megfeleloen muködo önszabályozó szervezettel együttmuködési megállapodás tartalmú közigazgatási szerzodést köthet az alábbiakban kifejezetten meghatározott hatósági hatáskörébe tartozó ügyek önszabályozó szervezettel történo, e fejezetben meghatározott megosztott ellátása, illetve jogszabályban hatósági hatáskörként nem szabályozott, de e törvény szabályaival összhangban álló, médiaigazgatáshoz, médiapolitikához kapcsolódó feladatok együttmuködésben történo ellátása érdekében. 191. § (1) A Médiatanács a 195. §-ban meghatározott közigazgatási szerzodésben (a továbbiakban: közigazgatási szerzodés) felhatalmazhatja az önszabályozó szervezetet, hogy nyilvántartott tagsága és a 194. § szerinti magatartási kódexet magukra kötelezo érvénnyel elfogadó médiaszolgáltatók, musorterjesztok, közvetíto szolgáltatók vagy sajtóterméket kiadók (a továbbiakban együtt: a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások) irányában a 192. § (2) bekezdésben kifejezetten meghatározott hatósági ügytípusok körében – a közigazgatási szerzodésben kapott felhatalmazás terjedelmében – a konkrét hatósági hatáskörgyakorlást megelozoen önigazgatási feladatokat lásson el nem hatósági feladatként. (2) Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazás nem telepít az önszabályozó szervezetre hatósági, közhatalmi jogkört, hatósági hatáskört, illetve az önszabályozó szervezet e felhatalmazás keretében sem minosül közigazgatási hatóságnak, illetve a közigazgatási szervezetrendszer alanyának. (3) A közigazgatási szerzodésben történo felhatalmazás nem érinti a Médiatanács e törvényben meghatározott hatásköreinek rendjét, a Médiatanács a hatósági ügyben e felhatalmazástól függetlenül – az e fejezetben meghatározott eltérésekkel – eljárhat. 192. § (1) A közigazgatási szerzodést a Médiatanács a 190. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelo azon önszabályozó szervezetekkel köti meg, amelyek nyilvántartásba vett tevékenysége a felhatalmazás tárgyát képezo hatósági ügyet lefedi, vagy azt közvetlenül érinti, valamint amely a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról pontos és ellenorizheto nyilvántartást vezet. (2) A Médiatanács a közigazgatási szerzodésben az alábbi hatósági ügytípusok – a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások irányában, nem hatósági feladatként történo – ellátására hatalmazhatja fel az önszabályozó szervezeteket: a) az Smtv. 14–20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a nyomtatott sajtótermékek tekintetében, b) az Smtv. 14–20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete az internetes sajtótermékek tekintetében, c) az Smtv. 13–20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérheto médiaszolgáltatások tekintetében, d) e törvény Második Része I. Fejezete rendelkezéseinek, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérheto médiaszolgáltatások tekintetében. (3) A Médiatanács által – a (2) bekezdésben meghatározott hatósági ügytípus tekintetében – az önszabályozó szervezet számára biztosított felhatalmazás magában foglalja: a) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokkal kapcsolatos egyedi ügyek ellátását (ideértve a tagok tevékenységét érinto kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos eljárást), b) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások közötti – a felhatalmazás tárgykörét érinto – viták, jogviták eldöntését, c) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások – felhatalmazással kapcsolatos – tevékenységére, magatartására irányuló ellenorzést. 193. § (1) A közigazgatási szerzodés keretében a Médiatanács és az önszabályozó szervezet megállapodhat a jogszabályokban nem szabályozott, de a médiaigazgatáshoz és a médiapolitikához szorosan kapcsolódó feladatok, tevékenység-, illetve szolgáltatás-fejlesztésre vonatkozó elvek, közérdeku programok, továbbá bármilyen egyéb, médiával összefüggo célok együttmuködésben történo megvalósítása érdekében. (2) Az önszabályozó szervezet e fejezetben meghatározott – közigazgatási szerzodéses felhatalmazáson alapuló – feladataival kapcsolatos szabályokat részletesen a közigazgatási szerzodés tartalmazza. (3) A Hatóság a szakmai önszabályozó szervezet e fejezetben meghatározott feladatai ellátásához anyagi támogatást nyújthat, amelynek felhasználásáról az önszabályozó szervezetnek tételesen elszámolva, évente – május 31-ig – kell beszámolnia a Hatóság számára. 32040 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 194. § (1) Az önszabályozó szervezet és a Médiatanács által kötött közigazgatási szerzodés kötelezo tartalmi eleme az önszabályozó szervezet által kialakított – e fejezet szerinti önigazgatási feladatellátást meghatározó – szakmai, magatartási kódex (a továbbiakban: magatartási kódex). (2) A magatartási kódexet a közigazgatási szerzodéskötés folyamatában az önszabályozó szervezet készíti el, és egyeztetés céljából megküldi a Médiatanácsnak. A Médiatanács a magatartási kódexet kizárólag abból a szempontból vizsgálja, hogy az megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. A közigazgatási szerzodés megkötésének érvényességi feltétele, hogy a magatartási kódex tekintetében a Médiatanács és az önszabályozó szervezet megállapodjon. (3) A magatartási kódex részletesen tartalmazza – a 192. § szerinti felhatalmazás tárgykörében – az önszabályozó szervezet önigazgatási feladatellátásával kapcsolatos eljárási és garanciális rendelkezéseket, a tagok vonatkozó jogait és kötelezettségeit, a tagok és az önszabályozó szervezet – felhatalmazás tárgyát érinto – viszonyát, illetve az önszabályozó szervezet által meghozható döntések típusait, rendszerét és azok jogi hatását. (4) A (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenoen a magatartási kódex anyagi része tartalmazza a felhatalmazás tárgyköre által kijelölt tevékenység, szolgáltatás, magatartás végzésére, folytatására vonatkozó szabályokat, feltételeket, illetve követelményeket. 195. § (1) A Médiatanács és az önszabályozó szervezet e Fejezet szerinti viszonyrendszerét a felek kötelesek a közigazgatási szerzodésben részletesen rendezni. (2) A Médiatanács a közigazgatási szerzodés megkötése tárgyában döntést hoz. (3) A közigazgatási szerzodés csak írásban kötheto. (4) A Médiatanács a közigazgatási szerzodés megkötését követoen jogosult a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról vezetett nyilvántartásaiba betekinteni, illetve a nyilvántartott adatok tekintetében adatszolgáltatást kérhet az önszabályozó szervezettol annak érdekében, hogy megfeleloen elláthassa az önszabályozó szervezettel kapcsolatos – e Fejezetben szabályozott – feladatait. (5) A közigazgatási szerzodésre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvnek a szerzodésekre vonatkozó általános szabályait kell megfeleloen alkalmazni. 196. § (1) A Médiatanács azonnali hatállyal felmondhatja a közigazgatási szerzodést, amennyiben az önszabályozó szervezet: a) a közigazgatási szerzodésben foglaltakat súlyosan, illetve ismételten megszegi, vagy b) a közigazgatási szerzodésben meghatározott feladatait nem a szerzodésben foglaltaknak, vagy a magatartási kódexben foglaltaknak megfeleloen látja el. (2) A határozatlan idore kötött közigazgatási szerzodést bármely fél harminc napos felmondási idovel felmondhatja. Az önszabályozó szervezet eljárása 197. § (1) Az önszabályozó szervezet tagjai tekintetében a közigazgatási szerzodés felhatalmazásának tárgyát képezo hatósági ügyben saját – nem hatósági – feladataként jár el az e fejezetben, illetve a közigazgatási szerzodésben meghatározottak szerint. Ennek keretében eljárása megelozi, illetve kiegészíti a Médiatanács hatósági hatáskör-gyakorlását (a továbbiakban: önszabályozási eljárás). (2) A közigazgatási szerzodésben meghatározott hatósági ügytípusok tekintetében a Médiatanács az önszabályozó szervezet tagjaival szemben csak abban az esetben járhat el, ha az önszabályozó szervezet vonatkozó eljárása megítélése szerint nem felel meg a jogszabályoknak vagy a felek közötti közigazgatási szerzodés rendelkezéseinek. (3) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárása megelozi a Médiatanács hatósági eljárását. (4) Az önszabályozó testület felelossége belso muködésében olyan eljárási szabályozás kialakítása, elfogadása és érvényesítése tagjai irányában, amely biztosítja az e fejezetben foglalt feladatok megfelelo és hatékony ellátását, az e fejezet szerinti szabályok megfelelo érvényesülését. Amennyiben ennek elmulasztásából eredoen az e fejezetben, illetve az általa a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerzodésben meghatározott feladatait az önszabályozó szervezet nem képes megfeleloen ellátni, a Médiatanács jogosult a közigazgatási szerzodést felmondani. 198. § (1) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárását kezdeményezo kérelemre köteles eljárni. Ettol függetlenül az önszabályozó szervezet a feladatkörébe utalt ügyekben saját döntése alapján is indíthat eljárást. (2) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárásának határideje harminc nap, amely indokolt esetben – az ügy bonyolultságára, illetve a tények feltárásának nehézségeire tekintettel – tizenöt nappal meghosszabbítható. E határidoknél rövidebb határidot a közigazgatási szerzodés megállapíthat. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) Amennyiben az önszabályozási eljárás tárgykörébe tartozó beadvány érkezik a Médiatanácshoz, abban az esetben – figyelemmel az önszabályozó szervezet tagjainak és a kódex hatálya alá tartozó más szervezetek körére – a Médiatanács a beadványt megküldi az önszabályozó szervezet részére. Ha az ügy mégsem tartozik az önszabályozó szervezet feladatkörébe, vagy a beadvánnyal érintett vállalkozás nem tartozik a kódex hatálya alá, akkor az önszabályozó szervezet a beadványt köteles haladéktalanul visszaküldeni a Médiatanács részére. Ha az önszabályozó szervezet a Médiatanács által továbbított beadvány alapján eljárását megindítja, akkor a Médiatanács eljárásának kezdeményezésével együtt esetlegesen befizetett illetéket, díjat visszafizeti a beadványt eloterjeszto számára. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a Médiatanács eljárását kezdeményezo beadvány nem minosül a Ket. szerinti eljárási kötelezettséget keletkezteto, eljárást megindító kérelemnek, kivéve, ha a beadványt az önszabályozó szervezet a Médiatanács számára visszaküldi. Ilyen esetben az önszabályozó szervezet által visszaküldött beadvány Médiatanácshoz megérkezésének napján kezdodik a Médiatanács hatósági eljárása. (5) Amennyiben az önszabályozó szervezethez érkezik olyan beadvány, amely nem tartozik a feladatkörébe, de a Médiatanács hatáskörével kapcsolatos, akkor az önszabályozó szervezet haladéktalanul tájékoztatja a beadvány eloterjesztojét a Médiatanács vonatkozó hatásköreirol, az eljárásindítás lehetoségeirol és annak szabályairól. 199. § (1) Az önszabályozó szervezet a beadványt e Fejezet, a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerzodés, és különösen az annak részét képezo magatartási kódex alapján megvizsgálja, és az ügy tárgyában döntést hoz. Az önszabályozó szervezet döntése a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások számára kötelezo, és kötelezettséget tartalmazhat. Ha a döntés kötelezettséget tartalmaz, az önszabályozó szervezet köteles ennek teljesítésére megfelelo határidot megállapítani. A kötelezettséget tartalmazó döntést e teljesítési határido leteltét követoen az önszabályozó szervezet tíz napon belül megküldi a Médiatanácsnak. A Médiatanács az önszabályozó szervezet által megküldött, kötelezettséget tartalmazó döntéseket köteles felülvizsgálni. Amennyiben az önszabályozó szervezet döntésének felülvizsgálatát a beadvány eloterjesztoje, vagy a döntéssel kötelezett kéri, a Médiatanács a döntést harminc napon belül köteles felülvizsgálni. (2) Amennyiben a Médiatanács megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet döntése nem felel meg az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerzodésben foglaltaknak, különösen a magatartási kódex rendelkezéseinek, vagy megítélése szerint a döntés jogszabály tartalmával ellentétes, illetve azt állapítja meg, hogy az önszabályozó szervezet nem képes megfeleloen érvényesíteni döntését, abban az esetben hatósági eljárást indít a beadvány tárgyát képezo ügyben. A Médiatanácsot eljárásában az önszabályozó szervezet eljárása, döntése nem köti. 200. § (1) A Médiatanács hatósági hatáskörébe nem tartozó, de az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerzodés tárgykörét képezo feladat, tevékenység megfelelo és hatékony ellátása az önszabályozó szervezet önálló feladata, gyakorlatát maga alakítja. A Médiatanács az önszabályozó szervezettel folyamatosan együttmuködik, feladatainak ellátását támogatja és ösztönzi. (2) Az (1) bekezdés szerinti nem hatósági feladatok ellátásával, és egyéb eljárásaikkal kapcsolatos tapasztalatokról a felek rendszeresen tájékoztatják egymást. E feladatokat az önszabályozó szervezet a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerzodés és az annak részét képezo magatartási kódex alapján látja el. E feladatok ellátásával kapcsolatos tapasztalatokat a Médiatanács hatósági hatáskörei gyakorlása, hatósági eljárásai, illetve piaci elemzo, értékelo tevékenysége és különösen jogszabály-elokészíto tevékenysége során – lehetoség szerint – figyelembe veszi. Az önszabályozó szervezet e fejezetben foglalt tevékenysége feletti felügyelet 201. § (1) A Médiatanács az önszabályozó szervezet közigazgatási szerzodésben meghatározott tevékenysége felett felügyeletet lát el. E felügyeleti tevékenysége keretében a Médiatanács folyamatosan ellenorizheti az önszabályozó szervezetnek a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerzodésében foglaltak érvényesülését, szerzodés szerinti teljesítését. A felügyelet keretében a Médiatanács jogosult az önszabályozó szervezet közigazgatási szerzodéssel kapcsolatban folytatott valamennyi tevékenységének megismerésére, amelynek érdekében az önszabályozó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezheti. (2) A Médiatanács az önszabályozó szervezet 197–200. §-ok szerinti eljárásait és döntéseit szükség szerint átfogóan ellenorzi. Ennek keretében az önszabályozó szervezet döntéseit – a közigazgatási szerzodés és annak részét képezo magatartási kódexnek való megfelelés szempontjából – egyenként és összességükben is értékeli. 32042 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) Amennyiben a Médiatanács a felügyelet keretében megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerzodés felhatalmazásának tárgyát képezo ügyekben nem vagy nem megfeleloen jár el, így különösen a) a 197–200. §-okban foglalt eljárásokat nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfeleloen folytatja le, b) a beadványokat nem a magatartási kódex rendelkezései szerint bírálja el, c) döntéseit nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelo tartalommal hozza, illetve d) döntéseinek teljesítését, azok érvényesülését nem ellenorzi, illetve nem intézkedik a döntéseiben foglaltak érvényre juttatása iránt, akkor a Médiatanács megfelelo határido tuzésével felhívja az önszabályozó szervezetet a közigazgatási szerzodésben foglaltaknak megfelelo magatartás tanúsítására. (4) Amennyiben az önszabályozó szervezet a (3) bekezdés szerinti felhívásnak határidoben nem tesz eleget, a Médiatanács a közigazgatási szerzodést azonnali hatállyal, vagy a megállapodásban meghatározott felmondási idore felmondhatja. (5) Amennyiben az ellenorzés eredményeként a Médiatanács megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet eljárása, döntése jogszabály tartalmával ellentétes, vagy a közigazgatási szerzodésbe, illetve az annak részét képezo magatartási kódexbe ütközik, a Médiatanács a szerzodésszegés megállapításával egyidejuleg az eljárás, valamint a döntés tárgykörében hatósági eljárást indít. 202. § Az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerzodés alapján végzett tevékenységérol, feladatairól rendszeresen, de legalább évente, az önszabályozási eljárásainak menetérol, tartalmáról, alanyairól, döntéseinek típusairól, tartalmáról, érvényesülésérol pedig legalább félévente írásban benyújtott beszámolót készít a Médiatanács számára. A Médiatanács a beszámolót – döntésében – értékeli. ÖTÖDIK RÉSZ ÉRTELMEZO RENDELKEZÉSEK 203. § 1. Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket tartalmazó musorszámokat bemutató médiaszolgáltatás. 2. Átviteli rendszer: a televízió vagy rádió musorjeleknek az analóg vagy digitális musorterjesztését szolgáló muszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök rendszere, amely a musorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez – így különösen a levegohöz és rádiófrekvenciához, vákuumhoz, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas vezetékhez – kapcsolódik. 3. Befolyásoló részesedés: a) olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértéku befolyást biztosít; a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani, b) olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerzodés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsobbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelo szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentos befolyást tesz lehetové. 4. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve félrevezetheti a közönséget. 5. Dokumentumfilm: olyan nem fikciós filmalkotás, amelynek célja a valóság dokumentálása. Dokumentumfilmnek számít például a természet-, ismeretterjeszto és oktatófilm, a történelmi dokumentumfilm, a portréfilm és a riportfilm. 6. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlo hálózatokon történo átvitelébol, és ahol ez értelmezheto, irányításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlo hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztoi ellenorzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggo, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsosorban az elektronikus hírközlo hálózatokon történo jeltovábbításból állnak. 7. Elektronikus hírközlési szolgáltató: elektronikus hírközlo hálózat üzemeltetoje, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illetoleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezo gazdasági társaság. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 8. Elofizeto: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet, aki vagy amely a nyilvánosan elérheto médiaszolgáltatás vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtójával, vagy sajtótermék kiadójával ilyen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerzodéses viszonyban áll. 9. Európai mu: a) amely magyar, b) amely valamely európai államból származik, és amely egy vagy több európai államban lakóhellyel rendelkezo szerzokkel és munkatársak közremuködésével készült, feltéve, hogy megfelel a következo három feltétel egyikének: ba) az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer alkotása, bb) gyártását az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer felügyeli, és ténylegesen ellenorzi, bc) az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államok társproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenorzi, c) amely valamely európai állam és valamely Európán kívüli állam musorkészítoinek együttmuködése által jött létre, feltéve, hogy az európai társproducerek biztosítják a gyártási összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenorzi, vagy d) amely az Európai Unió és valamely Európán kívüli állam között létrejött, audiovizuális muvek elkészítésére vonatkozó megállapodás keretében létrejött musorszám. 10. Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, aki vagy amely használja vagy igényli az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vagy médiaszolgáltatásokat. 11. Filmalkotás: a szerzoi jogról szóló törvény szerinti filmalkotás, ide nem értve többek között a hír-és politikai tájékoztató musorszámot, az aktuális-és szolgáltató magazin musorszámot, a sportmusorszámot vagy egyéb esemény közvetítését tartalmazó musorszámot, a játék-és vetélkedo musorszámot és a kereskedelmi közleményeket. Filmalkotás különösen a játékfilm, a televíziós film, a televíziós filmsorozat, az animációs film és a dokumentumfilm. 12. Független musorkészíto: olyan musorkészíto vállalkozás, amelyben az érintett médiaszolgáltatónak, illetve a médiaszolgáltatóban befolyásoló részesedéssel rendelkezo tulajdonosnak nincs közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetoleg amellyel a médiaszolgáltató vezetojének, vezeto állású alkalmazottjának, valamint ezek közeli hozzátartozóinak nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége. 13. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy lineáris médiaszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon musorszám vagy musor egyideju vagy csaknem egyideju szolgáltatására. 14. Hálózatos médiaszolgáltató: az a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, amelynek musora vagy musorszáma hálózatos médiaszolgáltatásban terjesztésre kerül. 15. Helyi médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él. 16. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv: a katasztrófavédelem megvalósításában részt vevo, államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv. 17. Hírmusorszám: idotartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel – ide nem értve a közlekedési híreket, az idojárás-jelentést és a sporthíreket – foglalkozó musorszám. 18. Információs társadalommal összefüggo szolgáltatás: az információs társadalommal összefüggo szolgáltatások egyes kérdéseirol szóló törvényben ekként meghatározott szolgáltatás. 19. Játék: az a musorszám, amelyben a közönség tagjai vagy a játékban résztvevok meghatározott szabályok szerint kérdésekre válaszolnak vagy feladatokat oldanak meg, rendszerint abból a célból, hogy a médiaszolgáltató vagy harmadik személy által felajánlott nyereményt elnyerjék. Nem minosül játéknak a tehetségkutató-musorszám, valamint a televíziós vásárlásnak vagy televíziós vásárlási musorablaknak minosülo telefonos vagy más interaktív játék. 20. Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezo gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerusítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés. 32044 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 21. Képújság: lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás musoridejének megkezdése elott, illetve befejezése után, vagy a musor folyamának megszakításával közzétett olyan szöveg, állókép, mozgókép, hang, számítógépes grafika, amely valamely információt tartalmaz, és a musor részének vagy önálló musorszámnak nem minosül. 22. Kiadvány: a) könyv nyomtatott vagy elektronikus formában, lemezen, kazettán, más fizikai hordozón; online és letöltheto könyv; b) sajtótermék nyomtatott vagy elektronikus formában; online és letöltheto idoszaki kiadvány; c) egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép; röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlo-és más hasonló kártya; nyomtatott kép, minta, fénykép; nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó papír (matrica), postai, jövedéki, illeték-stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók; d) film-, video-, televíziómusor-készítés termékei (nyilvános közlésre szánt film filmszalagon, videokazettán, -lemezen, más fizikai hordozón; letöltheto film, videó); e) hangfelvétel (nyilvános közlésre szánt, musoros hangszalag, hanglemez, letöltheto hangtartalom); f) zenemu (nyomtatott zenemu, zenemu elektronikus formában, letöltheto zenemu) 23. Kiegészíto médiaszolgáltatás: tartalomszolgáltatást is magában foglaló mindazon szolgáltatás, amelyet musorterjeszto rendszeren továbbítanak, és amely nem minosül sem médiaszolgáltatásnak, sem elektronikus hírközlési szolgáltatásnak. Kiegészíto médiaszolgáltatás például az elektronikus musorkalauz. 24. Kisközösségi médiaszolgáltatás: sztereó vétel esetén legfeljebb az adóállomástól számított egy kilométer sugarú körnek megfelelo földrajzi területre kiterjedo vételkörzetben muködo helyi lineáris rádiós közösségi médiaszolgáltatás. 25. Körzeti médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi médiaszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb, mint a fele él. 26. Közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha-és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-és a neveloszülo, valamint a testvér. 27. Közérdeku közlemény: ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülo, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettol, illetve személytol származó tájékoztatás, amely valamely konkrét közérdeku információt közvetít a nézok vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, és nem minosül politikai reklámnak. 28. Közönségarány: egy adott idoszakban a vizsgált lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás musorszámainak nézésére, illetve lineáris rádiós médiaszolgáltatás musorszámainak hallgatására fordított összes idotartam százalékosan kifejezett aránya valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás nézésére, illetve valamennyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás hallgatására fordított összes idotartamhoz viszonyítva. A közönségarány meghatározásánál a lineáris audiovizuális, és a lineáris rádiós médiaszolgáltatás piacát a Magyar Köztársaság területén, külön-külön kell vizsgálni. 29. Közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkezo másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megilleto tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani. 30. Közvetíto szolgáltató: az információs társadalommal összefüggo szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely a) az igénybe vevo által biztosított információt távközlo hálózaton továbbítja, vagy a távközlo hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszeru adatátvitel és hozzáférés-biztosítás), b) az igénybe vevo által biztosított információt távközlo hálózaton továbbítja, és az alapvetoen a más igénybe vevok kezdeményezésére történo információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás), c) az igénybe vevo által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás), d) információk megtalálását elosegíto segédeszközöket biztosít az igénybe vevo számára (keresoszolgáltatás). 31. Közszolgálati médiaszolgáltatás: a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott médiaszolgáltatás. 32. Közszolgálati médiaszolgáltató: a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósítására törvénnyel létrehozott médiaszolgáltató. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 33. Közszolgálati médiavagyon: a közszolgálati médiaszolgáltatók, jogelodeik, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alap által megrendelt, bármilyen jogcímen készített, adásvétel útján beszerzett, felhasználási szerzodéssel vagy egyéb megállapodás útján részben vagy egészben megszerzett, vagy készített filmalkotások és más audiovizuális muvek, rádiós musorszámok, hangfelvételek és a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb, kulturális értéket képviselo dokumentumok, fényképek szerzoi és szomszédos jogai, vagy ezek bármely felhasználási jogai, valamint e muveket tartalmazó fizikai hordozók (például: lemezek, szalagok, kazetták, papíralapú dokumentumok, kották), továbbá a szerzoi jogi védelem alatt álló jelmezek, kellékek, díszletek és egyéb szerzoi muvek, amennyiben a muvel kapcsolatos szerzoi és szomszédos jogok a törvény hatálybalépését megelozoen a közszolgálati médiaszolgáltatók valamelyikét vagy a törvény hatálybalépését követoen a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alapot illetik meg vagy illették meg, valamint amelyekre vonatkozóan a közszolgálati médiaszolgáltatók e törvény hatálybalépését követoen szereznek jogot. 34. Közzététel: a Hatóság hirdetotábláján történo kifüggesztés, illetve a Hatóság internetes honlapján történo megjelentetés. A közzététel idopontja a hirdetotáblán történo kifüggesztés napja. 35. Lekérheto médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított musorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott idopontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a musorszámokat. 36. Lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, musorszámok musorrend alapján történo egyideju megtekintését, illetve meghallgatását lehetové tevo médiaszolgáltatás. 37. Magyar mu: a) amely eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült, b) amely eredetileg több nyelven készült, de idotartamát tekintve eredeti magyar nyelvu része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része, c) amely eredetileg valamely, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség magyarországi életével, kultúrájával van összefüggésben, d) amely alapjául magyar irodalmi mu, zenemu szolgált, e) amely olyan zenei musorszám, amely magyar nyelven kerül eloadásra, vagy amely a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén kerül eloadásra, ha az adott kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájával van összefüggésben, f) amely olyan instrumentális zenei musorszám, amely – elsosorban szerzoje révén – a magyar vagy a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezi, g) amely olyan zenei mu, amelynek legalább egy szerzoje magyar, h) amely olyan zenei musorszám, amely magyar eloadók közremuködésével készült, vagy i) amely olyan filmalkotás, amely a mozgóképrol szóló törvény értelmében magyarnak minosül. 38. Magyar zenei mu: magyar munek minosülo szöveges vagy instrumentális zenei mu. 39. Médiaigazgatásra vonatkozó szabály: e törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapveto szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, illetve ezek végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, médiaigazgatásra vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós aktus, a Médiatanács és a Hivatal által megkötött hatósági szerzodés, illetve a Médiatanács és a Hivatal hatósági határozata. 40. Médiaszolgáltatás: az Európai Unió muködésérol szóló szerzodés 56–57. cikkében meghatározott gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztoi felelosséget visel, amelynek elsodleges célja musorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlo hálózaton keresztül. 41. Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezo gazdasági társaság, aki vagy amely szerkesztoi felelosséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztoi felelosség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenorzésért való felelosséget jelenti, és nem eredményez szükségszeruen jogi felelosséget a médiaszolgáltatás tekintetében. 42. Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom. 43. Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója. 44. Musor: rádiós, illetve audiovizuális musorszámok megszerkesztett és nyilvánosan, folyamatosan közzétett sorozata. 45. Musorelozetes: olyan musorszám, amely a médiaszolgáltató által késobbi idopontban közzétenni kívánt más musorszámot, musorszámokat mutat be, ismertet vagy népszerusít. 32046 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 46. Musorido: a médiaszolgáltatásban – valamely meghatározott idoszak folyamán – folyamatosan közzétett musorszámok együttes idotartama. 47. Musorszám: hangok, illetoleg hangos vagy néma mozgóképek sorozata, mely egy médiaszolgáltató által kialakított musorrendben vagy musorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható. 48. Musorszámokat kiegészíto termékek: egy musorszám tartalmához közvetlenül kapcsolódó, a médiaszolgáltató által forgalmazott áru vagy szolgáltatás, amely a musorszám teljesebb élvezetéhez nyújt segítséget, például a nézoi vagy hallgatói interaktivitás elosegítésével. 49. Musorszórás: olyan musorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádiós, illetve audiovizuális médiaszolgáltatásokat a földfelszínen telepített – az elsodlegesen muholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével – rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetové tevo átviteli rendszerrel továbbítják az elofizetohöz, vagy felhasználóhoz. Musorszórásnak minosül a digitális musorszóró hálózat vagy musorszóró adó segítségével végzett musorterjesztés is. 50. Musorterjesztés: bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által eloállított analóg vagy digitális musorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az elofizeto, vagy felhasználó vevokészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertol, és technológiától. Musorterjesztésnek minosül különösen a musorszórás, a muholddal végzett musorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett musorterjesztés, emellett a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történo továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a musorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított musorterjesztést. Musorterjesztésnek minosül az olyan musorterjesztés is, amelyhez az elofizeto külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevokészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történo jeltovábbítás nem minosül musorterjesztésnek. 51. Musorterjeszto: a musorterjesztési szolgáltatást nyújtó, ideértve a digitális musorszóró hálózat üzemeltetojét is, ha a musorterjesztést saját maga végzi. Amennyiben az átviteli hálózatot nem a musorterjeszto üzemelteti, az elofizetonek, vagy felhasználónak nyújtott szolgáltatás feltételeit meghatározó, illetve az elofizetovel szerzodést köto szolgáltató minosül musorterjesztonek. 52. Országos médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzetében a Magyar Köztársaság lakosságának legalább ötven százaléka él. 53. Osztott képernyos reklám: audiovizuális médiaszolgáltatásban, kereskedelmi közleménynek nem minosülo musorszám közzététele alatt közzétett, a képernyo meghatározott részét betölto reklám. 54. Összetett musorszám: több musorszám – egy focímmel vagy más megkülönböztetéssel jelzett – együttese. 55. Politikai reklám: ellenérték fejében vagy anélkül közzétett, valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerusítését szolgáló vagy támogatására ösztönzo, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerusíto, a reklámhoz hasonló módon megjeleno, illetve közzétett musorszám. 56. Politikai tájékoztató musorszám: idotartama legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi politikai, vagy aktuális közéleti eseményeket elemzo, bemutató, azokat értékelo, hátterüket feltáró, hírmusorszámnak nem minosülo musorszám. 57. Programcsomag: a musorterjeszto által az elofizeto számára egy csoportban kínált vagy nyújtott médiaszolgáltatások. 58. Rádiós médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amely hangok sorozatából álló musorszámokat mutat be. 59. Reklám: olyan – musorszámnak minosülo – közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba veheto forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti eroket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értéku jog értékesítésének vagy más módon történo igénybevételének elomozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerusítésére vagy áru, árujelzo ismertségének növelésére irányul. 60. Sajtótermék: a napilap és más idoszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezo gazdasági társaság szerkesztoi felelosséget visel, és amelynek elsodleges célja szövegbol, illetve képekbol álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlo hálózaton keresztül. A szerkesztoi felelosség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenorzésért való felelosséget jelenti, és nem eredményez szükségszeruen jogi felelosséget a sajtótermék tekintetében. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 61. Sportmusorszám: olyan musorszám, amely sporteseményt (az eseménnyel egyidejuleg, késleltetett módon vagy szerkesztve) közvetít, ide nem értve a sporteseményekrol való híradást és a sporttémájú beszélgetést tartalmazó musorszámot. 62. Tagállam: az Európai Gazdasági Térség tagállama. 63. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely – audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtásával vagy musor-és filmalkotások készítésével nem foglalkozó – vállalkozás nyújt valamely médiaszolgáltató vagy musorszám finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerusítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit. 64. Társadalmi célú reklám: politikai reklámnak nem minosülo, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdeku üzenet, amely valamely közérdeku cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézojére vagy hallgatójára. 65. Televíziós vásárlás: az a reklám, amely ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében árunak, szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek – a forgalmazóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történo – értékesítésére vagy más módon történo igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot, ideértve a médiaszolgáltatásban közzétett, gazdasági vállalkozásként muködo telefonos játékokat is. 66. Televíziós vásárlási musorablak: olyan televíziós vásárlás, amelynek megszakítás nélküli idotartama legalább tizenöt perc. 67. Tematikus médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely lineáris médiaszolgáltatás esetében a napi musorido, lekérheto médiaszolgáltatás esetében a közzétett musorszámok összesített idotartamának nyolcvan százalékában egymáshoz hasonló tematikájú musorszámokat tesz közzé, mint például a hír-és politikai tájékoztató musorszámok, a kiskorúaknak szóló musorszámok, a sportmusorszámok, a zenei musorszámok, ismeretterjeszto musorszámok, valamely életmódot bemutató musorszámok. 68. Termékmegjelenítés: a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az – fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – egy musorszámban jelenik meg. 69. Választási kampányidoszak: a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott, a választási kampány lefolytatására rendelkezésre álló idoszak. 70. Vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végzo természetes személy, gazdasági társaság, vagy más jogi személy. 71. Vételkörzet: a) musorszórás és muholdas musorterjesztés révén végzett, elofizetoi díj fizetése nélkül hozzáférheto médiaszolgáltatás esetében azon a földrajzilag meghatározható területen élo lakosság száma, amelyen a musor közzétételét megvalósító musorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket, b) más musorterjeszto átviteli rendszerrel végzett, elofizetoi díj fizetése nélkül hozzáférheto médiaszolgáltatás esetében az átviteli rendszerhez csatlakoztatott háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élok számának szorzata, vagy c) elofizetoi díj fizetése ellenében hozzáférheto médiaszolgáltatások esetében az adott médiaszolgáltatásra elofizetett vagy az adott médiaszolgáltatást tartalmazó musorterjesztési szolgáltatásra elofizetett háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élok számának szorzata. 72. Virtuális reklám: digitális technikával vagy más módon a musorjelbe, illetve a musorszámba utólagosan beillesztett reklám. HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET HATÁLYBALÉPÉS 204. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. január 1. napján lép hatályba. (2) E törvény 222. §-a és 228. § (3) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba. A 229. § azon a napon lép hatályba, amikor az Alkotmánynak a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnökének rendeletalkotási jogot biztosító rendelkezése hatályba lép. E törvény 223. § (6)–(8) bekezdése, valamint e törvény 5. számú melléklete 2011. január 2-án lép hatályba. (3) E törvény 220–228. §-ai 2011. január 3-án hatályukat vesztik. 32048 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám II. FEJEZET A TÖRVÉNY RÖVIDÍTETT MEGJELÖLÉSE 205. § E törvényt más jogszabályban „Mttv.” rövidítéssel kell megjelölni. III. FEJEZET FELHATALMAZÁSOK 206. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a frekvenciadíjakat, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, továbbá a hírközlési és postai szolgáltatók felügyeleti díjának mértékét, b) a musorszám kategóriába sorolásával és a közlemények besorolásával kapcsolatos hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját, c) a Hatóság és a Médiatanács eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait rendeletben megállapítsa. (2) Amíg az (1) bekezdés szerinti rendeleteket a Kormány nem fogadja el, az azonos tárgykörben elfogadott miniszteri rendeletek hatályban maradnak. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kötelespéldányok szolgáltatóit, a törvényben eloírt példányszám alóli kivételeket, a kötelespéldány szolgáltatás módját és határidejét, lebonyolítási szabályait, a kötelespéldányra jogosult szervek körét, a szétosztás módját, a kötelespéldányok megorzésének és használatának szabályait, valamint szolgáltatás elmulasztása esetén követendo eljárást rendeletben szabályozza. (4) Felhatalmazást kap a kultúráért felelos miniszter, hogy a kiadványokon az impresszum feltüntetésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza. (5) Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelos miniszter, hogy a 171. § szerinti szakhatósági eljárásért fizetendo igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjára, valamint a díj kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa. IV. FEJEZET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK A musorszolgáltatási szerzodésekre vonatkozó átmeneti szabályok 207. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) alapján analóg, földfelszíni terjesztésu musorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó szerzodést kötött médiaszolgáltató köteles 2011. december 31-ig kezdeményezni a Médiatanácsnál szerzodése hatósági szerzodéssé történo átalakítását. E határido elmulasztása esetén a Médiatanács hivatalból lefolytatja a szerzodés átalakítására irányuló eljárást. A hatósági szerzodéskötési eljárás határideje jelen eljárásban ötven nap. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeképpen megkötött hatósági szerzodés nem tartalmazhat a médiaszolgáltató számára kedvezotlenebb feltételeket, mint a korábbi musorszolgáltatási szerzodés, kivéve, ha a médiaszolgáltató azokat kifejezetten elfogadta. (3) Amennyiben az eljárás eredményeként hatósági szerzodés a felek között nem jön létre, úgy a Médiatanács hatósági határozatában rögzíti a médiaszolgáltató médiaszolgáltatására vonatkozó jogosultságának tartalmát. A hatósági határozat nem tartalmazhat a médiaszolgáltató számára kedvezotlenebb feltételeket, mint a korábbi musorszolgáltatási szerzodés. (4) Amennyiben a Médiatanács a hatósági szerzodéssé történo átalakítás során úgy értékeli, hogy a korábbi musorszolgáltatási díj mértéke a médiaszolgáltató hatékony muködését veszélyezteti, vagy a piaci versenytársak musorszolgáltatási díjához képest olyan fokú aránytalanságot mutat, amely a versenytársakat az adott piacon indokolatlan versenyelonyhöz juttatja, és ezáltal a hatékony verseny és a médiapluralizmus fennmaradását veszélyezteti, az eredeti musorszolgáltatási szerzodésben rögzített musorszolgáltatási díj mértékét a felek csökkenthetik – illetoleg a (3) bekezdésben foglalt esetben a Médiatanács csökkentheti – az e törvény 44. §-ában és annak (6) bekezdésében meghatározott iránymutatásban foglaltak megfelelo alkalmazásával. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (5) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a Médiatanácsnak kilencven nap alatt kell lefolytatnia. (6) Az analóg földi terjesztésu, országos audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója a Dtv. 38. § (1) bekezdésben meghatározott idopontig médiaszolgáltatásáért programdíjat (musordíjat) nem kérhet. (7) A musorszolgáltatási szerzodést nem lehet felmondani abban az esetben, ha a szerzodést valamely jogsértés miatt nem lehetett volna megkötni, de a jogsértést nem kizárólag a médiaszolgáltató okozta. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó átmeneti szabályok 208. § (1) Azon médiaszolgáltatás, amely az Rttv. alapján a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság által vezetett nyilvántartásban e törvény hatálybalépésekor szerepel, az e törvényben a bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokban meghatározott, a nyilvántartásban nem szereplo adatokat harminc napon belül köteles bejelenteni, új bejelentési eljárás kezdeményezése nélkül. (2) Azon sajtótermék, amely a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) által vezetett nyilvántartásban e törvény hatálybalépésekor szerepel, az e törvényben a bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokban meghatározott, a nyilvántartásban nem szereplo adatokat köteles harminc napon belül bejelenteni, új bejelentési eljárás kezdeményezése nélkül. (3) 2012. január 1-jéig a KÖH látja el a nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásba vételének, illetve a lapnyilvántartás kezelésének hatósági feladatait. A Hatóság 2012. január 1. napjától látja el e törvény alapján a nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásával kapcsolatos feladatait. (4) A törvény hatálybalépéskor már muködo, de sem a Hatóság, sem a KÖH nyilvántartásában korábban nem szereplo médiaszolgáltatásokat, internetes és sajtótermékeket legkésobb 2011. június 30-ig be kell jelenteni a Hivatalhoz, a nyomtatott sajtótermékeket pedig legkésobb 2011. június 30-ig be kell jelenteni a KÖH-höz. (5) Amennyiben az e törvény hatálybalépésekor a KÖH nyilvántartásában szereplo, de e törvény hatálybalépése elotti három évben meg nem jelent nyomtatott sajtótermék kiadója 2012. december 31-ig nem kezdi meg a sajtótermék rendszeres megjelenését, úgy a sajtóterméket a nyilvántartásból törölni kell. A 46. § (6) bekezdés c) pont szerinti, törlési kötelezettséggel járó idotartam egyéb esetekben e törvény hatálybalépésével kezdodik. A közmusor-szolgáltatókra és a nem nyereségérdekelt musorszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok 209. § (1) Amennyiben az Rttv. értelmében közmusor-szolgáltatónak, illetve nem nyereségérdekelt musorszolgáltatónak minosülo médiaszolgáltató a közmusor-szolgáltatása, illetve a nem nyereségérdekelt musorszolgáltatása tekintetében 2011. június 30-ig kezdeményezi a Médiatanácsnál közösségi médiaszolgáltatásként való elismerését, a korábbi közmusor-szolgáltatói, illetve nem nyereségérdekelt musorszolgáltatói minoségébol adódó, az Rttv. által számára adott kedvezményeket a Médiatanács eljárásának lezárultáig tovább élvezheti. Amennyiben e határidoig nem kezdeményezi az elismerést, vagy a Médiatanács azt hatósági határozatával elutasítja, a korábbi közmusor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt musorszolgáltatói státuszból adódó kedvezmények a továbbiakban nem illetik meg. E szabály nem érinti az Alap által a 2011-es évre kiírt pályázaton elnyert támogatásokat. (2) Az Rttv. alapján musorszolgáltatási szerzodéssel közmusor-szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató e médiaszolgáltatása tekintetében a 207. § alapján 2011. június 30-ig köteles kezdeményezni szerzodése hatósági szerzodéssé történo átalakítását. Az ilyen hatósági szerzodéssel muködo médiaszolgáltatásoktól a közösségi médiaszolgáltatásként való elismerését a Médiatanács nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a médiaszolgáltatás nem felelt meg a közösségi médiaszolgáltatás feltételeinek, feltéve, hogy a médiaszolgáltató a közmusor-szolgáltatói minoségébol eredo kötelezettségeinek a szerzodés átalakításáig eleget tett. Amennyiben e kötelezettségeinek nem tett eleget, úgy a médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatásként való elismerés nélkül muködhet tovább. 210. § Azon médiaszolgáltatások, amelyekre nézve az Rttv. 8–8/A. §-a kötelezettségeket határoz meg, e törvény hatálybalépése után kötelesek az Rttv. 8. § (3) bekezdésben és a 8/A. §-ban meghatározott kötelezettségeiknek 2012. január 1-ig eleget tenni. 32050 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám A törvényben meghatározott testületek tagjaira és tisztségek betöltoire vonatkozó átmeneti szabályok 211. § (1) Az e törvényben meghatározott szervezetek, testületek elnökének, alelnökének, elnökhelyettesének, foigazgatójának, foigazgató-helyettesének, vezérigazgatójának, vezérigazgató-helyettesének, tagjának mandátumát, illetve megbíztatását e törvény hatálybalépése nem érinti. (2) A Közszolgálati Testületbe történo delegálást, illetve a delegálást megelozo – az 1. számú mellékletben eloírt – sorsolást 2011. március 31-ig le kell folytatni. (3) Amennyiben e törvény hatálybalépéséig a közszolgálati médiaszolgáltatók új, közös Felügyelo Bizottságának elnöke és tagjai, illetve közös könyvvizsgálójuk nem kerülnek megválasztásra, úgy a korábbi felügyelo bizottságok tagjainak és elnökeinek, valamint a könyvvizsgálóknak a megbízatása az új Felügyelo Bizottság, illetve könyvvizsgáló megválasztásakor szunik meg. A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok 212. § (1) Az Rttv. alapján megalkotott Közszolgálati Musorszolgáltatási Szabályzatot annak megalkotója köteles összhangba hozni a Közszolgálati Kódexszel, vagy ennek hiányában köteles azt hatályon kívül helyezni. (2) A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. megalapítása elott a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban és a Magyar Távirati Irodában közalkalmazottként dolgozó, és azóta megszakítás nélkül ugyanazon közszolgálati médiaszolgáltatónál foglalkoztatott munkavállalóknak a Magyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál és a Magyar Távirati Irodánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltéroen a felmondási ido és a végkielégítés tekintetében a Magyar Rádió Rt.-nél, a Magyar Televízió Rt.-nél és a Magyar Távirati Iroda rt.-nél eltöltött munkaviszony idotartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történo átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási ido és a végkielégítés mértékéhez a megelozo közalkalmazotti jogviszony idotartama alapján, a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának idopontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési ido és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani. (4) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (2) bekezdés szerinti átalakulását megelozoen keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvérol szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók. 213. § (1) A 2011. évben a Közszolgálati Kuratórium, az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók a 2011. évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott támogatásban részesülnek. Az e törvényben meghatározott közszolgálati finanszírozási módot és mértéket (a közszolgálati hozzájárulást) elsoként a 2012. évre vonatkozóan kell alkalmazni. A 2011. évben az Alap pénzügyi forrásai közé tartozik az Rttv. szerinti üzemben tartási díj is. (2) Az 109/2010. (X. 28.) OGY határozat alapján átadott vagyonnal összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptoke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271–272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók. (3) A (2) bekezdés szerinti vagyonátadás illetékmentes. Az Alap részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelrol szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás idopontjában a közszolgálati médiaszolgáltató által vezetett könyv szerinti értékének. (4) A közszolgálati médiaszolgáltatók e rendelkezés hatálybalépése elott létrejött egyes szerzodéses jogviszonyaikból eredo jogaikat és kötelezettségeiket a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházhatják az Alapra. Az átruházás folytán bekövetkezo alanyváltozás nem érinti a szerzodo felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerzodéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás tekintetében a közbeszerzésekrol szóló törvény szerzodésmódosításra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók. A közszolgálati médiaszolgáltató által ajánlatkéroként e törvény hatálybalépése elott megindított, és még folyamatban lévo közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérot megilleto jogok és ot terhelo kötelezettségek – a közszolgálati médiaszolgáltató erre irányuló nyilatkozatával – átszállnak az Alapra. (5) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozatban rögzítettek szerint megvalósuló vagyonátadás során a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelo, már teljesített szerzodésekhez, a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelo, már teljesített kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó, el nem évült mellékkövetelések továbbra is a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelik. Ilyen jellegu igények az Alappal szemben nem érvényesíthetok. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 214. § (1) Az e törvényben foglaltak érvényesülése érdekében a musorterjesztok és a közszolgálati médiaszolgáltatók kezdeményezhetik a másik félnél a 2010. december 31. elott kötött musorterjesztési szerzodések felülvizsgálatát és módosítását. A szerzodések módosítására irányuló tárgyalások elol egyik fél sem zárkózhat el. (2) Amennyiben a felek a szerzodés felülvizsgálata és módosítása iránti ajánlat másik féllel való közlésétol számított három hónapon belül nem tudnak megállapodni, akkor a szerzodés tartalmának megállapítása érdekében bármelyik fél a Médiatanácshoz fordulhat a jogvitás eljárás szabályai szerint. 215. § A Magyar Rádió Nonprofit Zrt. muvészeti együtteseinek fenntartásáról és fejlesztésérol a muvészeti színvonal megorzése érdekében e törvény hatálybalépését követoen az Alap gondoskodik. A kultúráért felelos miniszter és az Alap szerzodésben megállapodhatnak a muvészeti együttesek fenntartójának megváltozásáról. A Hatóságra és eljárására vonatkozó átmeneti szabályok 216. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Médiatanács vagy a Hivatal elott folyamatban lévo eljárásokban e törvény hatálybalépése után – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – e törvény szabályait kell alkalmazni. (2) Az e törvény hatálybalépését megelozoen megindult pályázati eljárásokban a Médiatanács és az Alap az eljárási cselekmény végzésekor hatályos eljárási szabályok alkalmazásával jár el az alábbiak szerint: a) azokban a pályázati eljárásokban, melyekben a Médiatanács e törvény hatálybalépését megelozoen megállapította a pályázat nyertesét, a Médiatanács és az Alap e törvény hatálybalépése után hatósági szerzodést köt a nyertes pályázóval e törvényben foglaltak megfelelo alkalmazásával, b) azokban a folyamatban levo pályázati eljárásokban, melyekben a pályázók már benyújtották ajánlataikat, azonban Médiatanács még nem hirdetett nyertest, vagy nem állapította meg a pályázati eljárás eredménytelenségét, a Médiatanács e törvény hatálybalépését követoen a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, az általános pályázati feltételek és a pályázati felhívás pályázatok vizsgálatára, elbírálására és értékelésére vonatkozó rendelkezései szerint jár el, azzal, hogy döntéseit e törvény eljárási szabályainak megfeleloen, hatósági eljárásban hozza meg és a nyertes pályázóval hatósági szerzodést köt. E folyamatban lévo pályázati eljárások e törvény hatálybalépésével a törvény alapján hatósági ügynek és hatósági eljárási jogviszonynak minosülnek; c) a 2010. szeptember 6. elott megindult, analóg, lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló pályázati eljárásokban a jogelod Testület által elfogadott pályázati felhívás tervezet és pályázati felhívás szövegét a Médiatanács felülvizsgálhatja és módosíthatja. Amennyiben a Médiatanács a pályázati felhívás tervezet vagy a pályázati felhívás módosításáról dönt, a Médiatanács a módosításokkal egységes szövegváltozatot az 50. § szerint közzéteszi és meghallgatást tart. Amennyiben az adott pályázati eljárásban pályázati felhívás tervezet vagy pályázati felhívás korábban már közzétételre került, a Médiatanács az 50. § (3) bekezdése szerinti hirdetményben és a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot az ismételt közzététel és meghallgatás okairól. (3) E törvény hatálybalépése elott elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók. (4) Az Smtv. 14–20. § megsértése miatt lekérheto médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával vagy sajtótermék kiadójával szemben, valamint e törvény Második Részének I. Fejezetében foglalt eloírások megsértése miatt a lekérheto médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben az e törvény szerinti hatósági eljárás csak 2011. július 1. után, ezen idopontot követoen elkövetett jogsértés miatt indítható. E törvény 9. § (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában, 72. § (3) bekezdésében, valamint 74. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeknek a médiaszolgáltatók, illetve musorterjesztok 2011. április 1. után kötelesek eleget tenni. Velük szemben e kötelezettségek megsértése miatt hatósági eljárás csak ezen idopont után elkövetett jogsértés miatt indítható. (5) A 171. §-ban foglaltakat a folyamatban lévo eljárásokra is alkalmazni kell azzal, hogy a szakhatósági eljárásért a díjat utólag nem kell megfizetni. (6) A Hatóság és a Médiatanács a 2011. évben a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetésérol szóló 2010. évi CXLVI. törvényben meghatározott források terhére, de a 134. §-ban foglalt szabályok megfelelo alkalmazásával gazdálkodik. A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságnak, valamint a Médiatanácsnak, illetve jogelodeiknek a költségvetésében a 2009. és a 2010. évben képzodött, kötelezettségvállalással nem terhelt maradványából – ideértve a Médiatanács költségvetésében képzodött, kötelezettségvállalással nem terhelt pénzmaradványt, valamint a Kormány határozata alapján a 2010. évben 32052 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál zárolt összeget is – tartalékot képez, melyet a digitális átállás megvalósulásáig az azzal kapcsolatos közfeladatok, valamint az Alap közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységének finanszírozására használ fel. A 2010. december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradványt a Hatóság a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfeleloen használja fel. (7) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérol szóló törvény és a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa költségvetésérol szóló 2010. évi CXLVI. törvény, valamint a szerzodéses kötelezettségek vonatkozásában az e törvényekben, illetve szerzodésekben meghatározott Musorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelo Alapon a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alapot kell érteni. 217. § A lineáris médiaszolgáltatások közönségarányának mérésére szolgáló módszertant, szakmai kritériumokat, valamint az eredmények Hatóság általi auditálásának rendjét 2011. június 30-ig ki kell dolgozni, illetve szükség esetén ezen idopontig gondoskodni kell a 69. § (3) bekezdés alapján megkötheto szerzodés elokészítésérol. 218. § A Nemzeti Audiovizuális Archívum (a továbbiakban: NAVA) kezelésének, fenntartásának és muködtetésének feladatát 2011. március 31. után a Hatóság látja el. Ezen idopontig gondoskodni kell a NAVA átadásáról a Hatóság részére, ideértve a muködéshez kapott költségvetési támogatás idoarányos részének átadását is. V. FEJEZET HATÁLYUKAT VESZTO JOGSZABÁLYOK 219. § (1) Hatályát veszti a) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 1. §-a, 2. § 1–6. pontja és 8–52. pontja, 3–7. §-ai, 8. § (1)–(2) és (4) bekezdése, 9–78. §-ai, 84–163. §-ai, valamint mellékletei, b) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény, c) a nemzeti hírügynökségrol szóló 1996. évi CXXVII. törvény, d) az elektronikus hírközlésrol szóló 2003. évi C. törvény 9. §-a, 14. §-a, 14/A. §-a, 15. §-a, 16. §-a, 17. §-a, 17/A. §-a, 18. §-a, 18/A. §-a, 73/A-C. §-ai, 126. §-a, 182. § (3) bekezdésének e) pontja, és 182. § (4) bekezdésének b) és d) pontjai. e) a musorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 9. § (1)–(2) bekezdése, 10. §-a és 21–29. §-ai, f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2007. évi LXVII. törvény, g) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XX. törvény, h) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló 2006. évi XII. törvény, i) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (6) bekezdésének e) pontja, j) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 47. §-a. (2) Hatályát veszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. § 7. pontja, 8. § (3) bekezdése, 8/A. §-a és 79–83. §-ai. VI. FEJEZET MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 220. § (1) A musorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 5. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „9. Elektronikus musorkalauz (EPG): olyan kiegészíto médiaszolgáltatás, amely egyebek mellett segítséget nyújt a médiaszolgáltatások és más kiegészíto médiaszolgáltatások közvetlen eléréséhez;” MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (2) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „23. Kiegészíto médiaszolgáltatás: tartalomszolgáltatást is magában foglaló mindazon szolgáltatás, amelyet musorterjeszto rendszeren továbbítanak, és amely nem minosül sem médiaszolgáltatásnak, sem elektronikus hírközlési szolgáltatásnak;” (3) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „24. Kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtó: a 23. pont szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató;” (4) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 26. pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „26. Közszolgálati médiaszolgáltatás: e törvény értelmében az Mttv.-ben közszolgálati médiaszolgáltatóként meghatározott médiaszolgáltató által eloállított médiaszolgáltatás;” (5) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „27. Közszolgálati médiaszolgáltató: az Mttv.-ben közszolgálati médiaszolgáltatóként meghatározott médiaszolgáltató;” (6) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „28. Multiplex: a digitális musorterjesztés céljára szolgáló, audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásokat, kiegészíto médiaszolgáltatásokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, valamint ehhez kapcsolódó más azonosító jeleket és adatokat tartalmazó szabványosított jelfolyam;” (7) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 31. pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „31. Médiaszolgáltatás: az Mttv. 203. §-ában meghatározott médiaszolgáltatás, kivéve az információs csatorna üzemeltetését;” (8) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 32. pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „32. Médiaszolgáltató: a 31. pont szerinti médiaszolgáltatást nyújtó;” (9) A Dtv. 5. § (1) bekezdésének 42. pontja a helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „42. Vételkörzet: a) musorszórás és muholdas musorterjesztés révén végzett, elofizetoi díj fizetése nélkül hozzáférheto médiaszolgáltatás esetében azon a földrajzilag meghatározható területen élo lakosság száma, amelyen a musor közzétételét megvalósító musorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket, b) más musorterjeszto átviteli rendszerrel végzett, elofizetoi díj fizetése nélkül hozzáférheto médiaszolgáltatás esetében az átviteli rendszerhez csatlakoztatott háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élok számának szorzata, vagy c) elofizetoi díj fizetése ellenében hozzáférheto médiaszolgáltatások esetében az adott médiaszolgáltatásra elofizetett vagy az adott médiaszolgáltatást tartalmazó musorterjesztési szolgáltatásra elofizetett háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élok számának szorzata. (10) A Dtv. 5. § (1) bekezdés kiegészül a következo 43–44. pontokkal: [E törvény alkalmazásában:] „43. Televíziós médiaszolgáltató és televízió médiaszolgáltató: az Mttv. szerinti lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató; 44. Televíziós médiaszolgáltatás és televízió médiaszolgáltatás: az Mttv. szerinti lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás.” (11) A Dtv. 39. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „c) legfeljebb négy általános tematikájú országos médiaszolgáltatóval szemben fennálló, musorterjesztésre vonatkozó szerzodéskötési kötelezettséget, amely a jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni musorszórás útján megvalósító médiaszolgáltatók esetében akkor alkalmazható, ha errol kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek, és a szerzodés megkötésével vállalják, hogy musorukat a 43. § (1) bekezdésében foglalt legnagyobb vagy második 32054 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám legnagyobb lakossági elérésu, nem mobil vételu digitális televízió musorszóró hálózaton a musorterjesztési szolgáltatás indulásával körzetenként elérhetové teszik,” (12) A Dtv. 39. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(8) Amennyiben a jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni musorszórás útján megvalósító országos televíziós médiaszolgáltatók a (2) bekezdés c) pontjában foglalt lehetoséggel nem élnek, a nyertes digitális musorszóró hálózat üzemeltetoje a rendelkezésre álló átviteli kapacitások vonatkozásában szabadon köthet szerzodést más általános tematikájú országos médiaszolgáltatóval. A jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni musorszórás útján megvalósító országos televíziós médiaszolgáltatók a 43. § (1) bekezdésében foglalt pályázaton értékesített bármely digitális musorszóró hálózatra abban az esetben kerülhetnek fel, ha szerzodés megkötésével vállalják, hogy musorukat a 43. § (1) bekezdésében foglalt legnagyobb vagy második legnagyobb lakossági elérésu, nem mobil vételu digitális televízió musorszóró hálózaton a musorterjesztési szolgáltatás indulásával körzetenként elérhetové teszik.” (13) A Dtv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(3) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatásait a digitális televízió, illetve rádió musorszóró hálózat, illetve musorszóró adó üzemeltetoje ingyenesen köteles a felhasználók számára elérhetové tenni.” (14) A Dtv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(4) A közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait a digitális televízió musorszóró hálózat üzemeltetoje a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkezo hálózaton és a mobil vételu digitális televízió musorszóró hálózaton köteles terjeszteni.” (15) A Dtv. 38. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A digitális átállásnak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetosége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes területén úgy, hogy a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió musorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális musorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülék (a továbbiakban: digitális átállás). Amennyiben az elozoekben meghatározott feltételek a megjelölt idopontig nem biztosíthatóak, az audiovizuális médiaszolgáltatások terjesztése digitális átállásának határnapja az elozoekben meghatározott feltételek teljesülésével esik egybe, azzal, hogy a digitális átállás határnapja legkésobb 2014. december 31.” (16) A Dtv. 1. 4. § (3) bekezdésében az „a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban Rttv.)” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Mttv.)” szöveg, 2. 5. § (1) 41. pontjában az „az Rttv. 2. § 22. pontjában” szövegrész helyébe az „az Mttv. 203. § 65. pontjában” szöveg, 3. 8. § (4) bekezdésében az „Az Rttv. 1/A. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben” szövegrész helyébe az „az Mttv. 1. §-ában” szöveg, 4. 8. § (4) bekezdésében az „az Rttv. 113. §-a” szövegrész helyébe az „az Mttv. 42. §-a” szöveg, 5. 17. § (2) bekezdésében és 46. § (1) bekezdésében az „Rttv.-ben” szövegrész helyébe az „Mttv.-ben” szöveg, 6. 39. § (2) bekezdés a) pontjában az „a közszolgálati musorszolgáltató az Rttv. 132. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott televízió musorainak, valamint az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott rádiómusorok” szövegrész helyébe az „az Mttv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásainak” szöveg, 7. 39. § (4) bekezdésében az „az Rttv. 5–5/F. §-aiban” szövegrész helyébe az „az Mttv. 9–11. §-aiban” szöveg, 8. 39. § (5) bekezdés b) pontjában, 46. § (1) bekezdésében az „az Rttv.” szövegrész helyébe az „az Mttv.” szöveg, 9. 39. § (6) bekezdésében az „országos rádió musorszolgáltató, vagy azzal irányítási viszonyban álló vállalkozás, kivéve az Rttv. szerinti országos közszolgálati rádió musorszolgáltatót, valamint országos rádió közmusorszolgáltatót” szövegrész helyébe az „országos rádiós médiaszolgáltató, vagy azzal irányítási viszonyban álló vállalkozás, kivéve az Mttv. szerinti közszolgálati rádiós médiaszolgáltatót, valamint országos közösségi médiaszolgáltatót” szöveg, 10. 45. § (1) bekezdésének a) pontjában az „Rttv. 131. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mttv.-ben” szöveg, 11. 1. § (1) bekezdés c) pontjában, 9. § (4) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében a „kiegészíto digitális szolgáltatást” szövegrész helyébe a „kiegészíto médiaszolgáltatást” szöveg, 12. 3. § (1) bekezdésben és a 3. § (2) bekezdésben a „musorszolgáltatók és a kiegészíto digitális szolgáltatást nyújtók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók és a kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtók” szöveg, 13. 3. § (2) bekezdésben a „kiegészíto digitális szolgáltatásokat” szövegrész helyébe a „kiegészíto médiaszolgáltatásokat” szöveg, MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 14. 5. § (1) bekezdés 5. pontjában, 9. §-át megelozo alcímében, a 13. § (1) bekezdés b) pontjában, a 20. § (2) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdés c) pontjában a „kiegészíto digitális szolgáltatások” szövegrész helyébe a „kiegészíto médiaszolgáltatások” szöveg, 15. 8. § (2) bekezdés c) pontjában, a 8. § (3) bekezdésében és a 8. § (6)–(7) bekezdésében a „kiegészíto digitális szolgáltatás” szövegrész helyébe a „kiegészíto médiaszolgáltatás” szöveg, 16. 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „musorszolgáltatók, valamint a kiegészíto digitális szolgáltatást nyújtók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók, valamint a kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtók” szöveg, 17. 9. § (3) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti kiegészíto digitális szolgáltatást nyújtó” szövegrész helyébe az „A kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtó” szöveg, 18. 30. § (2) bekezdés a) pontjában a „musorszolgáltató és kiegészíto digitális szolgáltatást” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató és kiegészíto médiaszolgáltatást” szöveg, 19. 33. § (1) bekezdésben a „musorszolgáltató és kiegészíto digitális szolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató és kiegészíto médiaszolgáltató” szöveg, 20. 34. § (1) bekezdésben a „musorszolgáltatás musorszolgáltatójával, vagy a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett kiegészíto digitális szolgáltatást nyújtóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával, vagy a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett kiegészíto médiaszolgáltatást nyújtóval” szöveg, 21. 1. § (1) bekezdés b) pontjában, 5. § (1) bekezdés 12., 34. és 38. pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 14. § (2)–(3) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 17. § (1)–(2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 19. § (5) és (7) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 37. § (1)–(2) bekezdésében, 37. § (4) bekezdés a) pontjában, 37. § (5) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés a) pontjában, 39. § (3) bekezdés a) pontjában, 39. § (6) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, 44. § (1) és (3) bekezdésében a „musorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg, 22. 3. § (1)–(2) bekezdésben, 8. § (2) bekezdés c) pontjában, 17. § (2) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés b), c) és i) pontjában, 39. § (3) bekezdés b) pontjában, 39. § (8) bekezdésében a „musorszolgáltatók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg, 23. 5. § (1) bekezdés 34. pontjában, 37. § (4) bekezdés b) pontjában a „musorszolgáltatótól” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatótól” szöveg, 24. 6. § (4) bekezdésében, 19. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés b)–c) pontjában, 39. § (8) bekezdésében a „musorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóval” szöveg, 25. 11. § (1) bekezdésében, 17. § (2)–(3) bekezdésében, 39. § (6) bekezdésében a „musorszolgáltatót” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatót” szöveg, 26. 18. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében a „musorszolgáltatónak” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatónak” szöveg, 27. 8. § (4) bekezdésében, 11. §-át megelozo alcímében, 20. § (1) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 38. § (1)–(2) bekezdésében a „musorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás” szöveg, 28. 44. § (2) bekezdésében a „musorszolgáltatások” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatások” szöveg, 29. 38. § (3) bekezdésében a „musorszolgáltatási” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatási” szöveg, 30. 11. § (2) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés c) pontjában, 39. § (5) bekezdés b) pontjában, 39. § (8) bekezdésében a „musorszolgáltatást” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatást” szöveg, 31. 15. § (3) bekezdés d) pontjában a „musorszolgáltatáshoz” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatáshoz” szöveg, lép. (17) A Dtv. 43. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti. (18) A Dtv. 43. §-ának (6) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(6) A (2)–(3) foglalt jogosultságok pályázati kiírási dokumentációjának elkészítésére, a pályázati eljárására és a pályáztatásra a 39–43. §-ok megfeleloen alkalmazandók.” (19) A Dtv. a 43. § után kiegészül az alábbi új alcímmel: „A helyi és körzeti vételkörzetu musorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetové tevo digitális musorszóró adó üzemeltetési jogosultság megszerzésére vonatkozó pályázati eljárás” (20) A Dtv. kiegészül az alábbi új 43/A–43/M. §-okkal: „43/A. § (1) A helyi és körzeti vételkörzetu musorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetové tevo digitális musorszóró adó üzemeltetési jogosultságokat a digitális átállás által lehetové tett ütemben kell pályáztatni. (2) A helyi és körzeti vételkörzetu musorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetové tevo digitális musorszóró adó üzemeltetési jogosultság megszerzésére vonatkozó pályázati eljárásokban (a továbbiakban: pályázati eljárás) 32056 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló külön jogszabályt kell megfeleloen alkalmazni az alábbi (43/A–43/K. §-ban foglalt) eltérésekkel. (3) A pályázati eljárás – az e törvényben meghatározott kivételekkel – hivatalból, a pályázati felhívás közzétételével indul. (4) A pályázati eljárás során a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló külön jogszabályban szereplo pályázati bizottságot nem kell létrehozni, az eljárás során pályázati bizottság nem muködik közre. (5) A pályázati eljárás ügyintézési határideje nyolcvanöt nap. Az ügyintézési határidobe nem számít be a Ket.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati ajánlat benyújtásáig terjedo idotartam, valamint a pályázat nyertesérol szóló döntéshez szükséges hozzájárulás beszerzésére irányuló 43/I. § (4)–(6) bekezdésben meghatározott eljárás idotartama. Az ügyintézési határido indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb húsz nappal meghosszabbítható. (6) A pályázati eljárást a Bizottság felügyeli. A Bizottság hozzájárulása szükséges a Hatóság Elnökének (a továbbiakban: Elnök) 43/I. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – pályázat nyertesérol szóló – döntéséhez. A Bizottság döntésének meghozatalához az összes szavazati mérték kétharmada szükséges. (7) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság idotartama a jogosultságról szóló hatósági szerzodés megkötésének idopontjától számított legfeljebb 12 év. 43/B. § (1) A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl feltételként tartalmazza: a) a pályázaton elnyerheto digitális musorszóró adó muszaki és ellátottsági jellemzoit, b) a digitális rádió-, illetve televízió musorszóró adó kiépítésének megkívánt ütemét, illetve üzemeltetése megkezdésének idopontját, c) a digitális musorszóró adón nyújtott musorterjesztési szolgáltatás tervezett lakossági elérésének ütemezését, d) a digitális musorszóró adó üzemeltetojét terhelo szerzodéskötési és továbbítási kötelezettséget, e) a lakosság légi-és katasztrófariasztásával, tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket, f) a nyertes pályázó, illetve az általa létrehozandó gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetében vagy tényleges irányítói körében bekövetkezett változások bejelentésével kapcsolatos feltételeket és részletes szabályokat, g) a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének feltételeit. (2) A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl feltételként tartalmazhatja: a) amennyiben a pályázati kiírás lehetové teszi több pályázó közös ajánlattételét, úgy a közös ajánlattétel szabályait, b) a benyújtott pályázatokra vonatkozó ajánlati kötöttséget és annak idotartamát. (3) A pályázaton egyidejuleg nem vehetnek részt olyan természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezo gazdasági társaságok vagy egyéb szervezetek, amelyek egymással irányítási viszonyban állnak. (4) A jogszabályban valamint a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott részvételi feltételeknek a pályázati eljárás teljes tartama alatt meg kell felelni. (5) A résztvevo köteles a kiírási dokumentációban foglalt eljárási szabályokat betartani. (6) Amennyiben az Elnök a pályázati eljárás tartama alatt a jogszabályba vagy a pályázati kiírási dokumentációba ütközo magatartást észlel, a pályázati kiírási dokumentációban részletezett jogkövetkezményeket alkalmazza, az arányosság és a fokozatosság elvét követve. 43/C. § (1) Az Elnök megvizsgálja, hogy a jelentkezo (résztvevo) megfelel-e az alaki és tartalmi érvényesség feltételeinek. (2) Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha a) a jelentkezo (résztvevo) nem felel meg a jogszabályban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott személyi, részvételi feltételeknek, illetve összeférhetetlenségi követelményeknek, b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidoben, helyen, példányszámban, formában és módon került benyújtásra, c) a részvételi díjat határidoben nem fizették meg, d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban és a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott feltételeknek, e) nem tartalmazza a pályázati jelentkezéshez szükséges – jogszabályban és a pályázati kiírási dokumentációban felsorolt – adatokat. (3) Ha a pályázati jelentkezés, illetve a pályázati ajánlat a (2) bekezdés e) pontja alapján hiányos, az Elnök hiánypótlásra szólítja fel a jelentkezot. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstol számított tizenöt nap áll a jelentkezo rendelkezésére. Amennyiben a jelentkezo a hiányosságot a felhívásban megjelölt idotartamon belül megfeleloen MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes és teljes köru lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határido jogveszto, a határido elmulasztása esetén igazolási kérelem eloterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás, illetve pályázati kiírási dokumentáció alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye. (4) Az alaki érvényesség vizsgálata során az Elnök érdemi, tartalmi értékelést nem végez. 43/D. § (1) Az Elnök a pályázatok értékelése, feltételeinek jobb megértése, és összehasonlíthatósága érdekében az esélyegyenloség elvének sérelme nélkül jogosult a jelentkezotol (résztvevotol) a pályázatra vonatkozó, illetoleg a pályázónak e törvényben, illetve a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek való megfelelését igazoló további dokumentumokat és információkat írásban kérni. (2) A felvilágosítás a pályázatban foglaltak jobb megértését szolgálja, nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja. (3) Az Elnök a jelentkezo (résztvevo) által adott felvilágosítás tartalmához nincs kötve, szabadon mérlegeli, hogy a döntéshozatal során figyelembe veszi-e azt. Az Elnök a teljes pályázati eljárás során jogosult a felvilágosítás-kérésre. 43/E. § (1) Az Elnök az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó jelentkezoket – a benyújtási határido lejártától számított negyvenöt napon belül – hatósági nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: pályázati nyilvántartás). A pályázati nyilvántartásba vételrol az Elnök a résztvevové vált jelentkezoket értesíti, és a pályázati nyilvántartásba vett résztvevok listáját a Hatóság honlapján közzéteszi. (2) A 43/C. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén az Elnök a jelentkezo pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a jelentkezo ügyféli minoségét. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlésétol számított nyolc napon belül felülvizsgálat kérheto a Fovárosi Ítélotáblától. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fovárosi Ítélotábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén az Elnök a pályázati eljárást – a bíróság jogeros döntéséig – felfüggeszti. Az Elnök eljárást felfüggeszto végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs. (3) Amennyiben az Elnök az alaki érvénytelenségi okot a pályázati nyilvántartásba vételt követoen, a pályázati ajánlat érdemi elbírálása során észleli, a pályázat alaki érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázat érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja. 43/F. § (1) A pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatakor az Elnök a pályázati nyilvántartásba vett résztvevo pályázati ajánlatát összességében és az egyes pályázati elemek tekintetében is értékeli, vizsgálja annak megalapozottságát. (2) Ha a pályázati ajánlat tartalmilag hiányos, az Elnök hiánypótlásra szólítja fel a résztvevot. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstol számított tizenöt nap áll a résztvevo rendelkezésére. Amennyiben a résztvevo a hiányosságot a felhívásban megjelölt idotartamon belül megfeleloen pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes és teljes köru lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határido jogveszto, a határido elmulasztása esetén igazolási kérelem eloterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye. (3) A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyiben a) a pályázati felhívás és a pályázati kiírási dokumentáció szerinti értékelési szempontként megjelölt vállalások körében érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázat érdemi értékelését, b) a pályázati ajánlat az Elnök megítélése szerint lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértéku, illetoleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek ellentmondanak az Elnök rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik a pályázati kiírásban és a pályázati kiírási dokumentációban foglalt szempontrendszer szerinti értékelést, c) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetve a pályázati felhívásban és a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vagy d) a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget. (4) Az Elnök a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja. 32058 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 43/G. § (1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelheto tényezokön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetoleg a hatósági szerzodés lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk. Az egyes szempontok nem eredményezhetik a pályázati ajánlat ugyanazon tartalmi elemének többszöri értékelését. (2) Az Elnök a bírálati szempontokkal összefüggo ajánlati elemmel kapcsolatban a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezotlenebb az adott ajánlati elemnél nem lehet. (3) Az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetéstol mentesnek és arányosnak kell lenniük. (4) A pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározottaktól eltéroen értékelni nem lehet. 43/H. § (1) Az Elnök végzéssel megszünteti a pályázati eljárást, amennyiben a) a pályázati felhívásra nem érkezik pályázati ajánlat, b) a pályázati eljárás a lefolytatása során felmerült körülmény, feltétel folytán okafogyottá válik, így különösen abban az esetben, ha a pályázati felhívást követoen a hazai vagy a nemzetközi gazdálkodási környezet nagymértékben megváltozik, illetve a pályázati felhívás kiírásakor fennálló – gazdasági, jogi, frekvenciagazdálkodási, musorterjesztési, musorszolgáltatási iparági – körülmények, feltételek lényegesen megváltoznak, c) az Elnök mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben vagy a pályázati kiírási dokumentációban rögzített alapelvek, célok a pályázati eljárás lefolytatásával nem biztosíthatóak, ideértve azt az esetet, ha az e törvény 43/A. § (1) bekezdése alapján a pályáztatást a digitális átállás üteme nem teszi lehetové, vagy d) az Elnök a benyújtott pályázati ajánlatok és a rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, hogy egyetlen résztvevo pályázati ajánlata sem felel meg az e törvényben foglalt céloknak és alapelveknek vagy a pályázati eljárásban résztvevo bármely résztvevo nyertessé nyilvánítása veszélyeztetné a frekvenciakészlettel, mint állami tulajdonnal való felelos, rendeltetésszeru, hatékony gazdálkodást. (2) Az Elnök az (1) bekezdés szerinti döntését a résztvevokkel öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi. 43/I. § (1) Az Elnök hatósági határozatban állapítja meg a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, és b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét. (2) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben valamennyi benyújtott pályázati ajánlat alaki vagy tartalmi szempontból érvénytelen, illetve a (7) bekezdésben meghatározott esetben. (3) Nyertessé kizárólag olyan résztvevo nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott részvételi feltételeknek. (4) Az Elnök az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozattervezetét megküldi a Bizottságnak, amely a megküldéstol számított tizenöt napon belül dönt a hozzájárulás megadásáról, megtagadásáról vagy a határozattervezet visszaküldésérol. Amennyiben a Bizottság a megadott határidon belül nem dönt a határozattervezetrol, a határido leteltét követo napon a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. (5) A Bizottság a hozzájárulást kizárólag jogszabálysértésre (ideértve a pályázati kiírás és eljárás megsértését is) hivatkozva tagadhatja meg. A Bizottság formai vagy számítási hiba, illetve név-, szám-vagy más elírás esetén, a hiba vagy az elírás megjelölésével a hatósági határozattervezetet egy ízben átdolgozásra visszaküldi az Elnöknek. (6) Az (5) bekezdés szerint visszaküldött határozattervezetet az Elnök tíz napon belül megvizsgálja, és átdolgozás után újbóli hozzájárulás kérés céljából megküldi a Bizottságnak, amely a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (7) A hozzájárulást megtagadó bizottsági döntés esetén, az Elnök döntést hoz a pályázat eredménytelenségérol. 43/J. § (1) Az Elnök a 43/I. § (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati nyilvántartásban szereplo résztvevokkel öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi. (2) Az Elnök a 43/I. § (1) bekezdésben meghatározott határozatával szemben a határozat közlésétol számított tizenöt napon belül az ügyfelek jogszabálysértésre hivatkozással a határozat bírósági felülvizsgálatát kérhetik a Fovárosi Ítélotáblától azzal, hogy a határozat meghozatalától számított harminc napos jogveszto határido elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fovárosi Ítélotábla háromtagú tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határido elteltétol számított harminc napon belül bírálja el. A Fovárosi Ítélotábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. (4) Ha a Fovárosi Ítélotábla azt állapítja meg, hogy az Elnök a 43/I. § (7) bekezdés alkalmazásával úgy hozott a pályázat eredménytelenségérol döntést, hogy a Bizottság a jogszabályoknak (ideértve a pályázati kiírás és eljárás szabályait is) megfelelo határozattervezethez nem járult hozzá, az Elnököt új eljárásra kötelezi, amelynek során az Elnök az e határozattervezet tartalmával megegyezo döntést hoz a Bizottságnak való megküldés és a Bizottság hozzájárulása nélkül. (5) A pályázati ajánlatban szereplo adatokról az Elnök a hatósági szerzodés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. 43/K. § (1) Az Elnök a 43/I. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozattal nyertessé nyilvánított pályázó pályázati ajánlatával és a pályázati kiírási dokumentációval összhangban a nyertessé nyilvánított pályázóval hatósági szerzodést köt. E hatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap. (2) A nyertes pályázó a hatósági szerzodés megkötése iránti eljárást a 43/I. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozat közlését követo harminc napos jogveszto határidon belül kezdeményezheti. E határido elmulasztása estén igazolási kérelem eloterjesztésének nincs helye. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem vesz részt vagy a hatósági szerzodés megkötését akadályozza, az (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidon túl a hatósági szerzodés nem kötheto meg, ez esetben az Elnök az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti. Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye. (4) Amennyiben a 43/J. § (2) bekezdés szerint a Fovárosi Ítélotábla eljárását kezdeményezték, a hatósági szerzodés a Fovárosi Ítélotábla jogeros döntéséig nem kötheto meg. A Fovárosi Ítélotábla felülvizsgálati eljárásának idotartama a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidobe, illetve az eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele. (5) Az Elnök a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott mértéku bírságot szabhat ki, amennyiben a nyertes pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerzodés megkötésére irányuló eljárást a (2) bekezdésben meghatározott határidon belül nem kezdeményezi, illetve amennyiben a nyertes pályázó a hatósági szerzodést nem köti meg. (6) Az Elnök a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a hatósági szerzodés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére, megfizetésére is kötelezheti a nyertes pályázót. (7) Amennyiben a hatósági szerzodésben meghatározott idopontig a musorszóró adó üzemeltetése megkezdésére, illetve az adón nyújtott musorterjesztési szolgáltatás nyújtására – a nyertes pályázó érdekkörében felmerült ok miatt – nem kerül sor, az Elnök jogosult a hatósági szerzodésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenoen a hatósági szerzodést azonnali hatállyal felmondani. 43/L. § (1) Az Elnök hatósági ellenorzés keretében ellenorzi a 42. § (6) bekezdés, illetve a 43/K. § alapján megkötött hatósági szerzodésekben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenorzés eredményeként megállapítja a hatósági szerzodésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenorzés során feltárt tények, a szerzodésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerzodéssel érintett társadalmi-, gazdasági-és jogviszonyok, valamint a vonatkozó musorterjesztési alkotmányos alapelvek és célok, továbbá a szerzodés alapját képezo közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az Eht. szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít. (2) Amennyiben az Elnök végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelo végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlésétol számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fovárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. (3) Ha az Elnök az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs. (4) A hatósági ellenorzés eredményeként – az ügyfél szerzodésszegése tárgyában – indított hatósági eljárásban az Elnök az Eht-ban, valamint a hatósági szerzodésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (5) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerzodésszegés esetében az Elnök jogosult – a hatósági szerzodés eltéro rendelkezése hiányában – a hatósági szerzodést azonnali hatállyal felmondani. 32060 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (6) A hatósági szerzodés módosítása vonatkozásában a bíróság elott indított per nem befolyásolja a hatósági szerzodés végrehajtását, érvényesítését, illetve nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerzodés végrehajtása, érvényesítése tekintetében. 43/M. § (1) Az Elnök meghatározott idoszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátása érdekében kivételesen pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást helyi vagy körzeti musorterjesztési szolgáltatás nyújtását lehetové tevo musorszóró adó üzemeltetésére. E médiaszolgáltatási jogosultságra az Elnök hatósági szerzodésben a jogosultság iránti kérelmet elsoként benyújtó természetes, jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdásági társaságot vagy egyéb szervezetet (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelmezo) jogosíthatja fel, amennyiben a kérelem muszaki és frekvenciagazdálkodási szempontból megalapozott, továbbá a kérelmezo a közfeladat ellátásához szükséges és a musorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A felek a hatósági szerzodésben kötelesek meghatározni a musorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó feltételeket, ideértve az üzemeltetési jogosultságért fizetendo díj mértékét is. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak minosülnek: a) az Alkotmánynak megfeleloen kihirdetett szükségállapot, az ország jelentos területét érinto elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén történo és azzal kapcsolatos musorterjesztés, b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott közösséget érinto meghatározott eseményhez kapcsolódó igényeinek musorterjesztésen keresztüli szolgálata, c) valamely közösség kultúrájának musorterjesztésen keresztüli megorzése, védelme és támogatása, vagy d) a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelv musorterjesztésen keresztüli ápolása.” (21) A Dtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(1) Digitális musorszóró hálózat, illetve musorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó jogosultság – amennyiben e törvény eltéroen nem rendelkezik – e törvényben meghatározott pályázati eljárás alapján nyerheto el.” 221. § (1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 42. § (1) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(1) A választási kampány végéig a jelölo szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát engedély és bejelentés nélkül eloállítható.” (2) A Ve. 1. 44. § (2) bekezdésében az „a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény” szöveg, 2. 44. § (1)–(2) bekezdésében, 93. § (1)–(2) bekezdésében, 106. § (1)–(2) bekezdésében a „musorszolgáltatók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg, 3. 44/A. § (1) a)–c) pontjaiban a „musorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás” szöveg, 4. 44/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, 44/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „musorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg, 5. 99/A. §-ában a „musorszolgáltatóknak” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóknak” szöveg lép. 222. § (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapveto szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 2–3. §-ai helyébe a következo rendelkezések lépnek: „2. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre. (2) E törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minosül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha: a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsodlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érheto el, b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggo szerkesztoi döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák, c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztoi döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentos része a Magyar Köztársaság területén dolgozik, MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentos része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar Köztársaság területén található, vagy e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztoi döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal. (3) E törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amelyre az (1)–(2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a Magyar Köztársaság területén található muholdas feladó-állomást használ, vagy a muholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló átviteli kapacitását használja. (4) Ha az (1)–(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalom-szolgáltató a Magyar Köztársaság vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió muködésérol szóló szerzodés 49–55. cikke alapján letelepedettnek minosül. 3. § (1) E törvény hatálya a 2. § (1)–(4) bekezdés alá nem eso, de a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 176–180. §-aiban foglalt feltételekkel terjed ki. (2) E törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely az Európai Gazdasági Térség egyetlen tagállamában sem minosül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg. (3) E törvény hatálya kiterjed a 2. § és az (1)–(2) bekezdés alapján a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra. (4) E törvény megsértése esetén a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az Mttv.-nek a hatósági eljárásra vonatkozó szabályai szerint járhat el, és alkalmazhat jogkövetkezményt.” (2) Az Smtv. 15. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „a) azt a nyilatkozó nem a helyi, országos vagy európai közélet eseményével összefüggésben tette,” (3) Az Smtv. 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „18. § A médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére.” (4) Az Smtv. a következo X. Címmel és 24. §-sal egészül ki: „X. Cím A törvény rövidített megjelölése 24. § E törvényt más jogszabályban „Smtv.” rövidítéssel kell megjelölni.” (5) Az Smtv. a következo XI. Címmel és 25. §-sal egészül ki: „XI. Cím Az Európai Unió jogának való megfelelés 25. § Ez a törvény a következo európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (kodifikált változat) (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv), b) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belso piacon az információs társadalommal összefüggo szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemrol szóló irányelv”), c) az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtéveszto és összehasonlító reklámról (kodifikált változat), d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésérol, e) az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belso piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, f) az Európai Parlament és Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérol.” 32062 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 223. § (1) A helyi önkormányzati képviselok jogállásának egyes kérdéseirol szóló 2000. évi XCVI. törvény 5. § j) pontjában a „musorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg lép. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdése 6. pontjában a „musorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás” szöveg lép. (3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés s) pontjában a „musorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg lép. (4) Az országgyulési képviselok jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 11. § b) pontja helyébe a következo rendelkezés lép: „b) a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese;” (5) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvenciát használó országos audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója minden munkanapon 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc, országos rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója minden munkanapon 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc között legalább tizenöt perc önálló hírmusort köteles egybefüggoen szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett híranyag a hírmusor húsz százalékát nem haladhatja meg.” (6) A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetésérol szóló 2010. évi CXLVI. törvény 4. §-ában a „Musorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelo Alap” szövegrész helyébe a „Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alap” szöveg lép. (7) A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetésérol szóló 2010. évi CXLVI. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(2) Az Országgyulés az Alap 2011. évi költségvetésének a) kiadási foösszegét 64 038,779 M Ft-ban, azaz hatvannégymilliárd-harmincnyolcmillió-hétszázhetvenkilencezer forintban, b) bevételi foösszegét 64 038,779 M Ft-ban, azaz hatvannégymilliárd-harmincnyolcmillió-hétszázhetvenkilencezer forintban hagyja jóvá” (8) A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetésérol szóló 2010. évi CXLVI. törvény 3. számú melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép:” 224. § (1) Az elektronikus hírközlésrol szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. 69. § (6) bekezdésében, 84. § (4) bekezdésében, 188. § 77. pontjában a „musorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg, 2. 69. § (6) pontjában a „musorszolgáltatóra” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóra” szöveg, 3. 84. § (4) bekezdésében a „musorszolgáltatási” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatási” szöveg, 4. 188. § 77. pontjában a „musorszolgáltatótól” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatótól” szöveg lép. (2) Az Eht. a következo új 63/A. §-sal egészül ki: „Hírközlési ágazati vizsgálat 63/A. § (1) Az Elnök az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének értékelése, illetve az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének feltárása érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a hírközlési piacok valamelyikén a verseny torzul vagy korlátozódik, – a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából – végzéssel hatósági ellenorzési eljárást indít. (2) Az Elnök ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgálat lefolytatására irányuló hatáskörét. (3) A hatósági ellenorzés megindításáról az Elnök hirdetmény útján értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelynek a Ket. vonatkozó rendelkezéseitol eltéroen az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton, a Hatóság hirdetotáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a hirdetmény kifüggesztését követo tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni. (4) Amennyiben a hatósági ellenorzés eredményeként az Elnök megállapítja, hogy vizsgált piaci folyamatok következtében a hírközlési piac valamelyikén a verseny torzulhat, vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörök gyakorlása útján nem orvosolható, akkor kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítását. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (5) A Gazdasági Versenyhivatal az Elnök (4) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mellozi, amennyiben azonos vizsgálati tárgyban, azonos idoszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azonos vizsgálati tárgyban, azonos idoszakra nézve ágazati már korábban ágazati vizsgálatot folytatott le. Errol a tényrol a Gazdasági Versenyhivatal a Hatóságot tájékoztatja. (6) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Hatóság saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.” (3) Az Eht. 33. § (2) bekezdés e) pontjában „a referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával kapcsolatos adatszolgáltatásra,” szövegrész helyébe „a referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával valamint a hírközlési ágazati vizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatásra,” szövegrész lép. (4) Az Eht. 10. §-a az alábbiak szerint változik: „10. § (1) A Hatóság a) szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggo, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetoleg módosításának szükségességérol, közremuködik a hatáskörével összefüggo jogszabályok elokészítésében; b) nyilvános meghallgatást tart; c) a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac muködését; d) a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és errol összehasonlító elemzéseket készít; e) az e törvényben meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentos piaci erovel rendelkezo szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentos piaci erovel rendelkezo szolgáltatókat terhelo kötelezettségeket; f) eljár a jelentos piaci erovel rendelkezo szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben; g) hivatalból vagy kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerzodéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban; h) eljár hálózati szolgáltatásokkal összefüggésben kialakult árpréssel kapcsolatos ügyekben; i) közzéteszi a jogszabályban eloírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket; j) a gazdálkodás körében gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában; k) koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, muködteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát; l) eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári célú frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a jogszabályban eloírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben; m) eljár a Kormány, illetve a miniszter hatáskörébe nem tartozó, polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos ügyekben; n) zártcélú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerusítése során a zártcélú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal; o) ellenorzi a miniszter által kijelölt megfeleloségértékelo szervezetek tevékenységét; p) ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza muködtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat; q) ellátja az információs társadalommal összefüggo szolgáltatásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat; r) közremuködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének elokészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus 32064 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal és más tagállami szabályozó hatóságokkal; s) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat; t) eljár a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos hatósági ügyekben. (2) Az Elnök ellátja az (1) bekezdés b), valamint d)–h) pontjában meghatározott hatáskörökbol eredo feladatokat, továbbá elfogadja az éves piacfelügyeleti tervet, és ellenorzi annak végrehajtását. A Hivatal eljár az (1) bekezdés a), c), j) és l)–s) pontjaiban meghatározott ügyekben, továbbá ellátja az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként – e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat. A foigazgató eljár az (1) bekezdés i) és k) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint ellátja az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként – e törvény valamint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény keretei között, illetve e törvények felhatalmazása alapján a más jogszabályok által ráruházott feladatokat.” 225. § A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 1. 1. § (1) bekezdése a) pontjában az „a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 7. §-a (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott, eredetileg magyar nyelven készült musorszámokra” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 37. pontjában meghatározott magyar musorszámokra” szöveg, 2. 2. § d) pontjában, 6. §-ában, 7. § (2) bekezdés b) pontjában, 15. § (2) bekezdésében a „musorszolgáltatók” szöveg helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg, 3. 8. § d)–e) pontjában, 9. §-ában, 12. §-át megelozo alcímében, 12. §-ában a „musorszolgáltatókkal” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatókkal” szöveg, 4. 10. § (2)–(3) bekezdésében, a törvény 2. melléklete „I. KÖTELEZO ADATSZOLGÁLTATÁS” fejezetének 5. pontjában a „musorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg, 5. 2. melléklete „II. ÖNKÉNTES ADATSZOLGÁLTATÁS” fejezetében a „musorszolgáltatónál” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatónál” szöveg lép. 226. § (1) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 1. 11. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha] „a) a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végzo médiaszolgáltatón keresztül valósul meg” 2. 25. § (1) bekezdésében a „43/I. §-a (1) bekezdésének második mondatától” szövegrész helyébe a „43/I. §-a (1) bekezdésétol” szöveg lép. (2) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 1. 46. § (2) bekezdésének j) pontjában, 85. § (1) bekezdésének o) pontjában, 259. § 17. pontjában, 2. számú melléklete „Közhatalmi tevékenységnek nem minosülo tevékenységek” fejezetének 13. pontjában a „rádiós és televíziós musorszolgáltatások” szövegrész helyett a „rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások” szöveg, 2. 259. § 17. pontjában a „musorszolgáltató” szövegrész helyett a „médiaszolgáltató” szöveg, 3. 46. § (5) pontjának d) bekezdésében a „musorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás” szöveg lép. (3) A mozgóképrol szóló 2004. évi II. törvény 1. 1. § (2) bekezdésében a „televíziós musorszolgáltatási” szövegrész helyébe a „audiovizuális médiaszolgáltatási” szöveg, 2. 10. § (2) bekezdése l)–m) pontjaiban a „televíziós musorszolgáltatók” szövegrész helyébe az „audiovizuális médiaszolgáltatók” szöveg, 3. 10. § (3) bekezdésében a „musorszolgáltatók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók” szövegrész lép. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (4) A közbeszerzésekrol szóló 2003. évi CXXIX. törvény 1. 22. § (1) bekezdése g) pontjában a „a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati musorszolgáltatók, valamint az a közmusor-szolgáltató” szövegrész helyébe a „közszolgálati médiaszolgáltatók, valamint az a közösségi médiaszolgáltató” szöveg, 2. 29. § (2) bekezdése c) pontjában a „musorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alap” szöveg lép. (5) A szerzoi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. 28. § (6) bekezdésében a „musorszolgáltató” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltató” szöveg, 2. 36. § (3)–(4) bekezdésében az „a televíziós musorszolgáltatásban” szövegrész helyébe az „az audiovizuális médiaszolgáltatásban” szöveg lép. (6) A személy-és tárgykörözésrol szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában a „musorszolgáltatónak” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatónak” szövegrész lép. (7) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenloségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § fb) pontjában a „musorszolgáltatás” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatás” szöveg lép. (8) A fogyasztóvédelemrol szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (5) bekezdés a) pontjában a „musorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóval” szöveg lép. (9) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklete „A társasági adóalanynak nem minosülo szervezetek” fejezetének 7. pontjában a „musorszolgáltatók” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatók” szöveg lép. (10) Az illetékekrol szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdésében a „musorszolgáltatással” szövegrész helyébe a „sajtótermékkel és médiaszolgáltatással” szöveg lép. (11) A gazdasági reklámtevékenység alapveto feltételeirol és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdésében a „musorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóval” szöveg lép. (12) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (4) bekezdésében a „musorszolgáltatóval” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatóval” szöveg lép. 227. § (1) A gazdasági reklámtevékenység alapveto feltételeirol és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(3) Az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásban közzétett reklámra a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapveto szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényt, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt is alkalmazni kell.” (2) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 20. § 20. pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapveto feltételeirol és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapveto szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény által meghatározott nyomtatott sajtótermékek, valamint a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem értve a bankjegyet, az értékpapírt, az ISSN számmal rendelkezo kiadványokat, továbbá a könyvet és tankönyvet;” (3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (10) bekezdésében az „a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B. §-a alapján az V. kategóriába” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9. §-a alapján a VI. kategóriába” szöveg lép. (4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdésének e) pontjában az „a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti musorszolgáltatási tevékenységre” szövegrész helyébe az „a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti médiaszolgáltatási tevékenységre” szöveg lép. 32066 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (5) A szervezett bunözés, valamint az azzal összefüggo egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § n) pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „n) sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír-vagy médiaszolgáltatást nyújtó: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapveto szabályairól szóló törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartozó sajtótermék, médiaszolgáltatás, kiegészíto médiaszolgáltatás, vagy e törvények hatálya alá nem tartozó könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, a zenemuvet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, nyilvános közlésre szánt musoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más, a nyilvános közzététel szándékával készült tájékoztatást vagy musort tartalmazó technikai eszköz eloállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenységet folytató természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezo társaság;” (6) A szervezett bunözés, valamint az azzal összefüggo egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 12. § (1) bekezdésében a „musorszolgáltatást” szövegrész helyébe a „médiaszolgáltatást” szöveg lép. (7) A muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmuvelodésrol szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (2) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „(2) A kiadványokból országosan hat kötelespéldányt kell szolgáltatni a könyvtári rendszer számára, kormányrendeletben meghatározott módon.” „(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képezo kép-és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Nemzeti Filmarchívum, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alap, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, vagy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint médiaszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban orzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyujtött és orzött dokumentumokról.” (8) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következo rendelkezések lépnek: [A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni] „c) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alap,” (9) A gazdasági reklámtevékenység alapveto feltételeirol és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(5) A médiaszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alapba kell befizetni.” (10) A számvitelrol szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont h) alpontja helyébe a következo rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában egyéb szervezet:] „h) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alap,” (11) A szerzoi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 28. § (6) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(6) A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió-vagy televízió-szervezet musorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített muvek továbbközvetítéséért járó díjakat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alapból kell megfizetni; errol az Alap kezeloje gondoskodik.” (12) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(4) A musorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alapba kell befizetni.” 228. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggo szolgáltatások egyes kérdéseirol szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/B. § (2) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(2) Az elsofokú szerv a Hatóság Hivatala. Az elsofokú határozat ellen a Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezni.” (2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következo g) ponttal egészül ki: [E törvény rendelkezéseit] „g) az audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtására és a sajtótermék kiadására irányuló tevékenység felügyeletével, a médiaigazgatással, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a sajtótermékek piaci felügyeletével, piacszabályozásával kapcsolatos eljárásban” [csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltéro szabályokat nem állapít meg] MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám (3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. §-ának helyébe a következo rendelkezés lép: „43/I. § (1) A 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minosülo beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként kezeli az e §-ban meghatározottak szerint. (2) A vizsgáló a panaszban foglaltak alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú, a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mellozheto. (3) A vizsgáló a panaszost és azt, akivel szemben panasszal éltek, meghallgathatja, valamint tole további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz. (4) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban más hatóság jogosult eljárni, a Gazdasági Versenyhivatal a panaszt ennek megállapításától számított nyolc napon belül – a panaszos egyideju értesítése mellett – átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezo hatósághoz. (5) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már folyamatban van vagy lezárult, errol a tényrol a panaszost tájékoztatni kell.” (4) A honvédelemrol és a Magyar Honvédségrol szóló 2004. évi CV. törvény 162. § (1) bekezdésében a „Magyar Rádió, a Magyar Televízió, Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda” szövegrész helyébe a „Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.” szöveg lép. (5) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 35. pontjában a „Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt.” szövegrész helyébe a „Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alap,” szöveg lép. (6) Az illetékekrol szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következo rendelkezés lép: [Teljes személyes illetékmentességben részesül:] „j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelo Alap,” (7) Az illetékekrol szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép: „(2) Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a díj mértékét a) törvény felhatalmazása alapján a Kormány vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, b) törvény, eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendeletben létrehozott eljárás vagy szolgáltatás esetében az eljárást vagy szolgáltatást létrehozó kormányrendelet felhatalmazása alapján a szakmai tevékenység irányításáért felelos miniszter az adópolitikáért felelos miniszter egyetértésével rendeletben szabályozza. A lakosság széles körét érinto díjfizetési kötelezettséget csak törvény állapíthat meg.” 229. § (1) E törvény 134. § (5) bekezdésében és 206. § (1)–(2) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság Elnöke” szövegrész lép. (2) Az illetékekrol szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdés a) pontjában a „Kormány” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Elnöke” szövegrész lép. VII. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS 230. § (1) Ez a törvény a következo európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (kodifikált változat) (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv), b) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belso piacon az információs társadalommal összefüggo szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemrol szóló irányelv”) c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlo hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (keretirányelv), 32068 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám d) az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az elektronikus hírközlo hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlo hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésrol, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlo hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésérol szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról, e) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés és 4. cikk (1) bekezdés. (2) Ez a törvény a következo európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság feladatkörében és eljárásában: a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelos nemzeti hatóságok közötti együttmuködésrol, b) a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelos nemzeti hatóságok közötti együttmuködésrol szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról, c) a Bizottság 2008/282/EK határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelos nemzeti hatóságok közötti együttmuködésrol szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról. Dr. Schmitt Pál s. k., Dr. Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyulés elnöke 1. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez A Közszolgálati Testületbe az alábbi Jelölo Szervezetek delegálhatnak tagot az alábbiakban meghatározottak szerint: 1. Jelölo Szervezetek: a) Magyar Tudományos Akadémia b) Magyar Katolikus Egyház c) Magyarországi Református Egyház d) Magyarországi Evangélikus Egyház e) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége f) Magyar Olimpiai Bizottság g) Magyar Rektori Konferencia h) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara i) a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei j) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai k) a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett, száz fonél nagyobb taglétszámú magyar kulturális szervezetek l) a családok érdekeit védo és képviselo, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetek, amelyek alapszabályából a muködési kör országos jellege megállapítható m) a fogyatékkal élo személyek Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó érdekvédelmi szervezetei, amelyek alapszabályából a muködési kör országos jellege megállapítható n) az irodalom, a színház-, a film-, az eloadó-, a zene-, a tánc-, a képzo-és az iparmuvészet területén muködo, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szakmai szervezetek, amelyek alapszabályából a muködési kör országos jellege megállapítható, és amelyek tagsága elsosorban a felsorolt területeken tevékenységet folytató személyekbol vagy szervezetekbol áll. 2. Az a)–h) pontban meghatározott szervezetek egy-egy fot delegálhatnak. 3. Az i)–n) pontban meghatározott szervezetek abban az esetben vehetnek részt a delegálásban, ha a jelölés elott legkésobb harminc nappal nyilvántartásba vetették magukat a Hivatalnál. A Hivatal a nyilvántartásba vételrol hatósági határozatban dönt, amely döntéssel szemben fellebbezésre nincsen mód, annak felülvizsgálatát bíróság elott lehet kérni. MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 4. Az i)–n) pontban meghatározott szervezetek egy-egy fot delegálhatnak oly módon, hogy az egyazon pont alatt megjelölt szervezetek összesen egy fot delegálhatnak. Az egyazon pont alatt megjelölt és regisztrált szervezetek egymással megállapodhatnak a delegált személyt illetoen. Amennyiben ilyen megállapodás nem születik, a Hivatal sorsolással dönti el, hogy melyik szervezet jelöltje delegálható. 2. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyulés elnöke elott az alábbi szöveggel tesz esküt: „Én ................................................... esküszöm, hogy a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás-és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni. (Az esküt tevo meggyozodése szerint) Isten engem úgy segéljen!” 3. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez A Médiatanács elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyulés elnöke elott az alábbi szöveggel tesz esküt: „Én, ........................................ esküszöm, hogy a Médiatanács tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás-és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni. (Az esküt tevo meggyozodése szerint) Isten engem úgy segéljen!” 4. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez A közszolgálati hozzájárulás mértéke a 2012. évben négymillió magyarországi háztartással, és háztartásonként havonta ezerháromszázötven forinttal számolva összesen 64 800 000 000 azaz hatvannégymilliárd-nyolcszázmillió forint. Ezt az összeget a 2013. évtol kezdodoen minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelozo évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével. 5. számú melléklet a 2010. évi CLXXXV. törvényhez „3. számú melléklet a 2010. évi CXLVI. törvényhez A Musorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelo Alap 2011. évi költségvetése M Ft-ban 2011. év 1. Átvállalt üzembentartási díj és költségvetési hozzájárulások 57 700,000 1.1. Átvállalt üzembentartási díj 29 458,500 1.2. Költségvetési hozzájárulás 28 241,500 2. Médiaszolgáltatási díj 4 129,187 2.1. MTM-SBS Televízió Zrt. 1 032,630 2.2. Magyar RTL Televízió Zrt. 938,012 2.3. 1. sz. orsz. ker. r. jogosultság (Advenio Zrt.) 564,186 2.4. 2. sz. orsz. ker. r. jogosultság (FM 1 Zrt.) 380,846 2.5. nem országos musorszolgáltatási jogosultságok 1 213,513 3. Pályázati díjak 26,000 4. Kötbér, kártérítés, bírság 143,592 5. Önkéntes befizetések – 6. Egyéb bevételek 40,000 32070 MAGYAR KÖZLÖNY • 2010.évi202.szám 2011. év 7. JBE Kereskedelmi Televíziók reklámbevételeibol származó összeg 1 000,000 8. A Magyar Rádió Muvészeti együttesének támogatása 1 000,000 Költségvetési bevételek összesen 64 038,779 M Ft-ban 2011. év 1. Továbbutalandó üzembentartási díj 2 380,801 1.1. Médiatanács 194,401 1.2. Médiatanács hivatali szervezete 1 986,400 1.3. Közszolgálati Közalapítvány 200,000 2. Céltámogatások 3 000,000 3. Közmédiumok Muködési Támogatására átutalt összeg a Közszolgálati Közalapítványnak 2 150,000 3.1. Magyar Televízió Zrt. 530,000 3.2. Duna Televízió Zrt. 450,000 3.3. Magyar Rádió Zrt. 425,000 3.4. Magyar Távirati Iroda Zrt. 745,000 4. Közmédiumok musorszolgáltatás támogatási-és vagyonkezeloi tevékenység kiadásai 55 178,047 5. Szerzoi jogdíjak 238,402 6. Pályázatok bírálatának költségei 26,000 7. A Médiatanácsot terhelo, musorszolgáltatók által be nem fizetett ÁFA 27,829 8. Médiaszolgáltatási díjjal és egyéb jogi költségekkel összefüggo kiadások 37,700 9. A Magyar Rádió Muvészeti együttesének támogatása 1 000,000 Költségvetési kiadások összesen 64 038,779